522 talált cikk a megszűnés kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a készlet 10 évig sem kerül selejtezésre, az annak alapját képező bizonylatokat meddig kell megőrizni? A selejtezés végéig vagy a megőrzésre előírt jogszabályi háttér szerinti ideig (8 év)?

Kérdés: A két társaság adásvételi szerződést kötött egymással ingatlaneladásra. A foglalót megfizették, de a teljes vételár nem került kiegyenlítésre, emiatt a szerződő felek megállapodtak abban, hogy az adásvételi szerződést megszüntetik. A vevő tulajdonjogot kapott az adásvételi szerződés kötésekor, függetlenül attól, hogy az ingatlan vételárát teljes összegben nem fizette ki. Mivel a vételárhátralék miatt a szerződés megszűnik, az ingatlan visszakerül az eladó birtokába. Ebben az esetben helyesbítő számlát kell kiállítani az ingatlan adásvételi szerződésében meghatározott értékére a visszaadás időpontjára? A vevő ezen az értéken vezeti ki a könyveiből az ingatlant, az eladó pedig ezen az értéken köteles visszavenni a könyveibe? Hogyan történik az ingatlan értékcsökkenésének a számítása a visszavett ingatlannál? A visszavételi érték lesz az értékcsökkenés alapja az eladónál attól az időponttól, amikor a vevő az ingatlant visszabocsátja az eladónak, vagy a korábbi kivezetési érték?

Kérdés: Egy jelenleg kivás kft. a 2022. évben 3 tagtól visszavásárolta a jegyzett tőke (3000 E Ft) 50%-át, azaz 1500 E Ft névértéket, összesen 64 millió forint értékben. A kft. mérlegében a szabad eredménytartalék 326.010 E Ft, melyből társasági adós időszak alatt 201.249 E Ft keletkezett. (A kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék 124.761 E Ft.) A visszavásárolt üzletrész könyv szerinti értékére lekötött tartalékot képeztünk a társasági adós eredménytartalékkal szemben. A kft. az üzletrészt szeretné bevonni. Jelenleg kivás adózási módban van. Kell-e a kiva adóalapját növelni az eredménytartalék csökkenése miatt, ez még a társasági adós időszak alatt keletkezett? Az eredménytartalékot a keletkezés sorrendjében fel lehet használni. Ha kell kivát fizetni a "tőkekivonás" miatt, akkor 2023-tól visszalépne a társasági adó hatálya alá, ekkor viszont a kivás eredményt kell a kivás időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök nettó értékével csökkenteni, a 2022. év eredménye nélkül?

Kérdés: Egy gazdasági társaság 2017. 01. 01-től bejelentkezett a kiva hatálya alá. 2019. 09. 30-ával a kivaalanyisága a 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján, átalakulás miatt megszüntetésre került. Ekkor a társaság – a hatályos jogszabályok alapján – 20 M Ft-nyi áttérési különbözetet mutatott ki, melyből 12 M Ft-nyi összeget 2021. 12. 31-ig felhasznált (tehát még 8 M Ft-nyi "áttérési különbözetet" tart nyilván). A társaság 2022. 01. 01-gyel ismét bejelentkezett a kiva hatálya alá. Mi a teendő? Milyen kötelezettségei vannak a társaságnak a még a korábbi kivás időszak alatt keletkezett, fennmaradó 8 M Ft-nyi "áttérésikülönbözet-maradékkal"?

Kérdés: 2022. 08. 31-ével a bt.-nek megszűnt a kataadózása, és a társasági adó alá került. A kata időszaka alatt kiszámlázott bevételt a megszűnés után utalták. A nyitómérlegben követelésként szerepel. Ezt a bevételt hogyan kell könyvelni, és a tulajdonos milyen módon jut hozzá, mivel ez még katabevételnek számít?

