Visszavásárolt üzletrész lekötött tartaléka

Kérdés: A kft. a 2019. évben 3000 E Ft-ért visszavásárolja a kilépő tag alapításkori 280 E Ft értékű üzletrészét. Az üzletrész a kft. tulajdonában van. T 3731 – K 384 3000 E Ft-ért a visszavásárlás, T 4131 – K 4142 3000 E Ft vagy 280 E Ft összeggel? Kérem segítségüket az ügylet kontírozásához!
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 39. §-a (5) bekezdésében foglaltakból kell kiindulni. A saját üzletrész visszavásárlásának (megszerzésének) – a más jogszabályban (itt a Ptk.-ban) előírtakon túlmenően – az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére)– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] A Cégtörvény (a 2006. évi V. törvény) 30. §-a (4) bekezdésének módosítása 2019. október 1-jétől lehetővé teszi, hogy tőkeemelés esetében – a többi cégadat változásához hasonlóan – a cég meghatározza a változás időpontját, amely azonban nem lehet korábbi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Szövetkezeti taggal történő elszámolás II.

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 410. számában a 8003. kérdésre adott válaszhoz: A szövetkezet valóban nem képzett 2016. 10. 16-ával közbenső mérleget. A mi esetünkben kötelező közbenső mérleget készíteni, vagy csak ajánlott? A 2015. évi beszámoló elfogadásakor, a szövetkezet összegszerűséget nem említve, határozat formájában döntött a 2016. évre vonatkozó fejlesztési tartalék képzésének a szándékáról. Mivel a tag kilépése dátumával nem készült közbenső mérleg, milyen adatot kellene figyelembe venni? Ebben az esetben a 2016. évi beszámoló értékei elfogadhatók bázisadatnak, amit az osztalék számításának időpontjára azonosítunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdező arra vár választ, hogy el lehet-e térni a törvényi előírásoktól, elsősorban a Ptk. 3:361. §-ában foglaltaktól. Természetesen – mivel nem vagyunk jogalkotók – a kérdésben foglaltakra pozitív választ nem tudunk adni.A Ptk. hivatkozott előírásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3: 186. §-a a kft.-k vonatkozásában a következőképpen rendelkezik:A taggyűlés két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Kft.-ből kilépett taggal való elszámolás

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa 2017-ben eladta az üzletrészét a másik tagnak, és kilépett a kft.-ből. A kilépés időpontjában azonban elmaradt a tagsági viszonyát megszüntető taggal az eredménytartalékból őt megillető rész elszámolása és kifizetése. Ezt az elszámolást elvégezhetjük-e, illetve kötelező-e elvégezni 2019-ben? Mi a teendő akkor, ha a kilépő tag lemond a vagyonnövekmény őt megillető összegéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdés ellentmondást tartalmaz (eladta az üzletrészét vagy kilépett), amelyet először fel kell oldani.A kft. tagja a tagsági viszonyát – a kérdéshez kapcsolódóan – kétféle módon szüntethette meg, a kettő együtt nem fordulhat elő.Az egyik az, hogy a tag az üzletrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Szövetkezeti taggal történő elszámolás

Kérdés: A szövetkezet közgyűlése a 7/2017. (02. 21.) számú határozattal, 2016. évre fejlesztési tartalékot képzett. A tag 2016. 10. 13-án kilépett a szövetkezetből. A pereskedés során azon megy a vita, hogy a 2017. évben jóváhagyott fejlesztési tartalék összege milyen mértékben vehető figyelembe a taggal történő elszámolásnál?
Részlet a válaszából: […] A választ a Ptk. 3:361. §-ának (1) bekezdésével kezdjük. A (szövetkezeti) tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 21. §-a alapján egyszerű a válasz, ha a közbenső mérleg készítését jogszabály kötelezően előírja.A számviteli törvény 39. §-a a közbenső mérleg készítését kötelezően előírja:– az osztalékelőleg-fizetés;– a saját részvény, a saját üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Osztalékelőleg a mérlegkészítés időszakában

Kérdés: A kft. 2018. évi beszámolóját 2019. 02. 28-án fogadták el, a taggyűlés 10.000 E Ft osztalék kifizetéséről döntött. 2018. év folyamán 5000 E Ft osztalékelőleg került kifizetésre. 2019. 01. 01. és 2019. 02. 28. időszakban dönthet-e a társaság további 3000 E Ft osztalékelőleg kifizetéséről? Ha igen, milyen időpontra vonatkozó közbenső mérleg alapján? Ha nem dönthet, de mégis döntenek, akkor azt a 2018. évi beszámolóban elfogadott osztalék terhére kell elszámolni, vagy a 2019. évi várható osztalék terhére elszámolandó osztalékelőleg lesz?
Részlet a válaszából: […] Az osztalékelőleg fizethetőségének időpontja, az osztalékelőleg figyelembevétele az osztaléknál gyakran visszatérő kérdés. Legutóbb a Számviteli Levelek 402. számában a 7873. kérdésre adott válaszunkban igyekeztünk a helyes döntés követelményeit bemutatni.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Osztalékelőleg figyelembevétele

Kérdés: Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján "osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel". Ennek fényében nem tudom értelmezni a 7340. kérdésszám alatt olvasható magyarázatot, miszerint a januárban vagy áprilisban fizetett osztalékelőleg nem lesz sem 2016, sem 2017 terhére kifizetett osztalékelőleg.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a kérdésben leírtak ellenére sem tudunk a Számviteli Levelek 368. számában a 7340. kérdésre adott válaszunkban foglaltakon változtatni. Egyrészt azért nem, mert egy hat évvel korábbi válaszunkban, a Számviteli Levelek 239. számában megjelent, 4936....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint megszűnik a tagsági jogviszony – többek között – a tagok közös megegyezésével, a tag felmondásával. A kérdés szerinti kültag bejelentése, az, hogy kilép a társaságból, tekinthető a tag felmondásának, természetesen csak akkor, ha a Ptk. 3:147. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
1
2
3
13