Közös tevékenység eredményének átadása/átvétele

Kérdés: Több vállalkozó együttes, közös felelősséggel és kockázatviseléssel vállal el egy bonyolult, összetett beruházási munkát, amelynek az eredményén előre megállapított arányban osztoznak. A közös tevékenység eredménye átadás/átvételének elszámolása alkalmazható-e a számviteli törvénynek a közös üzemeltetés közös költségeinek a résztvevőkre való átterhelésére, illetve a közös üzemeltetésből származó nyereség átadására/átvételére vonatkozó előírásai?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások alapján a közös üzemeltetés során az üzemeltető az üzemeltetésben részt vevők részére biztosítja a tárgyi eszköz (pl. az irodaház) rendszeres használatát, a közös üzemeltetésben részt vevők a közösen üzemeltetett (használt) tárgyi eszközt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Közös üzemeltetés költségeinek megosztása épület esetén

Kérdés: Társaságunk az irodaház egyik tulajdonosa. Az irodaház mint épület karbantartásával, felújításnak nem minősülő nagyjavításával kapcsolatosan felmerülő költségeket az egyes tulajdonosok között hogyan indokolt megosztani? Az üzemeltető miként köteles elszámolni? A közös üzemeltetés költségeit számlázni kell, vagy egyéb módon is átterhelhető? A közös üzemeltetés költségeit csökkentő tételként számításba vehető-e pl. a közös helyiség bérbeadásából származó bevétel, illetve beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] Közös üzemeltetés során az épület rendszeres használatát az üzemeltető biztosítja a közös üzemeltetésben részt vevők részére. Követelményként fogalmazódik meg az is, hogy a közös üzemeltetésben részt vevők a közösen üzemeltetett épületet ténylegesen is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál külön kezeljük a munkagép közös beszerzését, illetve a közösen beszerzett munkagép üzemeltetési költségeinek az elszámolását, annak lehetséges formáit.Helyesen látják, hogy a közösen beszerzett munkagépet csak az egyik társaság (az "A" társaság)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Társasházi közösség önálló döntési jogkörű épületei

Kérdés: 6 épületből álló társasházi közösség (6 x 16 lakás és 6 x 8 garázs) egy helyrajzi számmal és egy adószámmal rendelkezik. A 6 épület – az SZMSZ-ben szabályozott módon – önálló döntési jogkör mellett elkülönítetten gazdálkodik, emellett a közös területek üzemeltetésére és karbantartására, felújítására közös üzemeltetési és felújítási alapot is képez. A gyakorlatban a döntési jogköröknek való megfelelés érdekében a társasháznál az egyes épületek elkülönült gazdálkodása és a 6 épület tulajdonosai által képzett közös alapok tekintetében elkülönült a könyvvezetés, az éves beszámoló és költségvetés, illetve a döntés. Az egyes épületek elkülönült gazdálkodása, beszámolója és költségvetése tekintetében az érintett tulajdonosok, a közös alapok beszámolója és költségvetése tekintetében pedig a nagyközgyűlés dönt. A részközgyűlés és a nagyközgyűlés által elfogadott beszámolók alapján a társasház egészére vonatkozó adatokat – a bevételek és kiadások tekintetében a duplikálódás kiszűrése mellett – összesítjük. Megítélésünk szerint az összesített adatok tekintetében döntési helyzet már nem áll fenn. Az igazságügyi könyvszakértő szerint a gyakorlatunk nem felel meg a jogszabályoknak. Lenullázhatja-e a nagyközgyűlés az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört? Az elkülönült gazdálkodás épületenként 16 lakás- és 8 garázstulajdonost érint. Hogyan dönthetne erről 96 lakás- és 48 garázstulajdonos? Miért kellene az összesített adatokban újabb döntést hozni? Hogyan lehet ezt az anomáliát feloldani? Az adatvédelmi törvényben foglaltaknak ebben a formában hogyan, milyen módon tudunk megfelelni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, de csak kivonatosan idéztük a felháborodott tulajdonostárs kérdését. A válasz előtt megjegyezzük, jogos a felháborodás, mivel az igazságügyi szakértő a véleménye megfogalmazásánál csak a társasház kifelé adott beszámolójával kapcsolatos követelmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Közös üzemeltetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Közös üzemeltetésnek tekinthető-e egy irodaház működtetése? Az irodaházban az egyes irodák jogi személy tulajdonosainak alkalmazottai, bérlői alapvetően a tevékenységükhöz szükséges vezetői, gazdasági, irodai tevékenységet végzik, termelőtevékenységet nem folytatnak. Az irodaház működtetése során felmerült költségekhez az egyes irodák tulajdonosai hozzájárulnak, de nyereséget nem realizálnak. A közös üzemeltetés értelmezésére nem találtam jogszabályi előírást.
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény – sajnálatos módon – nem tartalmaz értelmező rendelkezést a közös üzemeltetésre vonatkozóan, csupán azt rögzíti, hogy a közös tevékenység, a közös üzemeltetés költségeit, bevételeit hol kell elszámolni.Az elmúlt évek során kialakult gyakorlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Nem közös üzemeltetés

Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény nem tartalmaz a közös tevékenységre, a közös üzemeltetésre értelmező rendelkezést, csupán a közös tevékenység, a közös üzemeltetés költségeinek, bevételeinek elszámolására vonatkozóan van előírás.A jogszabályban nem nevesített közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírásokból egyértelműen az következik, hogy egy munkagépet, mint tárgyi eszközt, csak az egyik társaságnál (legyen ez az "A" társaság) lehet a könyvekben szerepeltetni, akkor is, ha annak a beszerzését közösen finanszírozzák.A munkagép beszerzését az "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Üzemeltetési költségek megosztása

Kérdés: Több gazdálkodó szervezet által használt, közösen üzemeltetett, fenntartott épületek esetében hogyan lehet az üzemeltetési költségeket a közös használatban részt vevők között kimutatni? A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással? Mi alapján történjen a megosztás? Lehet esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] A közös üzemeltetés költségeinek megosztását, átterhelését a közös üzemeltetésben részt vev ő k megállapodásával (szerz ő désével) kell alátámasztani, minden résztvev ő re azonos szempontok alkalmazásával, a közös üzemeltetést végz ő számviteli politikájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Közösen foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak – véleményünk szerint – részben helyes megoldást tartalmaznak.Az Mt. előírásából az következik, hogy a munkaszerződésben – többek között – azt is rögzíteni kell, hogy a két munkáltató közül melyik munkáltató fogja a munkabért fizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Bérbeadáshoz kapcsolódó számlázás

Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?
Részlet a válaszából: […] A bérleti díj számlázásával kapcsolatosan a kérdésben leírt "minden hónap 5. napjáig" csak úgy értelmezhető, hogy a számla a tárgyhónap 5. napjáig kiállításra került a tárgyhónap bérleti díjáról. (Az egyértelműség érdekében a január havi bérleti díjról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
1
2
3