Külföldön foglalkoztatott adó- és járulékterhei

Kérdés: Egyik leányvállalatunk elnyert egy kétéves izraeli vasútépítési munkát. A két ország között érvényben lévő kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény alapján egyértelműen Izraelben kell a munkavállalók után, az ottani foglalkoztatás miatt az adót és járulékokat megfizetni. A munkavállalókat ennek a projektnek a megvalósítására vettük fel, kizárólag külföldön dolgoznak, és kéthavonta jönnek haza szabadságra, illetve pihenőidőre. Kérdésem az, hogy ebben az esetben keletkezik-e Magyarországon bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettség bármely jövedelemrész esetén, vagy kizárólag csak külföldön kell azt megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...és a szokásos munkavégzési helyén kívülkötelezi munkavégzésre. A kiküldetés ideje alatt a munkavállalót a szerződésszerinti munkabére illeti meg. Ennek megfelelően kell az adó- ésjárulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.A Tao-tv. 28. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címke:

Jutalom a tárgyévet követően

Kérdés: A tárgyévet – a 2010. évet – követően, 2011. január hónap végén dönthet-e úgy a cég vezetője, hogy a dolgozók részére jutalmat fizet, mert a társaság nyereségesebben gazdálkodott, mint azt tervezték? A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő február 28-a. Milyen adózási, számviteli szabályok vonatkoznak a jutalom kifizetésére, hogyan kell könyvelni, ha 2011. január végén fizetik ki?
Részlet a válaszából: […] ...évi eredmény terhére elszámolni!Mint már utaltunk rá, a jutalom a kereset része, ésbérköltségként kell elszámolni. A munkáltatónak a munkabért terhelő járulékokatkell megfizetnie, a munkavállalót pedig – a munkabérre vonatkozó általánoselőírások szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Internetutalvány adómentesen

Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi elő­írásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...Így az internetutalványellenértékeként elszámolt összeget nem a személyi jellegű egyéb kifizetésekközött kell elszámolni, hanem munkabérként, amely adóköteles jövedelem után azáltalános szabályok szerint adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezikmind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címke:

Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Milyen költségként kell elszámolni az egyszerűsített foglalkoztatáskor a dolgozói kifizetéseket, illetve a foglalkoztatót terhelő közterhet 2010. 04. 01-től és 2010. 08. 01-től?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak kifizetett nettó munkabért 2010. 04.01-től is és 2010. 08. 01-től is bérköltségként kell elszámolni, mivel akifizetés munkaviszony alapján munkavállalónak történt.A 2010. 04. 01-től hatályos előírások szerintimezőgazdasági, növénytermesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Felszámolás előtti bérek és járulékok könyvelése

Kérdés: Társaságunknál felszámolás kezdődött. A felszámolás kezdőnapja előtti hónap munkabéreit a cég már nem tudta kifizetni. Így az 1008-as bevalláson a jövedelmeket, valamint a céget terhelő és a levonandó járulékokat sem kell szerepeltetni. Kérdésem, hogy a felszámolás kezdőnapja előtti fordulónappal készülő beszámolóban sem kell könyvelni a béreket költségként, illetve a járulékokat kötelezettségként? Ha kell könyvelni, akkor a beszámoló nem fog megegyezni az APEH-folyószámlával?
Részlet a válaszából: […] ...attól,hogy a társaság felszámolásra kerül-e vagy sem, illetve már felszámolás alattvan. Így a munkavállalók részére járó munkabért és annak a munkáltatót terhelőjárulékait (nem csak a társadalombiztosítási járulékot) az 5. Számlaosztálybanköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Raklapok felújítása

Kérdés: A kft. – egyik tevékenységi körének megfelelően – fa alapanyagból raklapokat gyárt. Megvásárol rosszabb állapotú raklapot is, amelyet felújít vagy teljesen szétszed, és újra összeépít. Az összes raklapot értékesíti. Mi a helyes számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...(A közvetlenönköltségbe beletartozik a raklap előállításához felhasznált faanyag bekerülésiértéke, az előállítás során felmerült munkabér és annak járulékai, továbbáminden olyan költség, amely az előállított raklapokhoz megfelelő mutatók,vetítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Garázsépítés költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre: lakó- és nem lakóépületek építése. Vásárolt 1 telket, amely 2 hrsz.-on szerepel. Épít rá 40 db garázst, amelyek egy részét eladja, a maradék saját tulajdonában marad. Hogyan helyes könyvelni? A telket, az építési anyagokat, az egyéb költségeket? Aktiválás? Év végi összevezetés? Ha értékesíti a garázst?
Részlet a válaszából: […] ...atelek meghatározott hányadát is átruházza a garázsok tulajdonjogával a vevőkre.A garázsok építésével kapcsolatban felmerült munkabért ésannak járulékait, az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét (ez esetbenalvállalkozókról nem lehet beszélni), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Tűzkár-helyreállítás költségei

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?
Részlet a válaszából: […] ...oltásában részt vehettek a társaságdolgozói meg kívülállók is (például a tűzoltók). Saját dolgozók felmerültközvetlen munkabérét, annak járulékait, továbbá a tűzoltáshoz felhasználtanyagok (víz, poroltó stb.) bekerülési értékét az Szt. 76...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Gyümölcsültetvény-telepítés költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. most első alkalommal gyümölcsültetvény-telepítésbe kezdett, amely beruházás a telepítéstől a termőre fordulásig tart. A beruházás költségei csak a befejezés utáni aktiválást követően számított amortizációval írhatók le. Hogyan kell elszámolni a saját traktorral és a saját munkaerővel végzett munkák költségeit, hogyan kell azokat bizonylatolni? A beruházást 2009 őszén kezdtük, eddig csak idegen szolgáltatásokat vettünk igénybe.
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő munkák végzése során elhasznált üzemanyagbekerülési értéke, a traktoros részére – kapcsolódóan – fizetett munkabér ésannak járulékai, a traktor terv szerinti értékcsökkenési leírása akkor, ha azta teljesítménnyel arányosan számolják el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Alapító tag munkaviszonyban

Kérdés: A kft.-ben, ahol 2 alapító tag van 50-50 százalékban, lehetséges-e hogy mindketten munkaviszonyban legyenek, tehát egyikük sem lesz tagi jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...alapító tagmunkaszerződést köthet, munkaviszonyt létesíthet.Itt jegyezzük meg, a munkavállalónak munkaviszonya alapján amunkáltatótól munkabér jár, amelynek összegét, a munkavégzés körülményeit amunkaszerződésben rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:
1
17
18
19
29