Osztalékelőleg a mérlegkészítés időszakában

Kérdés: A kft. 2018. évi beszámolóját 2019. 02. 28-án fogadták el, a taggyűlés 10.000 E Ft osztalék kifizetéséről döntött. 2018. év folyamán 5000 E Ft osztalékelőleg került kifizetésre. 2019. 01. 01. és 2019. 02. 28. időszakban dönthet-e a társaság további 3000 E Ft osztalékelőleg kifizetéséről? Ha igen, milyen időpontra vonatkozó közbenső mérleg alapján? Ha nem dönthet, de mégis döntenek, akkor azt a 2018. évi beszámolóban elfogadott osztalék terhére kell elszámolni, vagy a 2019. évi várható osztalék terhére elszámolandó osztalékelőleg lesz?
Részlet a válaszából: […] Az osztalékelőleg fizethetőségének időpontja, az osztalékelőleg figyelembevétele az osztaléknál gyakran visszatérő kérdés. Legutóbb a Számviteli Levelek 402. számában a 7873. kérdésre adott válaszunkban igyekeztünk a helyes döntés követelményeit bemutatni.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Osztalékelőleg figyelembevétele

Kérdés: Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján "osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel". Ennek fényében nem tudom értelmezni a 7340. kérdésszám alatt olvasható magyarázatot, miszerint a januárban vagy áprilisban fizetett osztalékelőleg nem lesz sem 2016, sem 2017 terhére kifizetett osztalékelőleg.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a kérdésben leírtak ellenére sem tudunk a Számviteli Levelek 368. számában a 7340. kérdésre adott válaszunkban foglaltakon változtatni. Egyrészt azért nem, mert egy hat évvel korábbi válaszunkban, a Számviteli Levelek 239. számában megjelent, 4936....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint megszűnik a tagsági jogviszony – többek között – a tagok közös megegyezésével, a tag felmondásával. A kérdés szerinti kültag bejelentése, az, hogy kilép a társaságból, tekinthető a tag felmondásának, természetesen csak akkor, ha a Ptk. 3:147. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Saját üzletrész utáni osztalék

Kérdés: A társaság 2018 augusztusában osztalékelőleget fizet tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján. A kft. 2018. március 15-től visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. szerint a társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. Hogyan értelmezhető az az előírás, mely szerint a saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között kell törzsbetéteik arányában felosztani? Mi van akkor, ha az osztalékról való döntés időpontjában a saját üzletrészt a társaság már értékesítette, azaz nincs saját üzletrész?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírása alapján osztalékelőlegre az a tag jogosult, aki az osztalékelőleg-fizetés időpontjában osztalékfizetésre is jogosult lenne. Mivel a társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg, a visszavásárolt saját üzletrész után a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint: Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (a kérdés szerinti tartós részesedés idetartozik)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Jegyzett tőke leszállításakor figyelembe veendő tőke

Kérdés: A társaság leszállította a jegyzett tőkét szeptember 21-én 3000 E Ft-ra. A jegyzett tőke leszállítása előtti, lezárt üzleti évben a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft. Szeptember 21-én a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft, adózott eredmény -2000 E Ft. Mikori állapot szerint kell a saját tőke elemeit rendezni, a beszámolóval lezárt üzleti év szerint, vagy a tőkeleszállításkor fennálló állapot szerint?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 35. §-a (4) bekezdésének előírása alapján a jegyzett tőke felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett-tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ebből csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Osztalék 2017-ben közbenső mérleg alapján

Kérdés: Társaságunk a 100%-os leányvállalatától a 2017. év terhére osztalékot vonna el. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor döntött a tulajdonos osztalékról, amelyet a leányvállalat pénzügyileg rendezett, az anyavállalatnál 2017-ben bevételként elszámolták. Kérdés, hogy 2017-es évközi, könyvvizsgálattal alátámasztott beszámoló alapján van-e lehetőség további osztalékelvonásra, amelyet az anyavállalat bevételként elszámolhat (nem osztalékelőlegként)? Az osztalék forrása a leányvállalat korábbi eredménytartaléka, illetve az évközi beszámolóban kimutatott adózott eredmény.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem lehetséges, mivel nincs évközi beszámoló, illetve a törvényi előírások az évközi osztalékfizetést nem teszik lehetővé.Az Szt. 153. §-a alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó a jóváhagyásra jogosult testület által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell!A kérdésből nem derül ki, hogy akitől visszavásárolják, az egyedüli alapító, vagy több alapító közül az egyik. Amennyiben a kérdésben szereplő alapító tag egyedüli alapító, akkor a kft. egyszemélyes társaság. A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Közbenső mérleg közzététele

Kérdés: Osztalékelőleget szeretne a tulajdonos felvenni 2017. októberben. Készítettünk közbenső mérleget 2017. június 30-ra. Az osztalékelőleg kifizethető. Közzé kell-e tenni ezt a közbenső mérleget? Milyen egyéb tudnivalók vannak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Letétbe helyezési, közzétételi kötelezettséget a különböző jogszabályok csak a beszámolók vonatkozásában írnak elő. A közbenső mérleg nem tekinthető beszámolónak (bár elkészítéséhez kell az eredménykimutatás is), így azt nem kell letétbe helyezni, közzétenni. (Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] Azzal kezdjük, hogy az örökség értékét a hagyatéki eljárás lefolytatása el ő tt kell meghatározni, még akkor is, ha az örökös az örökhagyó egyenes ági rokona. Az üzletrész öröklése esetén az örökölt üzletrész forgalmi értéke tekintend ő az üzletrész szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
1
2
3
4
13