524 talált cikk a megszűnés kifejezésre

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett felújítással mi történik végelszámolás esetén?

Kérdés: Hulladéklerakót üzemeltető vállalkozás az elmúlt 15 évben a jövőbeli rekultivációs kötelezettségeinek a fedezetére, minden évben költségek passzív időbeli elhatárolását számolta el. A rekultivációval kapcsolatos jövőben felmerülő költségek összege a passzív időbeli elhatárolás időpontjában nem ismert, az elhatárolások kalkulációk alapján történtek. A rekultivációs költség felmerülésekor, a számla alapján költség nem kerül könyvelésre, hanem a számla nettó értéke a T 482. Rekultivációs felhasználás – K 454. Szállítók könyvelési tétellel kerül elszámolásra. A társaság az éves beszámolók kiegészítő mellékletében folyamatosan bemutatta, hogy mekkora értékű rekultivációs elhatárolást tart nyilván. A társaság a rekultivációval kapcsolatban céltartalékot nem képzett. A hulladékról szóló törvény már a 2013-ban hatályos szövegében előírja a céltartalékképzés kötelezettségét, méghozzá a külön kormányrendeletben meghatározott összegben. (A kormányrendelet 2023. év végéig nem jelent meg.) A hivatkozott törvény 2021. 03. 01-től hatályos szövege már nem tartalmazza a kormányrendeletre való hivatkozást, de a céltartalékképzés kötelezettségét fenntartja. A 2024. január 1-jétől hatályos 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megerősíti a céltartalékképzési kötelezettségét, és útmutatást ad a céltartalék kiszámításának módjára. Az Szt. a jövőbeli környezetvédelmi költségekre vonatkozóan nem ír elő céltartalékképzési kötelezettséget. Álláspontom szerint meglehetősen bizonytalan szabályozásra tekintettel az alábbi kérdésekben szeretném kérni állásfoglalásukat:
1. Helyes volt-e az elmúlt 15 évben rekultivációs költségekre való tekintettel költségek passzív időbeli elhatárolását elszámolni?
2. Kötelező volt-e céltartalékot képezni egy hulladéklerakót üzemeltető vállalkozásnak a rekultivációs költségekre való tekintettel, és ha igen, mikortól, vagy csak választható lehetőség volt?
3. A számviteli elszámolás módján változtat-e a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet?
4. Mit kell tenni a passzív időbeli elhatárolásban lévő tételekkel? Meg kell szüntetni? Ha igen, közvetlenül lehet-e vezetni a céltartalékra? Mint céltartalékképzés társaságiadó-alapot növelő tételnek minősül?
5. Elképzelhető, hogy marad az eddig megképzett passzív időbeli elhatárolás, de 2024-től kezdve már kötelezően céltartalékot kell képezni? Ebben az esetben párhuzamosan él majd a két elszámolás?

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély – a vagyonfelosztási javaslat szerint – megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek – az ingatlan tekintetében – az szja-n kívül – milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?

Kérdés: A telephelyünkön magánszemélyek bérelnek lakáscélú felhasználásra ingatlant. A közüzemi díjak kiszámlázott ellenértékére kértek részletfizetést. Adható-e kamatmentesen részletfizetés szja- és taofizetési kötelezettség nélkül? Ha igen, van-e a kamatmentes időszaknak meghatározott időintervalluma/maximális törlesztési ideje?

Kérdés: A pénzügyi vállalkozás hitelnyújtással foglalkozik. 2020–2022. évben, a moratórium ideje alatt felhalmozott kamatokat a moratórium utáni új futamidő alatt egyenletes részletekben, a havi törlesztési díjjal együtt beszedi, könyveiben aktív időbeli elhatároláson szerepelteti. 2023 szeptemberében felmondásra került egy ilyen szerződés, a 2023. évi meg nem fizetett esedékes kamatokat függővé tettem a 250/2000. Korm. rendelet 17. §-a szerint. A 2020–2022. évben felhalmozott, aktív időbeli elhatároláson lévő, esedékessé még nem tett moratóriumi kamattal (korábbi évek kamata) mit kell tenni? Függővé kell tenni (sztornótétellel: T 91 – K 39)? Esetleg értékvesztést kell elszámolni rá?

