835 talált állásfoglalás a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?

Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?

Kérdés: Étkeztetőcég vagyunk. Nálunk nemcsak készpénzért, hanem melegétkezési utalvány ellenében, sőt az alkalmazottaknak és külsős cégeknek kártyára történő feltöltéssel is lehet meleg ételt fogyasztani. A cég, aki feltölteti az alkalmazottai kártyáját, az adómentesen adható, jelenleg 12 000 Ft-ra tölti fel. Amíg futja, addig a kártyáról fogyasztanak, amikor elfogy a kártyán lévő összeg, akkor készpénzzel fizetnek a kasszánál. Hogyan történjen a számla kiállítása? A cégek a pénzt az étkeztetés előtt utalják. Áfás legyen a számla? Mi a helyzet akkor, ha a cég a saját alkalmazottait is így étkezteti?

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.

Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?

Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?

Kérdés: Dolgozónk 2007. december 28-án korengedményes nyugdíjba ment. A határozat a fizetési kötelezettségről 2008. január 11-én érkezett, az összeget január 15-én átutaltuk. 2007. évre elő kell írni kötelezettségként? És hova kell könyvelni? Időbelileg meg kell osztani?

Kérdés: 2006 januárjában vásároltunk egy számítógépet, amelyet két év alatt 50%-os értékcsökkenés elszámolásával nullára leírtunk. Ezt a nullára leírt számítógépet a munkavállalónknak ingyenesen szeretnénk átadni ez év februárjában. Elég-e egy átadás-átvételi jegyzőkönyv a könyvviteli nyilvántartásokból történő kivezetéshez? Vagy szükséges selejtezési jegyzőkönyv? Ingyenes átadásnál 2 év után nem szükséges a selejtezés? Ez valamilyen módon érinti-e a 2007. évi beszámolót?

Kérdés: Ha a társaság alkalmazottja nyugdíjba vonul, és 2 hónapot a kft.-nek ki kell fizetnie, kell-e céltartalékot képeznünk?

Kérdés: Építőipari kft. dolgozói a kft. által bérelt személygépkocsival járnak a különböző építkezésekre. A gépkocsival 5 saját munkavállaló munkába járását oldjuk meg úgy, hogy az egyik dolgozónk reggelente összeszedi a kollégáit, délután hazafuvarozza őket, éjszakára a lakóhelyén áll az autó, de magáncélra nem használhatja, ezt a belső szabályzat is tiltja, és a menetlevélből is kiderül. Kérdésem, hogy ez minek minősül? Csoportos személyszállításnak? (A törvényben említett 4 fő mindennap megvan.) Ha csoportos személyszállítás, kell-e cégautóadót fizetni? Az Szja-tv. szerint a munkaviszonyban álló dolgozónak a lakóhely és a kirendelési hely között lévő útszakaszon a cégautó használata üzleti célú használatnak minősül, tehát ezen a jogcímen nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség. Viszont éjszaka a munkavállaló lakhelyén tárolják az autót, maga ez a tény is adóztatható körülményt teremt. Ha a menetlevélből egyértelműen kiderül, hogy nincs magánhasználat, kell cégautóadót fizetni?