835 talált állásfoglalás a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló családi házat építtetett. Az építéshez a következő források álltak rendelkezésére: – a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatásokkal folyósított kölcsön: 11 M Ft, – szocpol-támogatás: 2 M Ft, – munkáltatói vissza nem térítendő támogatás pénzintézeten keresztül: 1 M Ft, összesen: 14 M Ft. Az építési költségekhez kapcsolódóan a következő dokumentumok, ill. számlák állnak rendelkezésre: – szerződés a telek vásárlásáról: 1,8 M Ft, – kivitelezővel kötött szerződés: 9040 E Ft (a kivitelező számlái nem állnak rendelkezésre, a munkavállaló azokat nem látta, mert közvetlenül a banknak nyújtotta be az építő). Mint a fentiekből látható, a rendelkezésre álló források összege 3160 E Ft-tal meghaladják az építési költségek összegét. Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9/3. pontja alapján terheli-e adókötelezettség az adómentesen juttatott munkáltatói lakáscélú támogatást? Ha igen, akkor összevonandó jövedelemként kezelendő-e? Kit terhel és milyen mértékben az így keletkezett jövedelem adója és járulékai? Mi a következménye annak, ha a munkavállaló – az esetleges adókötelezettség elkerülése érdekében – a kölcsönt visszautalja a munkáltatónak, és megfizeti a jegybanki alapkamatot a folyósítás és a visszautalás közötti időre? Elkerülhető-e így az adók és járulékok megfizetése?

Kérdés: A társaság megvásárolta a több ezer előfizetői szerződést jelentő internetszolgáltató üzletágat a munkavállalókkal, a hardverekkel együtt. Az átvétel időpontja december 1-je. A szerződött vételár 50 százaléka kerül csak teljesítésre decemberben, előlegszámlával, a másik 50 százalékot a következő évben 10 havi egyenlő részletben számlázza az eladó. A tizedik részlet csökkentésre kerül azon előfizetői ügyfelek miatt, akikkel a szerződést nem sikerült megújítani. A vevő nem szeretné aktiválni decemberben az első kifizetett 50 százalékot. Mi a helyes eljárás? Az immateriális javak között hol és mikor helyes aktiválni? A hardverek, illetve az átvett munkavállalók bére és annak járulékai decemberi költségként elszámolásra kerültek. Aktiválás után alkalmazható-e progresszív értékcsökkenési leírás? 3, 6, illetve 11 hónap elteltével újabb hasonló akvizíciókat hajt végre a vevő, kisebb ügyfélkörrel. Ezek ráaktiválandók az elsőre? Elszámolhatók esetleg egy összegben? Ha az első ügyfélkör értékcsökkenés-elszámolása progresszív, lehetnek-e az utóbbiak lineáris elszámolásúak?

Kérdés: Ha a munkavállaló vonattal utazik haza, hétvégi hazautazás címén (állandó lakóhelyére) elszámolható-e az IC-pótjegy, helyjegy (ami 2. kocsiosztályra szól)?

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?

Kérdés: Cégünk gépgyártással foglalkozik, és az összes dolgozója számára gyógyszereket biztosít (mint pl. szemcsepp, fejfájás elleni gyógyszer stb.). Jelenleg a különféle egyéb ráfordításokhoz könyvelem, és nem vonom le az 5 százalékos áfát. Helyesen járok-e el így?

Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?

Kérdés: A 3078. számú kérdésre adott válaszuk alapján az étkezési utalvány vásárlásakor felmerült kezelési költség áfája nem vonható le. Az étkezési utalványra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni egyéb vásárolt utalványokhoz (üdülési csekk, ajándékutalvány, iskolakezdési utalvány, tüzelőutalvány stb.) kapcsolódó kezelési költség áfája tekintetében is?

Kérdés: A címhez kapcsolódóan a 2532. számú kérdésre adott válasz olvasása után azt gondolom, hogy a foglalkoztatónak nincs jelentési és bevallási kötelezettsége az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé. Viszont egy másik szaklapban azt olvastam, hogy a 708-as bevallásban adatot kell közölni az alkalmi foglalkoztatásról. Hogyan és milyen módon kell ezt megtenni, mert a bevallásból és a kitöltési útmutatóból nekem nem derül ki?

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?

Kérdés: A kft. alkalmazásában álló munkatársunk munkaszerződése szerint – egyéb teendők mellett – kézbesítői feladatokat is ellát, melyekhez a cég nevére szóló számlával elszámolt BKV-bérletet kapott. Nevezett munkatárs a közelmúltban nyugdíjba vonult, azonban kézbesítői állását nyugdíjasként is megtartotta. Nyugdíjas BKV-bérletről cégnek szóló számlát a BKV-pénztárak nem állítanak ki. A kérdésem, hogy fenti esetben a bérlet milyen formában számolható el a társaságnál?