Gyakorlati képzés, bruttó kötelezettség megállapítása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti. A tanulókkal tanulószerződést kötöttünk, melynek értelmében havonta a jogszabálynak megfelelő díjazásban részesülnek. Az így kifizetett összeget elkülönített főkönyvi számlára bérköltségként könyveljük. A tanulóknak kifizetett bérköltség beszámít-e a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 44. §-ának (2) bekezdése szerint meghatározott – pénzbelijuttatás (kifizetett díjazás) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér(minimálbér) 50 százalékáig, valamint a tanulószerződéses tanulót a szakképzésitörvény 48. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi kiküldetés során a dolgozónak napidíjat adtunk. A napidíj 30%-a adómentes, a 70%-a adóköteles volt, mivel többet adtunk, mint napi 15 euró. A kiküldetéskor felvett összeg egy részét a dolgozó visszafizette, ezért az előlegszámlával szemben visszavezettük (nálunk nincs valutapénztár), a többi összeget, a szállás- és az utazási költséget, a napidíjat 100%-ban a külföldi kiküldetés számlájával, illetve a napidíjszámlával (55) könyveltük. A fennmaradó egyenleg volt az árfolyam-különbözet. Így az előlegszámla egyenlege nulla. A bérfeladáskor az adóköteles napidíjat szintén a napidíjszámlára könyveltük a 471. számlával szemben. Így a napidíjszámlán a napidíj egyszer 100%-os, és egyszer 70%-os összegben szerepel. Helyesen jártunk el? Hogyan kellett volna könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles jövedelem alapján kellmegállapítani a fizetendő személyi jövedelemadót, és csak ezt kell könyvelni,jellemzően a kifizetendő munkabért csökkentő tételként a jövedelemelszámolásiszámlával szemben (T 471 – K 462), illetve ha az adót a kiküldött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Bérleti díj vagy egyéb szolgáltatás

Kérdés: Cégünk üzlethelyiséget ad bérbe. Minden hónapban ugyanazt az összeget számlázzuk a partnernek, amely összeg az előző félév elszámolása alapján vetített költség egy hónapra. Az összeg tartalmazza a közüzemi díjakat, a munkabéreket, az anyagköltséget, a szolgáltatási díjakat. Az adott félév után tételes elszámolás alapján a költségek különbözetét helyesbítő számlával korrigáljuk. A havonta leszámlázott összegeket előlegként kell-e elszámolni, vagy üzemeltetési díjként? A különbözetről a számlát milyen formában kell kialakítani? Ha a második félév elszámolása és annak leszámlázása a mérlegkészítés után történik, kell-e önellenőrzést folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...díjat + áfát kell számlázni, amelynek fedezetet kell nyújtania aközüzemi díjakra, az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerülő munkabérekre ésazok járulékaira, az anyagköltségekre és a különböző egyéb szolgáltatásokdíjaira. A havonta elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nemjuttathat, még akkor sem, ha annak ellenértékét a megbízó a komplettszolgáltatáscsomag részeként megtéríti. Nyilvánvalóan ilyen a munkabér, az egyébbéren kívüli juttatások és azok terhei, továbbá a munkaruha, a munkába járás, akiküldetés költségei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló, a kettőjük közöttijogviszony ebből már következik: munkaviszony. A munkaviszony keretébenmegszerzett bevételt terhelik a munkabérhez kapcsolódó – munkáltató általfizetendő – járulékok (társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása során a vonatkozó törvénybenelőírtak szerint kell eljárni. Néhány példa erre: az euróban meghatározott bruttó munkabértaz Szt. szerint a hó utolsó napján érvényes – választott – forintárfolyammalkell forintra átszámítani, az Szja-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Szakképzési hozzájárulás Start kártyásoknál

Kérdés: Pályakezdőt alkalmazunk, Start kártyás járulékot fizetünk a bére után. Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. Ajárulékalapot képező jövedelembe beletartozik a pályakezdők részére elszámoltbruttó munkabér is. A Start kártyás foglalkoztatás kedvezménye az, hogy amunkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Rokkantnyugdíjas evás egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó evás ügyfelem 2008. évben rokkantnyugdíjas lett. Most szeretne dolgozni, tehát kiegészítő evás egyéni vállalkozó lett. A 2009. évi tv. szerint egy képzett átlagkereset 90%-ához kell viszonyítanom a jövedelmét, figyelnem, nehogy ezt túllépje, mert akkor elveszíti a rokkantnyugdíját. Mivel evás egyéni vállalkozó, nem tudom, hogy ezt az összeget hogyan számoljam ki? A Nyugdíjfolyósító Intézet azt a felvilágosítást adta, hogy ezt az adatot az APEH fogja szolgáltatni számukra. Az APEH mi alapján, milyen tv. alapján számolja ki ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...annak a megállapítást követően arendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább amindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A Tny. 36/D. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során a hategymást követő hónap alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Kutatás-fejlesztés megelőlegezése

Kérdés: A társaság 2008. évben a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül "Vállalati innováció támogatása" projektjavaslatot nyújtott be, amelyet az új megújuló energiát hasznosító geotermikus hőszivattyúrendszer kifejlesztésére projektként el is nyert. A projekt elszámolható költségei a szerződésben meghatározottak szerint: K+F, marketing. A projekt célja 10 db prototípus előállítása. 2008-ban anyagköltség, munkabér és járulékai merültek fel, néhány kisebb értékű tárgyi eszköz került beszerzésre. A támogatás összegéből decemberben előleget kaptunk. Helyesen számoltuk-e el a társasági adó, a számvitel szempontjából, ha a költségeket a saját előállítású eszközök főkönyvi számlára vezettük át, a beszerzett tárgyi eszközöket pedig a beruházás főkönyvi számlán hagytuk? A kapott előlegből sem számoltunk el bevételt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a megnyertpályázat szerinti projekt megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 4. pontjaszerinti kísérleti fejlesztésnek, kivéve a marketinget.A K+F projekt közvetlenül felmerült költségeit (ez nem csakanyagköltség, bérköltség és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Foglalkoztatói hozzájárulás

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére a munkáltató által fizetett munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást? Mi a teendő a jóváírt foglalkoztatói hozzájárulással akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a feltételes jogszerzés időtartamánál rövidebb ideig tart?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja, azt munkaviszonyból származó jövedelemnek kelltekinteni az Szja-tv. 3. §-a 22. pontjának b) alpontja alapján, és mint ilyen,munkabérnek minősül mind az szja, mind a járulékok vonatkozásában.A második kérdés megválaszolásánál az Szja-tv. 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
1
17
18
19
27