Szakiskola a tevékenységek ellátását havi díj ellenében végzi

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű, társasági adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság duális képzés keretében tanulókat foglalkoztat. A társaság a szakképzési terv alapján a teljes gyakorlati képzést vállalja. A következő időszaktól kezdve a gyakorlati képzés megosztott lebonyolítása érdekében (a gyakorlati képzés bizonyos elemeit átadva) megbízási szerződést kötöttek, az együttműködési megállapodás keretében a szakiskolával. A szerződésben rögzítik, hogy a megbízó (duális képzőhely) megbízza a megbízottat (szakképző intézmény) különböző tevékenységek ellátásával. A megbízott szakiskola a tevékenységek ellátását tanulónként fix havi díj ellenében végzi. A megbízó minden hónap 10-ig elkészíti a KRÉTA rendszerből a bizonylatot a tanórák megtartásáról. A teljesítési igazoláson feltünteti az adójóváíráshoz figyelembe vehető iskolai szakmai napok számát és a munkahelyi napok számát. A megbízási szerződés alapján átvállalt gyakorlati napokról az iskola tesz bejegyzést a KRÉTA rendszerben. A kérdés arra irányul, hogy a társaság (duális képzőhely) és a szakmai iskola között kötött megbízási szerződés ismeretében az iskolában töltött szakmai napok vonatkozásában a társaság (duális képzőhely) igénybe veheti-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a tanulók után?
Részlet a válaszából: […] ...szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege. A kérdésben leírtak alapján a gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Kölcsönzött munkavállalók által használt munkaruha részbeni megtérítése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél a kölcsönzött munkavállalók munkaruháját a kölcsönvevő vásárolja meg, és adja ki a munkavállalók részére. A kölcsönzési keretszerződésben a kölcsönadó és a kölcsönvevő abban állapodott meg, a munkavállalók a munkaruha átvételekor írásban hozzájárulnak ahhoz, ha bizonyos időn belül megszűnik a munkaviszonyuk, akkor a rendelkezésükre bocsátott munkaruha ára a kihordási idő szerint arányosított összegben levonásra kerül a munkabérükből. A munkabérből való levonást csak a kölcsönbe adó tudja megtenni, mivel a bérszámfejtéssel, bérutalással kapcsolatos teendőket a kölcsönbe adó látja el a kölcsönzési keretszerződésben megállapított kölcsönzési díj ellenében. A kilépő munkavállalók béréből levont, arányosított összeget (ki nem fizetett bért) a kölcsönvevő szeretné a kölcsönbe adótól megkapni. Hogyan jár el ebben az esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé helyesen?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?
Részlet a válaszából: […] ...számol el, a bért pedig a kölcsönbe adó fizeti.) A kölcsönvevő részére a ki nem fizetett bérrel azonos összeg valójában a munkavállaló részére biztosított szolgáltatás megtérülése, amelyet a munkavállaló nem vesz igénybe, mert kilépett. Ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Vásárolt szolgáltatás igénybevétele

Kérdés:

Egy gazdasági társaság a munkavállalói részére cafeteriajuttatást ad, amely juttatás keretében a munkavállalók választhatnak olyan elemek közül, amelyek elszámolhatóságát a munkavállaló nevére és címére szóló számla ellenében térítik meg. Arra szeretnék választ kapni, hogy azon számla, amelynek a dátuma 2024. évi, elszámolható-e a 2025. évi cafeteriakeret terhére, vagy a számlának már mindenképp 2025. évinek kell lennie? Melyik év terhére lehet elszámolni azt a számlát, amely dátuma 2024, de 2025-ben megrendezendő eseményre szóló belépőt tartalmaz?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. módosítása alapján 2025. január 1-jétől változik a bevételszerzés időpontja vásárolt szolgáltatás esetében. Ha a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával – azaz a vásárolt szolgáltatásnál –, a bevétel megszerzésének időpontja az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Házaspár részére munkáltatói kölcsön

Kérdés:

Családi ház építésére szeretne a munkáltató kölcsönt adni. A munkavállaló házaspár mindkét tagja a cég alkalmazottja, a férjnek és a feleségnek is 10-10 M Ft kamatmentes kölcsönt szeretnének juttatni. A telek a férj nevén van, a ház felépítése után kívánják megosztani a tulajdonrészt, amiből a feleség 10%-ot kapna. A telek értéke kb. 80 M Ft, az épülő ház generálkivitelezési szerződésben rögzített összege 140 M Ft. A generálkivitelezési szerződésben mindketten építtetőnek minősülnek. Adható-e kölcsön a feleségnek is, amennyiben a tulajdonrészt csak a használatba vételi engedély után kívánják rendezni, vagy a kölcsön kiutalásáig már rendezniük kellene a tulajdonviszonyokat? A tulajdonviszony aránya befolyásolja az adható kamatmentes kölcsön összegét? Jól tudjuk, hogy a kölcsön szja-mentesen adható, mivel családi ház építéséhez kerülne folyósításra?

