Devizaalapon meghatározott munkabér

Kérdés: Az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A külföldi pénznemben keletkező bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani. A társaság a munkavállalójával olyan munkaszerződést köt, amelyben a bruttó bért a deviza árfolyam-ingadozásaihoz kötik. A devizában meghatározott bruttó bért forintban számfejtik és rendezik. Alkalmazni kell-e a fentebb hivatkozott rendelkezést a bér számfejtése során, vagy a társaság az átszámítást elvégezheti-e a valuta eladási árfolyamával? Ha ez utóbbi alkalmazható, akkor az MNB vagy a választott hitelintézet eladási árfolyamával? A cég tagja tagi jövedelmét (személyes közreműködésére tekintettel) devizában kívánja felvenni. A tagi jövedelem, a munkabér felvehető devizában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...használható a forintban elszámolandómunkabér (a személyes közreműködés díja) meghatározására.Más a helyzet azonban akkor, ha a munkavállaló (a tag)forintban meghatározott – adókkal, járulékokkal csökkentett – (nettó) munkabérét(jövedelmét) valutában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Színházjegy – béren kívüli juttatásként

Kérdés: Béren kívüli adómentes természetbeni juttatásként a munkavállalónak adható-e színházjegy "művelődési szolgáltatás" gyanánt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felnőtt- és egyéb oktatás (SZJ 80.4). Az előzőekben leírtak alapjánadható adómentes béren kívüli természetbeni juttatásként a munkavállalónak színházjegy"művelődési szolgáltatás"...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el neméri a 450 ezer forintot. Az Eho-tv. előírásaiból következik, hogy a biztosított (amunkavállaló) által fizetendő egészségbiztosítási járulékot (a 6 százalékot) nemlehet számításba venni.Az osztalékot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 15.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási díj elszámolása, ha vállalkozás a szerződő

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...díjak elszámolása tekintetében az általános keretelveket lehet csakmeghatározni.A vállalkozás – mint szerződő – által a munkavállaló javárakötött életbiztosítás számviteli elszámolásának megítélése során az alábbiakatindokolt figyelembe venni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 15.
Kapcsolódó címke:

Munkabér fizetése forintban külföldi részére

Kérdés: Van-e lehetőség a Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok (pl. ügyvezető) részére a munkabért, megbízási díjat, tagi jövedelmet stb.-t EUR-ban meghatározni HUF helyett és EUR-ban kifizetni azt a részükre? Ha igen, milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget, illetve készpénzben fizetjük ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kiterjed.A bankszámlára történő utalásra csak kollektív vagy egyénimegállapodás alapján kerülhet sor, a munkáltató nem kötelezheti amunkavállalókat bankszámla megnyitására. Amennyiben kollektív szerződésrendelkezése írja elő a bankszámlára utalást, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 15.
Kapcsolódó címkék:  

Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába az alábbi jogviszonyok beletartoznak-e, és ezért az egyéb feltételek teljesítése esetén az adott vállalkozások a 10%-os kedvezményes társaságiadó-kulcsot igénybe vehetik-e (gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, választott tisztségviselője, egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkarendje szerintifoglalkoztatást eredményező megbízásos jogviszonyban állók, valamint a külföldimunkajog szerint foglalkoztatott munkavállalók is.Nem minősül munkavégzésre irányuló jogviszonynak viszont,így természetesen a statisztikai állományi létszámnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

A 2006. évre kitűzött prémium egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Az APEH honlapján "2006. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai" címen 2007. 08. 27-én közzétett leiratban foglaltak megerősítését kérjük. Egyértelmű megerősítést kérünk, hogy szabályosan jár el társaságunk akkor, ha a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítése alapján járó prémium esetében, amikor annak kifizetése csak 2007. április hónapban (illetve a prémiumra előleg kifizetése 2006. december hónapban) történt meg, hogy az egész évre vonatkozó prémium összegét arányosítva a törvény hatálybalépése előtti és utáni időszakra, az ezen időszakokra érvényes szabályok szerint számítja ki a munkavállaló által fizetendő járulékokat. Az értelmezés szerint hasonlóképpen kell eljárni a 2006. december hónapban az egész évi munkateljesítmény alapján kifizetett jutalmak esetében is. Amennyiben ezen jövedelmek arányosítása szabályszerű, úgy kérjük szíveskedjenek az önellenőrzés módjáról, mikéntjéről is útbaigazítást adni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítésealapján járó prémium elszámolása esetében. A túlvont járulékot amunkavállalónak vissza kell fizetni. A 2006. évre vonatkozó prémiumot meg kellbontani az augusztus 31-ig tartó időszakra járó, és az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Iskola rehabilitációs járuléka

Kérdés: Könyvelőirodaként egy kht. által működtetett iskolának könyvelünk. Az iskolában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, megváltozott munkaképességű dolgozót nem alkalmaznak. Kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat vagy foglalkoztatni kíván. Az adóalanyiság szempontjából meghatározó, hogy ki minősül jogi személynek. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hivatkozott jogszabályi előírás azt jelenti, hogy abiztosítottat terhelő járuléktöbbletet meg kell fizetni, de azt nem abiztosítottnak (a munkavállalónak) kell megfizetnie, hanem a foglalkoztatónak,azaz a munkaadónak.Ha tehát a foglalkoztató a munkavállalót...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Munkásszállítás néhány fővel

Kérdés: Sütőipari vállalkozás munkába, illetve hazaszállítja azokat a munkavállalókat, akiknek a munkakezdése vagy befejezése azon időszakba esik, amikor nincs tömegközlekedés. Jelen esetben azonban nem lehet csoportos munkába szállításról beszélni, mivel egy-két emberről van szó azonos időben, mivel a munkafolyamatok egymást követő időszakban kezdődnek és végződnek a sütőiparban. Ráadásul különböző helyekről kell őket beszállítani. Kérdésem az, hogy amennyiben a cég biztosítja ingyenesen ezt a szállítást, akkor ez adómentes természetbeni juttatásnak minősülhet-e?
Részlet az állásfoglalásából: […]

Feltehetően a cég tulajdonában levő személyautóval történik a dolgozók szállítása. Ebben az esetben meg kell fizetni a cégautóadót, és ezzel a juttatás a magánszemélynél adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:
1
…
57
58
59
…
84