8 talált cikk a követelések faktorálása kifejezésre

Kérdés: Az általunk könyvelt cég vevőköveteléseit bankjával faktoráltatja. A faktoring és követelésvásárlási szerződés értelmében a faktor típusa: korlátozott visszkereset, illetve csendes faktor. A korlátozott visszkereset azt jelenti, hogy a vevő-nemfizetés visszkereset nélküli, csak korlátozott esetben élhet a bank a visszaengedményezés jogával (pl. szerződésszegés, háború stb.). A csendes faktor azt jelenti, hogy a vevők nem tudják, hogy követelésünk faktorálásra került, olyan „technikai” számlára utalnak, ami a cégkivonatban is szerepel saját bankszámlaként. A vevők nem kapnak értesítést a faktorálásról, illetve az év végi egyenlegközlőt is tőlünk kapják. Több szakmai anyagot is átnézve találtam olyat, ahol könyvelési tételként a faktorált követelést ki kell vezetni a könyvekből, és egyben elő kell írni a faktorcéggel szembeni követelésként (T 86 – K 31 és T 36 – K 96). Csendes faktor esetén is szükséges a vevőkövetelés kivezetése? Ha kivezetjük, akkor hogyan tudunk adni év végén egyenlegközlőt vevőink felé, akik nem is tudnak a faktorálásról? Jelenleg úgy könyvelünk, hogy a faktorált követelést kivezetjük a 311-ről, és ezzel egy időben könyveljük a 314-re mint faktorált követelést, technikai számla beiktatásával. Így elkülönül a faktorált követelésünk, de továbbra is nálunk kerül kimutatásra, így év végén és év közben is tudunk egyenlegközlőt kiállítani a teljes követelésünkről.

Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.

Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?

Kérdés: A faktorcég részünkre kiállított számlája bankköltséget és kiegészítő finanszírozási díjat tartalmaz áfával növelten. Ezeket az egyéb szolgáltatásokra könyveltem. Az áfát visszaigényelhetem?

Kérdés: Ha egy cég milliárdos nagyságrendben rendszeresen faktoráltatja vevőköveteléseit keretszerződés keretében egy bankkal (a vevői hosszú fizetési határidő miatt), ez van-e befolyással az áfa elszámolására? A cég az általános szabályok szerint számítja az áfát, alapvetően termékértékesítéssel foglalkozik.

Kérdés: Cégünk a követeléseit visszterhes faktoringügylet során faktorálja. Egy adott időpontban faktorkövetelésként mutatjuk ki annak a számlának a végösszegét, amelyet benyújtottunk a faktorcéghez, és kötelezettségként mutatjuk ki a faktorcég által átutalt előleget. Az összevezetésre csak akkor kerül sor, amikor a faktorcég sikeresen hozzájutott az eredeti vevőnktől a pénzhez. Az elszámolás során a követelésértékesítést nem számoljuk el egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként, hanem azt folyószámlán könyveljük, mint ahogyan azt egy szakmai folyóirat javasolta. Év végén a faktorcéggel kapcsolatosan kimutatott követelést és kötelezettséget nem vonjuk össze, azt külön-külön mutatjuk ki. Helyes ez így? Helyes az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás számlák mellőzése?

Kérdés: Kft.-nk közúti árufuvarozással foglalkozik, és a likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Felmerülhet-e az áfaarányosítási kötelezettség?