K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] A kapott támogatással nem lehet csökkenteni atársaságiadó-alapot. A Tao-tv. 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja szerintugyanis az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagynemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, juttatás esetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Tanulmányi szerződés alapján fizetett összeg elszámolása

Kérdés: Dolgozóink járnak egyetemre, főiskolára. A tandíjat a cég fizeti tanulmányi szerződés keretében. Visszafizetési kötelezettség terheli a dolgozót, ha a tanulmányait nem fejezi be sikeresen. Hogyan kell elszámolni? El lehet-e határolni addig, amíg befejezi, és igazolja, hogy elvégezte a félévét? Vagy a felmerüléskor költségként kell könyvelni, a visszafizetéskor pedig bevételként?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés alapján a dolgozó helyett egy-egyfélévre fizetett tandíjat a tandíj átutalásakor kell a személyi jellegű egyébkifizetések között elszámolni. Amennyiben a tanulmányi szerződés felbontásrakerül, a ténylegesen visszafizetett tandíjat az Szt. 77. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Piaci értéken értékelés

Kérdés: Társaságunk élni kíván a könyveiben szereplő ingatlan piaci értéken történő értékelésével. Az ingatlan hivatalos értékbecslését 2007. december hónapban kellett volna elvégezni, vagy megtehetjük ezt a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben azingatlan piaci értéke jelentősen meghaladja a korábban esetleg elszámolt tervenfelüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értéket (az ingatlannaka terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Határidős leszállítási vagy elszámolási ügylet

Kérdés: A társaság határidős devizaügyleteket köt: előre rögzített árfolyamon deviza vétele vagy eladása egy jövőbeni időpontban. Az ügylet megkötésének időpontjában nem ismert, hogy az ügylet leszállítási vagy elszámolási ügylet lesz, ez a társaság döntésétől függ, amelyet a jövőbeni értéknap előtt bármikor megtehet. Elszámolási határidős ügyletek esetén a számviteli törvény meghatározza az ezzel kapcsolatos könyvelési feladatokat, leszállítási ügyletek esetén az ügylet zárásáig nincs számviteli feladat. Ha a társaság a mérlegkészítés időpontja után úgy határoz, hogy az ügylet elszámolási, kell-e önellenőrzéssel módosítani a tárgyévi beszámolót az időarányos nyereség vagy veszteség elszámolása miatt?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy szerződéssel alá nemtámasztott ügyletek elszámolására jogszabályi előírásoknak megfelelő válasz nemadható. A határidős devizaügyleteket is szerződéssel kell alátámasztani,amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az adott ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Korengedményes nyugdíjba vonulás

Kérdés: Dolgozónk 2007. december 28-án korengedményes nyugdíjba ment. A határozat a fizetési kötelezettségről 2008. január 11-én érkezett, az összeget január 15-én átutaltuk. 2007. évre elő kell írni kötelezettségként? És hova kell könyvelni? Időbelileg meg kell osztani?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíj igénybevételéhez fizetettmunkáltatói hozzájárulást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kellelszámolni, könyvelni pedig azzal a nappal kell, amely nap a munkavállaló elsőnyugdíjban töltött napja. Ez a kérdés szerint 2007. december 29-e. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Később kapott számla

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, amely évtizedek óta fennállóproblémára szeretne az adóellenőr és az ellenőrzött cég számára is egyértelműés pozitív megoldást találni. Sajnos, jelenleg nincs jó megoldás. Azegyszerűsítés "lehetősége" ma a számviteli, illetve az adózási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Előleg továbbhárítása

Kérdés: Ügyfelünk az üzletházban lévő saját tulajdonát képező üzletét bérbe adja egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft.-nek. Az üzletház negyedévenként "fejlesztésiszolgáltatás-előleg" címén számláz az üzlet tulajdonosának. Az üzletház tájékoztatása szerint ez a fejlesztési szolgáltatás tartalmát tekintve olyan, mint a közös költség. Az üzlet tulajdonosa ezt a költséget szeretné a bérlőre áthárítani. Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt felhívjuk a figyelmet arra – bár a tartalomelsődlegességének kell érvényesülnie a formával szemben -: nem mindegy, hogyvalamely fizetendő összeget minek nevezünk. Az adott esetben az üzletház közösköltségeit az üzletházban lévő tulajdonosoknak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Vevőkövetelés elismertetése

Kérdés: A vevőkövetelés elismertetésére készített leveleket a társaság nem küldte ki. A mérlegben csak elismert követelés állítható be. Mi a teendő? Egyáltalán vissza kell-e könyvelni ezeket a tételeket? Mit csináljon a könyvelő, a könyvvizsgáló?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 29. §-ának (2) bekezdése alapján vevőköveteléskéntkell kimutatni minden olyan követelést, ami a vállalkozó által teljesített – avevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származik.Ezen előírás alapján tehát követelést csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Szállítmányozó cégnél elveszett termék elszámolása, áfája

Kérdés: Termékeket előállító társaság szállítmányozó cégen keresztül juttatja el termékeit a megrendelőihez. A kiszállítandó terméket a szállítmányozó a gyártótól átveszi, a megrendelőnek pedig a gyártó nevében átadja. A szállítmányozó és a terméket előállító társaság közötti megállapodás szerint a szállítmányozó felelősséggel tartozik az általa átvett termék megrendelőhöz történő eljuttatásáért. Előfordul azonban, hogy az átadott termék nem jut el a megrendelőhöz, a szállítás során hiány keletkezik, amit a gyártó cég a szállítmányozó céggel megtéríttet. Hogyan kezelendő áfa szempontjából a gyártónál a megrendelőhöz el nem jutott, de a szállítmányozó által megtérített "termékértékesítés"? És hogyan számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A leírt eset áfabeli megítélését döntően az határozza meg,hogy a gyártó és a szállító között megkötött szerződés a felelősségiviszonyokról hogyan rendelkezik. Levele alapján is feltételezhető, hogy aszerződés a szállító teljes felelősségét tartalmazza az átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Kamat számlázása

Kérdés: Társaságunk rövid lejáratú kölcsönt nyújt anyavállalatának kölcsönszerződés alapján, meghatározott lejárati határidővel. Év végén a tárgyévi kamatot aktív időbeli elhatárolással számoltuk el. A kamatot mikor kell számlázni? A kölcsön késedelmes visszafizetése esetén mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint a termékértékesítés, aszolgáltatásnyújtás ellenértékét kötelező számlázni. (Jellemzően ez az Áfa-tv.előírásaiból is következik!) A pénzügyi műveletek bevételei között elszámolandókamat vonatkozásában nincs ilyen követelmény. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.
1
15
16
17
28