Találati lista:
1. cikk / 128 Pályázat benyújtásával kapcsolatos költségek elszámolása
Kérdés: Építőipari generálkivitelező cég bizonyos esetekben pályázatok útján megnyert munkákat végez a megrendelő felé. A pályázat benyújtásával kapcsolatban merülnek fel költségek, pl. bérköltség, szakértői vélemények stb. Ezek megfelelő 5. számlára kerülnek könyvelésre. Szükséges-e ezeket a költségeket elhatárolni, készletre venni stb. abban az esetben, ha ezek 2025. évben merültek fel, és a pályázat sikerességéről történő értesülés és a megrendelővel történő szerződéskötés a mérlegkészítés időszakában történik (2026-ban)?
2. cikk / 128 Befektetési céllal vásárolt arany
Kérdés: Az adott cég befektetési céllal aranyat vásárol. A 17. számlacsoportban tartom nyilván a beszerzést. Értékesítéskor milyen bevételként kell elszámolni? Árbevétel a helyes elszámolása, és a beszerzési ár és eladási ár közötti érték IPA-alap lesz, vagy egyéb, esetleg pénzügyi bevételként kell elszámolni? Az utóbbi esetben a kivezetést egy elszámolószámlán keresztül számolom el, és az eredményben csak az árfolyam-emelkedést mutatom ki a 97. számlacsoportban?
3. cikk / 128 Kamat- és kezelésiköltség-támogatás
Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében e-autót vásárolt, amelyhez lízing MAX+ kamat- és kezelésiköltség-támogatásban részesült. A havi fizetendő lízingdíj kamatát csökkentik a támogatással, és effektíve ezt a csökkentett összeget kell megfizetni. Az NGM kiállított egy támogatási igazolást, benne megjelölve a teljes támogatástartalom összegét. Hogyan kontírozandó a támogatás elszámolása? Halasztott bevételként kell könyvelni? Ha egyéb bevételként kell elszámolni a támogatás összegét, majd ezt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, amit a tárgyi eszköz értékcsökkenésének arányában minden év végén feloldunk, akkor az egyéb bevételt az első évben mivel szemben kontírozzuk (hiszen nincs effektív nyoma a bankban a támogatás átutalásának)?
4. cikk / 128 Utólag kapott forgalmi kedvezmény bizonylata, könyvelése
Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.
5. cikk / 128 Csarnoképítés többletköltségeinek átvállalása
Kérdés: Társaságunk üzemcsarnokot épít a leendő bérlő részére. A bérleti szerződésben rögzítésre került az épülő csarnok műszaki tartalma. Az építkezés folyamán a bérlő műszakitartalom-változtatásokat igényelt, amelynek a többletköltségeit a bérlő – megállapodás szerint – átvállalja. A beruházás még nem fejeződött be. A többletköltségek mindegyike építési-szerelési munka. Helyesen járunk-e el, ha a többletköltségekről kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint állítjuk ki? Ha a megállapodás alapján továbbszámlázott, társaságunknál felmerült többletköltségeket közvetített szolgáltatásként könyveljük annak ellenére, hogy a módosításokkal létrejövő ingatlanba beépülő beruházások a társaságunk tulajdonát fogják képezni?
6. cikk / 128 Tárgyi eszköz vagy fogyóeszköz
Kérdés: Társaságunk új profilként szállodai üzemeltetésre és könyvelésre vállalkozott. A szükséges felszerelések, kellékek függvényében szeretnénk tárgyieszköz- és anyagköltség-kategorizálás szempontjából szakvéleményt kérni:
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?
7. cikk / 128 Bekerülési érték módosítása a Tao-tv. szerint
Kérdés: 2013. január 1-jétől a számvitelben könyvelhető a transzferár-korrekció év végén utólagos módosításként, és nem kell alkalmazni a Tao-tv. szerinti adóalap-módosítást. A számviteli törvény szerint ezt az eredetügylet módosításaként kell könyvelni. Hová kell könyvelni abban az esetben, ha a korrekció nem rendelhető konkrét eredeti ügylethez, hanem ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel kerül megállapításra, ahol a viszonyítás: üzemi nyereség/összes költség? Az ellenérték-korrekciókat eszközbeszerzés esetében az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás-igénybevétel esetében az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján.
8. cikk / 128 Működési támogatás jogcím nélkül
Kérdés: Kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság (kft.) működési támogatást kap jogcím nélkül, általános működésre, amit adott tevékenységre kapcsolatosan tudja felhasználni, tehát a támogató nem köti ki, hogy az általa adott támogatást mire lehet felhasználni konkrétan, csak azt, hogy milyen tevékenységhez kapcsolódóan felmerült tételekre. A számviteli törvény az így kapott összegeket véglegesen kapott pénzeszköznek minősíti, amelyet az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének m) pontja alapján a pénzügyi rendezéskor (befolyáskor) kell egyéb bevételként elszámolni. Ezt a bevételt azonban nem lehet időbelileg elhatárolni, mivel az szabad felhasználású, azaz nem konkrét eszközbeszerzésre vagy költségráfordításra kapta a kft. Jól gondoljuk, hogy ha az adott kft. kapott 100 egység működési támogatást, amelyből 70-et felmerült költségekre használ fel, és 30-ból tárgyi eszközöket szerez be, akkor nem kell a 30 egységet halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolással elhatárolni, és a támogatási intenzitással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegnek megfelelően visszavezetni a későbbi üzleti évben az egyéb bevételek közé? Azt csak és kizárólag akkor kellene, ha az adott támogatási szerződésben szerepelne, hogy mekkora részt kapott a kft. felhalmozási célra, és akkor már a támogatás nem jogcím nélküli támogatás lenne?
9. cikk / 128 Saját vállalkozásban végzett beruházás – elhasználódott eszközök
Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.
10. cikk / 128 Visszaélés-bejelentési rendszer I.
Kérdés: Olvastam, hogy a vállalkozásoknak 2023. december 17-től visszaélés-bejelentő rendszert kell működtetniük. Mit jelent ez a rendszer, és kire vonatkozik ez a kötelezettség?
