284 talált állásfoglalás a munkabér kifejezésre

Kérdés: 2012-ben mennyi az a maximum kifizethető napi összeg egyszerűsített foglalkoztatott részére, ami költségként, adóalap-korrekció nélkül elfogadható?

Kérdés: A kft. tagja január 1-jétől főállású társas vállalkozónak minősül. Így a mindenkori minimálbér (108 000 Ft) után megfizeti a járulékait, de fizetését nem veszi fel. A könyvelésben a 471. számlán rögzítjük a levonásokat, így a 471. számlának egyenlege marad. Miként kell könyvelni a járuléklevonásokat?

Kérdés: Magyarországi társaság Ausztriában fióktelepet nyitott, ott építőipari kivitelezést végez. A fióktelep számláz. A hazai cég is teljeskörűen könyveli a külföldi számlákat. A munkavállalók a magyar tb szabályai szerint – A1-es nyomtatvánnyal – külföldön tevékenykednek, viszont Magyarországon kapnak bért a külföldi munkavégzésük alapján is. A fióktelep részére továbbszámlázhatók-e a Magyarországon kifizetett, az ottani telephelyhez kapcsolódóan felmerült bérköltségek, esetleg igazgatási díjak? Ezt hogyan kell elszámolni a magyar könyvekben?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek bemutatni a munkaerő-kölcsönzés könyvelésének lépéseit!

Kérdés: Társaságunk nyugdíjas munkavállalókat is alkalmaz. Mindenkinek biztosítjuk a BKV-bérletet a cégnél. Mivel a nyugdíjasoknak a BKV nem állít ki cégnévre szóló számlát, csak saját nevükre szóló számlát tudnak hozni havonta. Hogyan járok el helyesen adózás szempontjából? Megtehetem-e, hogy az Szja-tv. alapján a 70. § (1) bekezdés bc) pontja szerint csoportot képezek a cégnél, azaz a nyug­díjasoknak a nyugdíjasbérletet juttatásként adom havonta? Így az egyes meghatározott juttatásként megfizetem a 16% szja-t és a 27% ehót. Vagy csak úgy tudok adni a nyugdíjas dolgozóknak bérletet, hogy ők is a teljes árú havi bérletet veszik meg, és a béren kívüli juttatás szabályai szerint adózom le?

Kérdés: A cég 2011-ben a nyári mezőgazdasági idénymunkára harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az alkalmi munkavállalók teljesítmény arányában kapták napidíjukat, több esetben a Tao-tv. 3. sz. mellékletében definiált minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékben. A munkavállalók után a napi 500 forint közterhet befizettük. Amennyiben a cég a társasági adó alapját megnöveli a különbözettel, szabályszerűnek tekinthető-e az elszámolás?

Kérdés: Az alkalmi munkavállalóknak kifizetett díj és a közteher milyen költségnek minősül a kettős és az egyszeres könyvvitelben?

Kérdés: Munkavállalónak elengedett nagyobb összegű hiteltartozás után a munkavállalónak mikor kell megfizetnie az adót és a járulékokat, ha többhavi munkabére sem nyújt fedezetet a levonásra?

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?