2207 talált állásfoglalás a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Társaságunk olyan terméket gyárt, amelyet (márkaépítés céljából) egy társvállalatán (kapcsolt vállalkozásán [melynek tulajdonosa a cégünk, valamint a cégünk magánszemély tulajdonosa]) keresztül visz piacra. Fontos kitétel, hogy belföldön társaságunk kizárólag a társvállalata felé értékesít, és a társvállalat (azaz a kapcsolt vállalkozás) sem vásárol máshonnan az adott termékből; ezáltal a cégünk által gyártott termék első piaci szereplője a társvállalatunk. Könnyű belátni, hogy társaságunk valamivel a piaci ár alatt értékesít a társvállalat felé, amely társaság immár a piaci áron tud megjelenni a piacon a termékkel. Amennyiben társaságunk nem a piaci ár alatt értékesítene, hanem piaci áron, úgy a társvállalat – a termék "tényleges" forgalomba hozója – csak a piaci ár felett tudna értékesíteni, hiszen a társvállalatot egyéb költségek is terhelik, ekképp nem lenne versenyképes (létjogosultsága – mely szerint társaságunk "meghosszabbítása" – megkérdőjeleződne). Ebben az esetben (ebben a sajátos piaci helyzetben) is szükséges-e társaságunknak transzferár-nyilvántartást vezetnie, a piaci ártól való eltérést adóalap-növelő tételként beállítania, holott a kapcsolt vállalkozást csak és kizárólag azon célzattal hozta létre, hogy a társaságunk által termelt árucikkel elsődleges piaci szereplőként a piacon megjelenjen.

Kérdés: Társaságunk szervezeti egységenként csapatépítést szervezne. A csapatépítő program szabadidős, szórakoztató jellegű lenne. A munkavállalók részére bruttó 20.000 Ft/éves keretösszeget határoznánk meg, ebből az összegből fizetnénk a programokhoz kapcsolódó szállást, utazást, vendéglátást, szabadidős programot. A kérdésem az lenne, hogy ezek a költségek az Szja-tv. 70. § (6) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősülnek? Amennyiben nem, akkor minek minősülnek, és milyen adóteher vonatkozik rájuk?

Kérdés: Magánszálláshely-szolgáltatóként érdeklődöm, hogy milyen változások várhatók a szálláshely-szolgáltatás áfaszabályozásában, figyelemmel az Európai Bizottság e téren tett ajánlásaira?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója külföldi kiküldetésen vesz részt, pályázatból finanszírozott projektrendezvényen. A szálláson biztosítják a reggelit, a rendezvényen viszont a további étkezés nem biztosított. A déli és az esti étkezést dolgozónk saját maga oldja meg, melyről számlát hozna. A déli és az esti étkezést reprezentációs költségnek kell-e tekinteni, vagy sem?

Kérdés: Magánszemély tulajdonában lévő Prémium Magyar Állampapírt (kibocsátás dátuma: 2022 és 2023) adna el másik magánszemélynek a tulajdonos úgy, hogy átvezettetné a vevő számlájára. Ez a névértékből és a felhalmozott kamatból tevődne össze, mely összeget a vevő átutalással kifizetné a magánszemélynek. A kérdés az, hogy ezt az ügyletet kell-e szerepeltetni az szja-bevallásban, és ha igen, mi lesz az adózás alapja?

Kérdés: Jelen kérdésem a 9188-as kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódik. Amennyiben a társaság tagjai a térítésmentesen kapott üzletrészt a saját tőke emelésére fordítják, keletkezik-e közteherfizetési kötelezettség a magánszemélynél vagy a társaságnál? Alkalmazhatók-e 2023-ban a Számviteli Levelek 2015. évi 326. számában, a 6689. számú kérdésre adott válaszban megfogalmazottak?

Kérdés: Többcélú köznevelési intézmény vásárolt egy kft.-től 20 db úgynevezett "információs brosúrát", a számlán a termék megnevezésénél ez szerepel, a brosúra akvaparki belépőjegyeket tartalmaz. Hová kell könyvelni a számlát? 529. vagy 55. számlaosztály? Keletkezik-e, és ha igen, milyen adófizetési kötelezettsége lesz az intézménynek?

Kérdés: Az X cégben 2006. évtől tőketartalékként van nyilvántartva egy nagyobb összeg, amelyet akkor a tulajdonosok mint befektetést fizettek be a jegyzett tőkén felül. A befizetett összeg nem került felhasználásra, és az X cég jelenlegi magánszemély tulajdonosai szeretnék megszüntetni a tőketartalékot. A jegyzett tőke leszállításán és a leszállítás arányában történő tőketartalék-csökkentésen kívül van-e más lehetőség a tőketartalék csökkentésére, illetve teljes megszüntetésére? Van-e adóvonzata a tőketartalék csökkentésének?

Kérdés: Az "A" kft.-nek magánszemély tulajdonosai vannak, akiknek osztalékot fizettek 2022-ben. Osztalékként a kft. földjeit fizették ki 2022. 12. 31-én. Az őszi hónapokban több műveletet végeztek az átadott területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Ugyanezen tulajdonosoknak van egy bt.-jük, amelyik 2023-tól bérli a tulajdonosoktól az osztalékként kifizetett földeket. Hogyan kell az "A" kft.-nél 2022. 12. 31-én elszámolni a mezei leltár értékét? Számlát kell kiállítani az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, és azt kiszámlázni a földek átadásával egyidejűleg? Esetleg lehet számlázni a "B" kft.-nek is? Melyik eljárás a helyes? [A bérlő bt. vagy "B" kft.? Számlázásnál nem mindegy.]

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?