1682 talált cikk a követelés kifejezésre

Kérdés: Szeretnék segíteni egy partnerünknek. Kft. esetén van-e szja-vonzata a tulajdonosok felé az alaptőke-leszállításnak? Hogyan történik ennek a könyvelése? Mi számít ebben az ügyletben adókötelesnek? A tőkeleszállítás a tulajdonosok felé történő hitel rendezésére fordítandó?

Kérdés: Sajnos munkatársaink rosszul csináltak meg egy 2023-as negyedéves áfabevallást, amit most vettünk észre. Önrevíziót hogyan nyújthatunk be? (Mind a 4 negyedév rossz.)

Kérdés: Társaságunk Kínából importál árucikkeket, amiket hazai kiskereskedelmi áruházláncoknak értékesít. Gyakran előfordul, hogy a végső felhasználó (aki az áruházban megvette a termékünket) nem az áruháznak juttatja vissza a meghibásodott terméket, hanem közvetlenül nekünk (mivel mi üzletpolitikai célból 6 hónapnál hosszabb garanciát adunk a 10.000 Ft alatti termékekre is). Ilyenkor a meghibásodott termék helyett új terméket adunk/küldünk a végső felhasználónak.
1. Hogyan kell bizonylatolni a végső felhasználó által visszaküldött hibás, illetve a neki küldött új terméket? Az új termékről kell-e számlát kiállítani?
2. Hogyan és hova kell könyvelni a végső felhasználó által visszaküldött hibás, illetve a neki küldött új terméket?

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság. Önkormányzati támogatásból elvégeztük a helyi óvoda fűtés-korszerűsítését. Milyen számviteli elszámolás mellett tudom ezt az önkormányzat részére átadni?

Kérdés: A 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonrendelő(k), illetve a kedvezményezettek is magánszemélyek. A létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés szerint a vagyontömeg részét képezte a vagyonrendelő (magánszemély) részére a korábbi években jóváhagyott osztalékkövetelés (egy kft.-ben lévő részesedéshez kapcsolódóan). Ez az osztalék 2023 folyamán a kft. részéről kiegyenlítésre került. (A vagyontömeg elkülönült könyvelésében az osztalékkövetelés pénzeszközre "változott.") E tranzakcióhoz kapcsolódóan volt-e (és amennyiben volt kinek, és mikor) szja-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021–2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.

Kérdés: A MOHU kompenzációs díjat fizet a hulladék után. Ezt a kompenzációs díjat miként könyveljük? Hulladékértékesítésként bevétel, vagy a hulladékköltségből jóváírás?

Kérdés: Ügyfelem fizetési meghagyás kibocsátását kérte 2024. 01. 18-án. A fizetési meghagyás összege 741.000 forint. Indoka: "A megbízott, az általa a megbízási jogviszony keretében harmadik személyektől a jogosult nevében átvett, de mind ez ideig a jogosult irányában el nem számolt 741.000 forinttal számoljon el, mely felszólításnak a megbízott nem tett eleget." Mikor kell könyvelni a fizetési meghagyás összegét, ha az ellentmondás következtében perré alakul?

Kérdés: Az adott vállalkozó magyar társaság, de külföldi az ügyvezető, külföldi tulajdonosok. A cég ügyvezetőjének az a feladata, hogy Európában utazva, ingatlanok felkutatásával foglalkozzon, azokat – ha olyan – megvásárolja. Emiatt sokat utazik, és ezzel kapcsolatban különböző költségek merülnek fel. Szálloda, utazás, étkezés stb. Az ügyvezető ezekről a szolgáltatásokról számlát, bizonylatot nem kért, de a cég bankkártyájával fizetett, így minden költése a bankkivonaton látszódik, beazonosítható. Ezek a költségek, ráfordítások a bankkivonat alapján számviteli szempontból elszámolhatók költségként, ráfordításként? Ha igen, akkor ezek a társasági adóban is érvényesíthető kiadások, nem kell az adóalapot ezekkel az összegekkel megemelni? Még az is felmerült, hogy esetleg áfát is kell fizetni (bár véleményem szerint nem kell, mert nincs számla)?