Kérdés: Kérdések: a) Pontosan milyen határidővel köteles a vállalkozó a pénzforgalmi számla megnyitására? Az Art. 114. §-ában szereplő, az adószám közlésétől számított 15 napos határidő itt nehezen értelmezhető, hiszen adószám közléséről nem igazán beszélhetünk, hacsak nem azt tekintjük ebben az esetben az adószám közlésének, amikor az adóhatóság a vállalkozót kiértesíti az adószáma áfakódjának 1-ről 2-re történő megváltoztatásáról. b) Az értékhatárt átlépő számlán a vállalkozó még értelemszerűen csak az alanyi mentességhez tartozó 1-es áfakódú adószámot tudja feltüntetni, azonban a 2-es áfakódú adószám adóhatóság általi közlése még ezt követően is akár hetekig tarthat. Ez alatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozó a számlákon az adószámát 1-es vagy 2-es áfakóddal kell szerepeltesse? c) Az értékhatárt átlépő számlán szereplő áfával összefüggő esetleges fizetési kötelezettséget még a magán- vagy már a pénzforgalmi számláról kell teljesíteni? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az adóhatóság az alanyi mentesség megszűnését már átvezette-e a bevallási/fizetési határidőig, a nyilvántartásain is kiadta-e már a 2-es áfakódú adószámot?

Kérdés: A kft. egy másik kft.-t kíván megvásárolni. A megvásárolandó kft. magánszemély tulajdonosaival olyan versenytilalmi megállapodást szeretne kötni, mely az adott területen az adott tevékenység 10 évi tilalmára vonatkozna. Az összeg kifizetését 5 év alatt tervezik. Helyesen jár el a kft. vevője, ha a kifizetendő összeget a szellemi termékek között tartja nyilván, és értékcsökkenést számol el?

Kérdés: X Kft. tagikölcsön-kötelezettség ellenértékeként váltót állít ki a tulajdonosok felé. A tulajdonosok az elfogadott váltóval Y Kft.-től (tulajdonosai azonosak az X Kft. tulajdonosaival) kapott kölcsön kifizetésére tovább forgatják. Y Kft. leszámítoltatja a váltót, amely készpénzzel továbbra sem tud fizetni, helyette eszközt ad. Az eszközértékesítés ellenértékeként a váltó leszámítolásra kerül, az értékesítésről X Kft. számlát állít ki az Y Kft. felé, nettó+áfa értékben. Kérem szakmai segítségüket a fenti ügylet számviteli elszámolása kapcsán! A kötelezettség és követelések megszűnésének számviteli időpontja a váltókiállítás napja, a váltóelfogadás napja, a váltó leszámítolásánál az eszközátadás napja lesz?

Kérdés: A katás bt. 2022. 09. 01. nappal egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A végelszámolás kezdetével nyitómérleget készítettem, ami értelmezésem szerint a zárómérleg is a végelszámolási időszakot megelőzően. Ezt a mérleget mint zárómérleget közzé kell-e tenni? Időszak: 2022. 01. 01. – 2022. 08. 31.

Kérdés: A 2020. évben elhunyt szövetkezeti tag üzletrésze (pénzbeni vagyoni hozzájárulás) 100 ezer forint. A törvényes örökös nem kíván tag lenni a szövetkezetben, ezért kérte a vagyoni hozzájárulás kifizetését. A közjegyző 2022. júliusi hagyatékátadó végzés alapján 63.586 forintban határozta meg annak értékét a 2020. évi éves beszámoló alapján. A szövetkezet beszámolójában a jegyzett tőke 2900 ezer forint, a saját tőke értéke 1844 ezer forint (negatív eredménytartalék: -975 ezer forint). A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. alapján és az Szt. rendelkezései figyelembevételével milyen értékben fizethető ki vagyoni hozzájárulás, tekintettel arra, hogy a tagsági jogviszony alatt nincs vagyonnövekmény? Szükség van-e kifizetést megelőzően a szövetkezet sajáttőke-értékének rendezésére? Ha kifizethető a hagyatéki végzésben meghatározott érték, akkor mi a helyes könyvelés?