Januárban bejegyzett tőkeemelésre osztalék

Kérdés: A zrt. esetében az új részvényjegyzés, befizetés 2008 októberében megtörtént. A cégbíróság azonban – technikai okok miatt – csak 2009 januárjában jegyezte be, ezért jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként volt nyilvántartva 2008. december 31-én a társaság könyveiben. A 2008. év után fizetendő osztalékot lehet-e már fizetni az új részvényekre?
Részlet a válaszából: […] A válasz valójában attól függ, hogy a cégbíróság milyenidőponttal jegyezte be az alaptőke felemelését, és nem a bejegyzésidőpontjától. A cégtörvény 30. §-ának (4) bekezdése alapján 2007.szeptember 1-jétől a cég a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Előző éveket érintő helyesbítések

Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben – úgy véljük – helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?
Részlet a válaszából: […] A leírt gyakorlat helyes vagy nem helyes voltánakmegítélése, a kérdésekre adandó válasz általánosíthatósága érdekében hosszabbanidéztük a kérdést. Az első kérdés a kért bérleti díj mérsékléséhez kapcsolódik.Nyilvánvaló, hogy a kért díjmérséklést addig nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Pénztárhiány megfizetése

Kérdés: A 3840. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem. Amennyiben a pénztáros és a társaság írásban megállapodik, hogy a pénztárhiányt a pénztáros havi részletekben, kamat felszámítása nélkül megtéríti a társaságnak, kell-e alkalmazni az Szja-tv. 72. §-át? Keletkezik-e a pénztárosnál kamatkedvezményből származó jövedelem? A pénztáros által megfizetett, vagy a fizetendő összeget kell egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének m) pontja alapján akamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembevenni a Mt. szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozóhiánnyal összefüggésben fennálló követelés utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Kilépett munkavállaló le nem adott munkaruhája

Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt először azt kell tisztázni, hogy az Szja-tv.1. számú mellékletének 9.2. pontja szerinti munkaruházati terméknek, illetvejogszabály által használatra előírt védőeszköznek minősül-e, és mint ilyenadómentes természetbeni juttatásnak tekintendő. A cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Kártérítés könyvelése

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésünk az, miért mutat ki kártérítésmiatti követelést a cég? Az Szt. alapján csak a bíróság által jogerősenmegítélt kártérítési követelést lehet követelésként a könyvekben kimutatni. Hailyen kártérítés-követelésről van szó, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi partnereinek éves vagy eseti megállapodásban rögzített, megrendelt termék mennyiségéhez kötött, de nem feltétlenül ugyanazon termékben adott engedmény számlázása az alábbiak szerint megfelel-e a törvényi előírásoknak? "A" termék 100 db 300 Ft/db 30 000 Ft + 6 000 áfa = 36 000 Ft "B" termék 500 db 352 Ft/db 176 000 Ft + 35 200 áfa = 211 200 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + 540 áfa = 3 240 Ft "C" termék engedménye -2 700 Ft - 540 áfa = -3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft 41 200 áfa = 247 200 Ft
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt számlázás nemtermékben adott engedményről szól, hanem térítés nélkül átadott termékről,amelyet mind a számviteli elszámolás, mind az áfaelszámolás során a térítésnélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Értékvesztés visszaírása

Kérdés: A társaságiadó-alap megállapításakor adóalap-csökkentő jogcímként szerepel a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Cégünk a felszámolás során megszüntetett gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló vevőkövetelését – a határozat jogerőre emelkedését követően – kivezette, az adott követelésre elszámolt értékvesztés összegében a vevői értékvesztés számlával szemben (T 312 – K 311). Ezt az elszámolást a könyvvizsgáló nem minősítette hibásnak. Bennem felmerült a kérdés, ezzel az elszámolási gyakorlattal nem esünk-e el a Tao-tv. szerinti adóalap-korrekció lehetőségétől, hiszen így nem teljesül a szó szerinti év végi értékvesztés egyéb bevétellel szembeni visszaírása?
Részlet a válaszából: […] A kérdező aggálya nem megalapozott, a cég által folytatottelszámolási gyakorlat – ha az egyéb feltételek is teljesülnek – elfogadható, akönyvvizsgáló helyesen járt el a leírt gyakorlat minősítésekor.Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Késedelmi kamat utólagos felszámítása

Kérdés: Partnerünk évekkel ezelőtt (2004-ben és 2005-ben) féléves késéssel egyenlítette ki nagy összegű számláinkat. Most érvényesíteni szeretnénk a késedelmi kamatot és a kamatos kamatot (a késedelmi kamatnak a napjainkig görgetett, kamatoztatott összegét). Milyen feltételekkel érvényesíthetjük a késedelmi kamatot? Kell-e előzetes felszólítás? Érvényesíthetjük-e a kamatos kamatot? Mikor, milyen számlát kell kiállítanunk a kamatról?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdéseket a bíróságnak kellenefeltenni, hiszen a kérdésben közölt információk nem elegendőek az egyértelműválaszhoz.Szokatlan az, hogy 3-4 évvel a követelés pénzügyi rendezéseután most szeretnék érvényesíteni nemcsak a késedelmi kamatot, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Fizetendő késedelmi kamat

Kérdés: Egyik szállítónk 2008. 05. 19-én küldte ki cégünknek késedelmi-kamat levelét, ami a 2007. 10. 10-től 2007. 11. 29-ig terjedő időszakról szól. A mérlegkészítés időpontja 2008. 02. 15-e volt. Hogyan könyveljük a késedelmi kamatot? Jogosan küldték ki majd fél évvel a befizetések után a késedelmikamat-közlést?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozások egymás közötti kapcsolatát a Ptk.előírásainak megfelelően – jellemzően – szerződés támasztja alá. A szerződésbenkell rögzíteni – többek között – a teljesítésre, a teljesítés időpontjára,igazolására, elismerésére, továbbá az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2008 márciusában jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg cégünket. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2007. évre könyveltem, mivel az korábbi éveket érint, és még a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2008. évre könyvelném.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből a leglényegesebb elem hiányzik, az, hogy a cégmilyen tartalmú követelése tárgyában hozott a bíróság jogerőre emelkedettítéletet, azaz mit kell a megítélt tőkén érteni?A kérdező társaság korábban terméket értékesített,szolgáltatást nyújthatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
1
14
15
16
29