Részlet a válaszából: […] ...összegét.Kamatkedvezmény címén az olyan lakáscélú hitel nyújtása esetén nem keletkezik jövedelem, amelyet munkáltató nyújt a munkavállalónak, és– azt hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján nyújtják; továbbá– a hitelintézet vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Kiküldetés autó használatával

Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen, akár vonat/repülő/ taxi, akár saját autó, akár cégautó használatával. A következő kérdéseim vannak ezzel kapcsolatban: Saját autós kiküldetésnél, ha pdf-ben tároljuk felhőben, akkor kell-e rá aláírás (AVDH-val a munkavállaló részéről, e-Szignóval a munkáltató oldaláról)? Kiknek kell aláírniuk és milyen minőségben? Az aláírás kérdése mindegyik típusú kiküldetésnél kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...milyen módon valósítják meg. Például a saját autós kiküldetést pdf-ben tárolják felhőben, és az engedélyezés AVDH-val történik a munkavállaló részéről, e-Szignóval a munkáltató oldaláról. A kiküldetési szabályzat elsősorban a kiküldetés engedélyezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Többször ugyanaz a célhely a kiküldetésnél

Kérdés:

Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Szeretném tudni, hogy ha egy munkavállaló egy hónapban többször ugyanazzal a célhellyel van kiküldetésben, akkor ezt annyiszor külön kiküldetésen kell nyilvántartani, vagy lehet egy hónapra összesíteni (napidíj, utazási költség stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló egy hónapban többször ugyanazzal a célhellyel van kiküldetésben saját személygépkocsiját használva, és kiküldetési rendelvénnyel történik az elszámolás, akkor, véleményünk szerint, minden útra külön-külön kiküldetési rendelvényt kell kiállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Cégautó használata kiküldetésnél

Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Ha cégautót használ a munkavállaló, abban az esetben milyen adózási kötelezettséggel jár, és mik az ehhez szükséges dokumentációk (kötelező-e útnyilvántartást vezetni, vagy a kiküldetést hasonlóan a saját autóshoz kell nyilván tartani? Sorszámozottnak kell-e lennie? Mik a formai követelmények? Kérem, segítsenek ebben, mert sehol nem találok erre egyértelmű választ, vagy használható kész nyomtatványt.
Részlet a válaszából: […] ...teljesítménye és környezetvédelmiosztály-jelzése alapján a törvény 1. melléklet tartalmazza [Gjt. 17/E. §].Ha cégautót használ a munkavállaló, akkor a cégautóadó megfizetésével az Szja-tv. szerint a személygépkocsi magáncélú használata, az azzal összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Külföldi állampolgár foglalkoztatása távmunkában

Kérdés: Társaságunk egy román-kanadai állampolgárt alkalmazott teljes munkaidőben 2024. 09. 02-től. A munkaviszony megkezdése előtt 2024. 08. 31-éig Kanadában dolgozott és élt. A munkavállaló rendelkezett bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval – életvitelszerűen élt Magyarországon a fenti dátumtól. 2024. 09. 02-től munkabérétől levontuk az adó- és járulékterheket, bevallottuk és megfizettük a magyarországi adóhatóság részére. Sajnos az élethelyzete úgy kívánja, hogy visszaköltözzön Romániába (2024 októberében – jelenleg – fizetés nélküli szabadságon van 4 hétig) azon időszakra, amíg meg nem oldódik a családi problémája. Ezt követően pedig vissza szándékozik költözni Magyarországra életvitelszerűen. A munkavállaló szaktudására távmunkában továbbra is szüksége van a társaságnak. Keressük azt az alkalmazási módot, amelyben őt továbbra is tudnánk foglalkoztatni távmunkában, valamint hogy a magyar munkáltatónak milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak.
Részlet a válaszából: […] ...folytatja a tevékenységét.Az uniós koordinációs rendelet (883/2004/EK) 11. cikkének (3) bekezdése értelmében – főszabályként – a munkavállalóra a munkavégzés helye szerinti államban terjed ki a biztosítás.Jelen esetben a munkavégzés helye Románia, tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Körjáratok napjaira 9000 forintos napidíj

Kérdés:

Termékeink bizonyos részét saját sofőrjeink szállítják ki a megrendelők felé, de nem mindennap. Ebben az esetben részükre a körjáratok napjaira adható-e a 9000 Ft-os napidíj adómentesen, annak ellenére, hogy havonta cafeteriát is kapnak?

Részlet a válaszából: […] ...ha a juttatás feltételei megfelelnek az Szja-tv. 3. számú melléklet II. 3. pontjában és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-ában foglalt feltételeknek. Ez a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Felmentési bér, jutalom adóköteles-e?

Kérdés: Az alábbi kérdés megválaszolásában kérem a segítségüket: Két munkavállaló évek óta fizetés nélküli szabadságon van a magyar cégnél, mert munkaviszonyban dolgozik a bécsi anyavállalatnál. 2024-ben részükre is kifizet a magyar cég egy összeget, egyiküknek felmentési bér, másikuknak jutalom címén, mivel a külföldi gyárat bezárták. Hogyan kell ezt a kifizetést szja és járulékok tekintetében kezelni? Jól gondoljuk-e, hogy szja-köteles, mert a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, de nem járulékköteles, ha a magánszemély igazolja – az A1-es igazolással –, hogy Ausztriában biztosított?
Részlet a válaszából: […] A felmentési bér, illetőleg a jutalom címen kifizetett összeg személyijövedelemadó-köteles, mivel a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, és feltehetően a két dolgozó továbbra is belföldi illetőségű. Továbbá a kifizetés nem járulékköteles, ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
1
2
3
80