806 cikk rendezése:
11. cikk / 806 Alapítványi dolgozók óvodai foglalkoztatása
Kérdés: Egy alapítvány fenntartója egy külön adószámmal rendelkező óvodának. Néhány, az alapítványnál dolgozó munkavállaló feladatából kifolyólag az óvodában is végez munkát. Többes foglalkoztatás jogcímen ennek összege átterhelésre kerül az óvoda részére. Finanszírozási probléma miatt felmerült a kérdés, hogy van-e rá jogszabályi lehetőség, hogy az átterhelt bér alapítványtól kapott támogatásként kerüljön könyvelésre az óvodában pénzmozgás nélkül?
12. cikk / 806 Munkabér megállapítása részben euróban, részben forintban
Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
13. cikk / 806 Telephely – a gyár bezárása után
Kérdés: Társaságunk bérgyártási tevékenységet végzett az egyik telephelyén, és ez 2024-ben megszűnt. Más tevékenysége nincs. Ezt követően, még 2025-ben is vannak alkalmazottai, akik a gyár bezárásán dolgoznak, a tárgyi eszközök és ingatlanok értékesítését intézik. Az ipaalapot a cég a komplex módszer szerint osztja meg a székhely és a telephelyei között. Felmerült a kérdés, hogy a bezárásra, értékesítésre ítélt „telephely” a Htv. szerint meddig minősül telephelynek, meddig kell/lehet figyelembe venni az adóalap megosztása kapcsán? 2025-ben még ezen a „telephelyen” is felmerül személyi jellegű ráfordítás, és eszközarányos ágon is jutna ide adóalap (pl. az ingatlan 2%-a). Ugyanakkor nem lesz már 2025-ben áru vagy szolgáltatás értékesítéséből bevétele, csak egyéb bevétele az eszközök/ingatlanok értékesítéséből.
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?
14. cikk / 806 Tűzkárral kapcsolatos szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Társaságunknál tűzkáresemény történt. A tűzkárral kapcsolatban a biztosító 20 millió forintot fizetett társaságunk részére, amelyet az egyéb bevételekkel szemben számoltunk el. Az oltási, romeltakarítási, helyreállítási költségek elszámolásával kapcsolatban ilyenkor mi a helyes könyvelés? Az oltási, a romeltakarítási munkálatokat az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályban könyveljük? Az oltási, romeltakarítási munkálatok költségeit és a káreseménnyel kapcsolatos, max. 20 millió forint értékű helyreállítási költségeket az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a 20 millió forint keretösszeg feletti helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályba könyveljük? A káreseménnyel kapcsolatban felmerült összes költséget (romeltakarítás, helyreállítás stb.) elszámolhatjuk egyéb ráfordításként?
15. cikk / 806 Gépsoron végzett felújításnál szerelők szállásköltsége
Kérdés: Társaságunk jelentős volumenű felújítást végzett gépsorán. A felújítást a gépsort gyártó német vállalat szerelői végezték telephelyünkön több héten át. A felújításra vonatkozó árajánlatban a szerelők szállásköltségére vonatkozó összeg nagysága miatt abban állapodtunk meg, hogy azt társaságunk fizeti, jelentős összeget megtakarítva ezáltal. A szállásköltséget, ami a szálloda árajánlata szerint svédasztalos reggelit is tartalmaz, elszámolhatjuk-e reprezentációs költségként, vagy a felújítás részeként rá kell aktiválnunk a felújított gépsorra a szolgáltatást végző német vállalat egyéb, a felújításhoz közvetlenül kapcsolódó számláival együtt?
16. cikk / 806 Februárban végzett önellenőrzés könyvelése
Kérdés: 2025. 02. hónapban tudomásunkra jutott, hogy a korábbi években hibásan lett számolva az igénybe vehető szociális hozzájárulási kedvezmény a pályára lépők, a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók után. Az önellenőrzés a mérlegbeszámoló elkészítése előtt történt, „pluszbevételt” jelent a cég részére. Ebben az esetben a 2024. évre vagy 2025-re számoljuk el szabályosan?
17. cikk / 806 Borravalóból kik részesülhetnek?
Kérdés: A vendéglátóhelyen kapott borravalóból kik részesülhetnek? Csak a felszolgálók vagy a közreműködők is? Melyik jogszabályban található ez meg?
18. cikk / 806 Lakhatási támogatás elszámolása
Kérdés: A lakhatási támogatás mint béren kívüli juttatás adózik. Olyan tájékoztatást is olvastam, hogy a bruttó 150.000 Ft-ból le kell vonni a 15+13%-ot. Ez valóban így van? Ezt az összeget kell utalni a banknak hiteltörlesztésként, vagy a bruttó összeget? Másik kérdésem, hogy a hitelszerződés szerint utalunk a banknak mint munkáltató, vagy valamilyen megállapodást kell kötni?
19. cikk / 806 Szakiskola a tevékenységek ellátását havi díj ellenében végzi
Kérdés: Egy magyarországi székhelyű, társasági adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság duális képzés keretében tanulókat foglalkoztat. A társaság a szakképzési terv alapján a teljes gyakorlati képzést vállalja. A következő időszaktól kezdve a gyakorlati képzés megosztott lebonyolítása érdekében (a gyakorlati képzés bizonyos elemeit átadva) megbízási szerződést kötöttek, az együttműködési megállapodás keretében a szakiskolával. A szerződésben rögzítik, hogy a megbízó (duális képzőhely) megbízza a megbízottat (szakképző intézmény) különböző tevékenységek ellátásával. A megbízott szakiskola a tevékenységek ellátását tanulónként fix havi díj ellenében végzi. A megbízó minden hónap 10-ig elkészíti a KRÉTA rendszerből a bizonylatot a tanórák megtartásáról. A teljesítési igazoláson feltünteti az adójóváíráshoz figyelembe vehető iskolai szakmai napok számát és a munkahelyi napok számát. A megbízási szerződés alapján átvállalt gyakorlati napokról az iskola tesz bejegyzést a KRÉTA rendszerben. A kérdés arra irányul, hogy a társaság (duális képzőhely) és a szakmai iskola között kötött megbízási szerződés ismeretében az iskolában töltött szakmai napok vonatkozásában a társaság (duális képzőhely) igénybe veheti-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a tanulók után?
20. cikk / 806 Kölcsönzött munkavállalók által használt munkaruha részbeni megtérítése
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél a kölcsönzött munkavállalók munkaruháját a kölcsönvevő vásárolja meg, és adja ki a munkavállalók részére. A kölcsönzési keretszerződésben a kölcsönadó és a kölcsönvevő abban állapodott meg, a munkavállalók a munkaruha átvételekor írásban hozzájárulnak ahhoz, ha bizonyos időn belül megszűnik a munkaviszonyuk, akkor a rendelkezésükre bocsátott munkaruha ára a kihordási idő szerint arányosított összegben levonásra kerül a munkabérükből. A munkabérből való levonást csak a kölcsönbe adó tudja megtenni, mivel a bérszámfejtéssel, bérutalással kapcsolatos teendőket a kölcsönbe adó látja el a kölcsönzési keretszerződésben megállapított kölcsönzési díj ellenében. A kilépő munkavállalók béréből levont, arányosított összeget (ki nem fizetett bért) a kölcsönvevő szeretné a kölcsönbe adótól megkapni. Hogyan jár el ebben az esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé helyesen?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?
