Magáncélú használat számlázása

Kérdés: A gazdasági társaság a munkavállalója részére gépjármű magáncélú használatára tekintettel számlát állít ki. Milyen SZJ-számot kell a számlán feltüntetni?
Részlet a válaszából: […]

Amennyiben a cégautó magáncélú használatára vonatkozó költségtérítést a cégautó bérbeadása fejében fizetett ellenértéknek minősítik a megállapodásukban, használhatják a KSH személygépkocsi-kölcsönzésre vonatkozó besorolási számát.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Önkéntes nyugdíjpénztárral kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztár munkáltatói tagnak van-e olyan nyilvántartási kötelezettsége, hogy a nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóját tájékoztatta az önkéntes nyugdíjpénztárba való belépés lehetőségéről, illetve köteles-e valamennyi munkavállalója számára tagdíjfizetési kötelezettséget vállalni?
Részlet a válaszából: […]

Önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén nincs ilyen kötelezettsége a munkáltatónak. Fontos, hogy az önkéntes magán-nyugdíjpénztári befizetésekre és a magán-nyugdíjpénztári befizetésekre vonatkozó szabályozást nem szabad összekeverni.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Ügyvezető vállalkozóijárulék-fizetése

Kérdés: Kft. választott ügyvezetője egyben a kft. 36 órás dolgozója is. (Nincs más munkahelye.) Fizetendő-e a vállalkozói járulék? Az Flt-tv. 46/B. § (1) kimondja: "Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak a társas vállalkozónak, akinek heti 36 órát elérő munkaviszonya van."
Részlet a válaszából: […] ...társasvállalkozás tagjának nincs vállalkozóijárulék-fizetésikötelezettsége. A munkaviszonyban lévő magánszemély esetén munkaadói ésmunkavállalói járulékot kell fizetni, ez és a vállalkozói járulék egyaránt aMunkaerő-piaci Alapba kerül, amely – többek között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdésealapján. [A Tbj-tv. 36-37. §-a, 39. §-ának (2) bekezdése a kérdés szempontjábólnem releváns!]Mivel a munkavállaló (bérbe adó magánszemély)feltételezhetően egész évben munkaviszonyban lesz, a részére kifizetett évesmunkabér után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Szolgálati lakás adókötelezettsége

Kérdés: Egy bt. lakást vásárolt, melyet szolgálati lakásként tart nyilván, és utána értékcsökkenést számol el. A lakásban a bt. egyik munkavállalója és egyben tagja lakik. Milyen adófizetési kötelezettségek terhelik a bt.-t?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelmadót és 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. Egyebekben a bérbeadás szokásospiaci értéke a munkavállaló munkajövedelmének minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Adóköteles béren kívüli juttatás szja-ja

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2006. 03. 31-én megszűnt. Részére a munkáltató adómentes béren kívüli juttatást fizetett. Ez az összeg azonban időarányosan meghaladta a 400 E Ft-os határt, tehát adókötelezettség keletkezett. Ezt a munkáltató elmulasztotta megfizetni. Hogyan lehet pótolni? A márciusban érvényben lévő 44%-os adóval, vagy a szeptembertől érvényes 54%-os adóval?
Részlet a válaszából: […] ...– a munkaviszony megszűnésének napjára állapítja meg, és akifizetőre irányadó rendelkezések szerint fizeti meg és vallja be. Mivel a munkavállaló munkaviszonya 2006. 03. 31-én szűntmeg, az akkor hatályos mértékkel (44 százalékkal) kell az adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Lakásépítési támogatás

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszából: […] ...folyósításoknál pedig három megelőző év figyelembevételétírja elő.Az adómentesség kizárólag pénzbeli támogatásra vonatkozik.Ha a munkavállaló nem jogosult az adómentes támogatásra, akkor az egész összega dolgozó munkaviszonyból származó adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Magáncélú telefonhasználat – helyi adó

Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott telefondíjat kell tartalmaznia, hanem a nemforgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadásokkal arányos részét is.A munkavállalónak minden telefonszámlához kapcsolódóanindokolt nyilatkoznia. A kiszámlázott magánbeszélgetések –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...a 2006.szeptember 1-jével hatályba lépett előírások. A kérdésben leírtakbólkövetkezik, hogy a megajándékozott magánszemélyek nem munkavállalók, így akérdező cégre mint kifizetőre vonatkozó Szja-tv.-beli előírásokat kellalkalmazni.Ezen bevezető után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Ügyvezető adómentes béren kívüli juttatása

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagja, aki a társaság ügyvezető igazgatója, a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől részesülhet-e a gazdasági társaságtól adó- és járulékmentesen a törvényben meghatározott értékhatárig azon adómentes béren kívüli juttatásokban, amelyek együttes összege a 400 000 Ft/adóév értékhatárba beletartoznak?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles béren kívülijuttatásnak minősül a munkáltató által a (2) bekezdésben felsorolt, az Szja-tv.rendelkezései szerint a munkavállalóknak az adóévben biztosított juttatásokegyüttes értékéből legfeljebb 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
1
58
59
60
80