Ügyvezető természetbeni juttatásai

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]
Részlet a válaszából: […] ...szerint ezen megbízást munkaviszonyban nemláthatja el. Ebből következően a társaság nem munkáltató, az ügyvezető igazgatópedig nem munkavállaló. Így az ügyvezető azokat a természetbeni juttatásokatadómentesen nem veheti igénybe, amelyeket a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

2006. évi osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A 2006. évi eredményből megállapított osztalék 2007. május-június hónapban kerül kifizetésre. A kifizetőnek 4 százalék vagy 14 százalék eho-t kell levonni? A 2005. évi CXIX. törvény – amely bevezette az osztalékra az akkor még 4 százalékos eho-t – a 202. § (6) pontjában átmeneti rendelkezésként előírja, hogy a 4 százalék eho a magánszemélyt a 2006. 01. 01-jétől kezdődő időszakra juttatott jövedelmek után terheli. Az osztalékra vonatkozóan külön rendelkezik a törvény arról, hogy a 2005-ös vállalkozói osztalékalapra, illetve a 2005. évi mérlegben a tulajdonosokkal szemben osztalékkötelezettségként kimutatott összegre – amennyiben 2006. 12. 31-ig kifizetésre kerül – nem kell a 4 százalékos eho-t megfizetni.
Részlet a válaszából: […] ...§ (7)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvénynek a társadalombiztosítási járulékot,az egészségügyi hozzájárulást, illetve a munkavállalóijárulék-fizetést érintőrendelkezéseit a hatálybalépést követő időszakra kifizetett (juttatott,elszámolt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására

Kérdés: Adómentesen adható a munkavállalóknak 4500 Ft-ig hidegétel-utalvány havonta. Lehet-e 4500 Ft-nál nagyobb összeget adni, mennyi a maximum? Milyen adóterhei vannak a foglalkoztatónál, illetve a munkavállalónál?
Részlet a válaszából: […] ...része.Az Szja-tv. nem korlátozza a kizárólag fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány (hidegétel-utalvány) formájában a munkavállalórészére juttatott bevételt, azaz a hidegétel-utalvány értéke akár havi 45 000forint is lehet. Az utalvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Étkezési utalványok elszámolása

Kérdés: Az élelmiszerbolttal rendelkező kft. külső cég által nyomdai úton előállított étkezési utalványt ad a dolgozóinak. A nyomdai költséget igénybe vett szolgáltatásként számolják el. A munkavállalóknak havonta átadott étkezési utalványt mikor kell költségként elszámolni? Abban a hónapban, amikor jár és átvette, vagy amikor azt a munkavállaló levásárolta? Ez utóbbi esetben hogyan lehet különválasztani a más vállalkozás által kibocsátott, az adott üzletben beváltott utalványok elszámolását? Hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...(kibocsátott) étkezési utalványok darabszáma,egyedenkénti és összesen értéke, a beszerzés időpontja, a beváltás határideje;– a munkavállalóknak kiadott étkezési utalványok darabszáma,összesen értéke, a kiadás időpontja, az továbbá, hogy mely hónap(ok)ra kapta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Munkaruházat kötelező adása

Kérdés: Kötelező-e adni munkaruházatot, vagy csak adható a munkavállalónak? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...165. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munka aruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató amunkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. Az Mt. tehát megfogalmazta amunkaruha-juttatás kötelező eseteit. Ennek a gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2763. számú kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a munkáltató által átvállalt egyéni járulék (a 6+8,5 százalék) a vállalkozás igazolt költsége. Véleményem szerint ez sajnos nem így van. Ez egy átvállalt kötelezettség, amely a társasági adó alapját növeli. A jogszabály alapján átvállalt kötelezettség esetén az adóalap semleges, de ezt a jogszabály nem teszi lehetővé.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a szóban forgó esetben amunkavállalót terhelő kötelezettségről nem beszélhetünk. A kötelezettségfogalmát az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. Ezek egyike sem olyan,amely a munkavállaló kötelezettsége lenne, és amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet a válaszából: […] ...ígyminden olyan hely (virtuális hely), ahol a társaságnál készpénzt kezelnek.Elszámolásra kiadott készpénzAz Szt. 29. §-aalapján a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott összegeket akövetelések között kell kimutatni. Így a munkavállalóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója 82 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el. 2006-ban jogosultságot szerez a korengedményes nyugdíjra. A társaság által átvállalt összeg elszámolható-e a kifizetés időszakában egy összegben költségként? Kell-e emiatt a társasági adó alapját módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás akorengedményes nyugdíj igénybevételéhez". A korengedményes nyugdíjazás miattfizetendő összeget a korengedményes munkavállaló nyugdíjas időszaka kezdetével,az első nyugdíjban töltött nappal el kell költségként számolni, még akkor is,ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Magyarországi fióktelep megszüntetése

Kérdés: Segítségüket kérem a magyarországi fióktelep felszámolása körében elvégzendő számviteli, adózási kérdésekben. Az ausztriai cég felszámolásának elrendelését a cégjegyzékbe 2006. április 11-ével jegyezték be. Mikor kell az ausztriai cég magyarországi fióktelepénél mérleget és a hozzá tartozó adóbevallásokat készíteni? Magyarországon nincs felszámoló kijelölve. A Tanács 1346/2000/EK rendelete szerint a kinti felszámolást itthon is el kell ismerni. Ez azt jelenti, hogy az ausztriai cég készíti el a mérleget és az adóbevallásokat, és itthon csak egyszerűen törlik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek amunkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve,ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésrekirendelte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Cégtelefon használata I.

Kérdés: Ha a tényleges telefonszámla 30 százaléka a munkavállaló felé kiszámlázásra kerül, de erről tételes híváslista vagy hívásnapló nem áll rendelkezésre, akkor nem keletkezik a magáncélú használat miatt a magánszemély által meg nem térített rész. E miatt a telefonszámla áfája 70 százalékban levonható, a kifizetőnek pedig nem keletkezik szja-, tbj- és munkaadóijárulék-fizetési kötelezettsége. Helyesen értelmezzük-e a vonatkozó törvényi szabályozást?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek számít atelefonszolgáltatás számlaértékének 20 százaléka. A kérdés szerint atelefonszámla értékének 30 százaléka a munkavállalók felé kiszámlázásra kerül(feltételezzük, hogy telefononként). A kiszámlázott telefonszolgáltatás – áfanélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
1
59
60
61
80