Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: Hogyan történhet a nem üzleti partnernek adott ajándék elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...százalékos (11 százalék) egészségügyi hozzájárulást (ha a megajándékozott nem biztosított), 3 százalék munkaadói járulékot (ha munkavállaló a megajándékozott) kell a juttatónak fizetnie. A költséget személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolnia, amely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ugyanakkor – még akkor is, ha a munkálatok valamennyi fázisát alvállalkozók végzik – feltételezi azt, hogy a fővállalkozó valamely munkavállalója felügyeli, ellenőrzi, átveszi az alvállalkozók munkáját.Az adóalap-megosztás során tehát az utóbbi esetben is (ahol...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: telephely fuvarozásnál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó kft. esetében telephelynek számít-e az iparűzési adónál a termék le- és felrakodásának helye, ha az rendszeresen történik, illetve az a bérelt ingatlan, ahol a tehergépjárműveket tárolják, őrzik? Fuvarozás esetében lehet-e szó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– azok az ingatlanjellegű üzleti létesítmények, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják, s ekképp ott munkarend szerint a munkavállalók állandó jelleggel munkát végeznek vagy onnan munkát végezni indulnak. Önmagában véve a tevékenységvégzés helye...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:    

Iparűzési adó alapja: munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kft. esetében lehet-e az elszámolt bérrel csökkenteni a nettó árbevételt, mivel munkaerő-kölcsönzés esetén valójában a munkaerő változatlan formában történő közvetítése valósul meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja határozta (határozza) meg.A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó adózók a "kikölcsönzött" munkavállalók után személyi jellegű ráfordítást számolnak el, amellyel az iparűzési adó alapja nem szűkíthető. A konkrét esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ellenőrzés során megállapított hibák könyvelése

Kérdés: Az ellenőrzés során – a 2000. évet érintően – a munkavállalói, a munkaadói járuléknál, a szakképzési hozzájárulásnál nem jelentős összegű hibát állapítottak meg cégünknél. Hogyan kell ezt könyvelni 2001-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...T 563 – K 463, illetve T 362 – K 563, szakképzésihozzájárulás-hiány, illetve -többlet: T 564 – K 463, illetve T 362 – K 564; a munkavállalói járulék a dolgozót terheli; ha a dolgozóval szemben érvényesíthető: T 471 (381) – K 463; ha a dolgozóval szemben már...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 14.

Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előírásait. A Gt. 145. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint: "(1) A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2) A dolgozói üzletrészeket csak a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:

Juttatások az új szövetkezeti törvény alapján

Kérdés: Az új típusú szövetkezetek kulturális, oktatási, szociális feladatainak megvalósításával kapcsolatos kifizetések adózásáról – ha lehetséges – részletesebb információt kérünk.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szja-fizetési kötelezettségekről szólunk.A Szöv-tv. a kulturális, oktatási és szociális feladat teljesítésének módjára a tagok, a munkavállalók és hozzátartozóik támogatását, illetve a szövetkezeti szövetség részére hozzájárulás fizetését határozza meg....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tag vagy az alkalmazott (vagy bármely munkavállaló) saját gépkocsijának hivatalos (vállalkozási) célra történő használata, a munkába járás esetén fizethető költségtérítés összegéről jogszabály nem rendelkezik. Meghatározza azonban jogszabály azt, hogy a térítést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 31.

Cégautó-javítás áfája

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...való térítés nincs-e a tényleges forgalmi érték alatt lényegesen, a bírói gyakorlatot figyelembe véve kb. 40-50 százalékkal. [Mivel a munkavállaló és a munkáltató között személyi összefonódás van, mindenképpen vizsgálni kell az Áfa-tv. 22. §-ának (6)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
79
80
81
…
84