Kérdés: Átvettünk egy céget, és az egész év áttekintése során észrevettük, hogy a 7. hónapban átlépte a pénzforgalmi áfa határértékét. Az előző könyvelő nem jelentette át. Szeretnénk jogkövető módon eljárni, és az ügyfél is korrekt elintézési módot vár. Rengeteg kibocsátott számláról van szó, vagyis új számlák kibocsátása nem opció. Jeleztük az ügyfélnek, hogy az ezután kibocsátott számlákra már ne írja rá, hogy pénzforgalmi áfás, és be fogjuk vallani, decemberben pedig jelezzük a NAV felé, hogy jövőre nem kíván pénzforgalmis lenni. De mi legyen a rosszul kiállított és rossz időpontban bevallott számlákkal?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó fuvarozási szolgáltatást nyújtott cégünknek, de az utolsó 2 hónapról nem adott érvényes számlát, mert elhalálozott. Az adóhatóság törölte az adószámát. A hagyatékátadó végzésbe a közjegyző – az özvegy kérésére – beíratta, hogy a cég tartozik a férjének a fuvarozásért, és ezt a tartozást fizessük meg az örökösnek. Társaságunk elismeri a tartozását, de számla hiányában ez nem szerepel kötelezettségként. Az összeget kifizetnénk, de kérdés, hogyan kezeljük a számvitelben és az adózásban? A fuvardíjat könyveljük fuvardíjként, és utaljuk át a teljes áfa nélküli összeget az örökösnek? Vagy ez egy egyéb jövedelem, könyveljük eszerint, vonjuk le az szja-t, és a nettó összeget utaljuk? Esetleg minősíthető örökségnek, és az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.1. pont alapján adómentesnek?

Kérdés: Az alábbi ügyletek áfateljesítési dátumának meghatározásában kérem az iránymutatást:
A) Az eredeti számlát módosító számlák időszakonkénti elszámolás esetében: A felek az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése értelmében időszakonkénti elszámolásban állapodtak meg (munkagépek bérleti díja). Hogyan kell helyesen eljárni, az áfateljesítés dátumát meghatározni az alábbi esetekben?
1. Az eredeti számla érvénytelenítése esetén.
2. Az eredeti számla pozitív irányú módosítása esetén.
3. Az eredeti számla negatív irányú módosítása esetén.
B) Kapott előleg (egyenes áfás; fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet esetében) módosítása esetében: Hogyan kell helyesen meghatározni a módosító (jóváíró [1. eset]/érvénytelenítő [2. eset]) előlegszámla áfateljesítési dátumát, amennyiben a szolgáltatásnyújtás esetén a szerződés módosulása (1. eset)/megszűnése (2. eset) miatt részben (1. eset) vagy egészében visszatérítendő (2. eset) a kapott előleg összege?

Kérdés: Kft. ügyfelem egy Ingatlanbefektetési Alap tulajdonosa. Az ingatlanalap 2023 júniusában elindította a megszűnési eljárást, ami egy évig is eltarthat. Az ingatlanalap a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi törvény 79. § (2) bekezdése alapján, a befektetők írásbeli kezdeményezésére tekintettel, előleg formájában történő részkifizetés teljesítéséről döntött. Az összeget utalták, és az ügyfelem bankszámlájára meg is érkezett. Ez az összeg az ügyfelemnél is előlegként legyen nyilvántartva a megszűnési eljárás befejezéséig, vagy a részkifizetésnek (illetve az esetleges további részkifizetéseknek) már lesz eredménykimutatása, azaz a pénzügyi műveletek bevételét növeli?

Kérdés: Megvalósul-e a tőkevesztés (lassú vagy hirtelen) esete az alábbi helyzetben? A kft. 2022-ben alakult 3 millió forint jegyzett tőkével, amiből a tagok év végéig 1830 ezer forintot fizettek be, a be nem fizetett saját tőke így 1170 ezer forint a mérlegben. A működése is veszteséges volt: –509 ezer forint adózott eredménnyel zárult az év. A saját tőke így 1321 ezer forint, ami alatta maradt a jegyzett tőke felének. Megvalósul ez esetben a hirtelen tőkevesztés? És a lassú tőkevesztés? Előtársasági időszak is volt, így már két beszámolóval lezárt időszak van, ahol a saját tőke nem éri el a jegyzett tőkét.