11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Tárgyi eszköz vagy fogyóeszköz
Kérdés: Társaságunk új profilként szállodai üzemeltetésre és könyvelésre vállalkozott. A szükséges felszerelések, kellékek függvényében szeretnénk tárgyieszköz- és anyagköltség-kategorizálás szempontjából szakvéleményt kérni:
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?
2. cikk / 11 Mérlegfordulónapot követő leltározás eltéréseinek az elszámolása
Kérdés: Nagykereskedelmi társaság több ezer árucikket forgalmaz folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás mellett, évente egyszer leltároznak. A leltározás nem a mérlegfordulónapon (december 31-én), hanem év közben történik, várhatóan 2025. február első hetében (az előző leltározás 2024 januárjában volt). A társaságnál a mérlegkészítés időpontja február utolsó napja. A leltározás során felmerült többletek, illetve hiányok melyik év eredményét érintik? El kell-e határolni 2024. évre a bevételt, illetve a ráfordítást, mivel a leltáreltérések az előző leltározás óta keletkeztek, és a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté válnak, vagy a leltár napjára, azaz 2025. évre számolják el a leltáreltéréseket?
3. cikk / 11 Leltárkülönbözetek elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adminisztrációs hibák miatt keletkezett leltárkülönbözeteket? Adminisztrációs hiba esetén össze lehet-e vezetni a hiányt és a többletet? Egyáltalán mit tekintünk adminisztrációs hiányosságnak?
4. cikk / 11 Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése
Kérdés: A Számviteli Levelek 319. számában a 6554. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további információt szeretnék kérni. A vállalkozás 2014. évben létesített saját, hitelesített mérőrendszerrel rendelkező üzemanyagkutat. Az üzemanyag beszerzésének a mennyiségi nyilvántartásánál az Önök válasza szerint jártunk el. December 31-én leltároztunk, az üzemanyagkút elektronikus kijelzőjéről leolvasva az adott pillanati, és 2014-ben már nem változó értéket literben. Leltárunkban zárókészletként e mennyiséget kell rögzíteni? E mennyiséghez viszonyítva kell a nyilvántartási eltérést meghatározni az elábé módosításához? Vagy pedig a leltározott mennyiséget át kell számítani a 15 fokon mért fajsúlyliterre, és a viszonyítást e mennyiséghez megtenni?
5. cikk / 11 Leltárellenőrök összeférhetetlensége
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az Ávr. szerinti gazdasági szervezet. A szervezet az ellátási körében lévő költségvetési szervek számviteli nyilvántartásait vezeti. Szabályos-e – nem okoz-e összeférhetetlenséget –, ha a szervezet készletgazdálkodói – akik az ellátott szervek eszközeinek nyilvántartásait is vezetik – leltárellenőrként járnak el az ellátott szervek leltározásánál?
6. cikk / 11 Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése
Kérdés: A 2552. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a 15 fokon számlázott és a ténylegesen átvett mennyiség közötti különbözetet elábéként kell elszámolni. Azaz, ha pl. leszámláznak 1000 litert 15 fokon 400 Ft/liter egységáron, de ténylegesen csak 990 litert kapok, akkor a 10 liter különbözet 4000 Ft-os értékét elábéként kell elszámolni? Akkor is, ha értékesítés még nem történt? Csökkenthetem a helyi iparűzési adó alapját? Helyes-e az a megoldás, hogy mivel 400 000 Ft-ot fizettem ténylegesen a 990 liter üzemanyagért, ezért annak egységára nem 400 Ft/liter, hanem 400 000 Ft/990 liter, azaz 404 Ft/liter, ezért a 990 liter üzemanyagot 404 Ft/liter egységáron veszem fel a nyilvántartásba, emiatt nem keletkezik eltérés a készletnyilvántartás és a valóság között?
7. cikk / 11 Adminisztrációs hibából eredő leltáreltérések
Kérdés: Könyvelésünk felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy 2010-2011. években az adminisztrációs hibából eredő leltárhiányokat egyéb ráfordításként, az adminisztrációs hibából eredő leltártöbbleteket pedig rendkívüli bevételként számoltuk el. Milyen módon lehet az elmúlt időszakokat a könyvelésben helyesbíteni? Szükséges-e az ismételt közzététel? Be kell állítani a beszámoló középső oszlopába? Egyáltalán kell-e könyvelni?
8. cikk / 11 Kereskedelmi áruk év végi értékelése
Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
9. cikk / 11 Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése
Kérdés: Szövetkezetünk közforgalmi üzemanyagtöltő állomással rendelkezik. A nagykereskedő az üzemanyag mennyiségét ún. 15 fokon mért fajsúlyliterben számlázza. Ez a mennyiség a ténylegesen átadott mennyiségnél télen több, nyáron pedig kevesebb. Helyes-e, ha a tényleges mennyiség helyett a számlán szereplő mennyiséget vételezzük be? (Eladáskor a készlet a tényleges mennyiséggel csökken!) A vámhivatal a készletellenőrzés során a szállítást végző tartálykocsi által kiadott bizonylaton szereplő, 15 fokon mért fajsúlyliter-mennyiséget veszi figyelembe, ami eltér a számlázott menynyiségtől. A vámhivatal által megállapított készleteltérést leltárnak kell-e tekinteni és könyvelni kell-e? Az elszámoltatás alapja nem azonos a számvitelünkben rögzített adatokkal.
10. cikk / 11 Kártérítés érvényesítése
Kérdés: A kft. szállítási, raktározási tevékenységét egy külső szállítmányozási kft. végzi. A hó végi leltár alapján az esetleges leltáreltérés mint kártérítés kerül kiszámlázásra, áfamentesen. Elfogadható-e ez a gyakorlat?