Találati lista:
571 Devizaalapon meghatározott munkabér
Kérdés: Az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A külföldi pénznemben keletkező bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani. A társaság a munkavállalójával olyan munkaszerződést köt, amelyben a bruttó bért a deviza árfolyam-ingadozásaihoz kötik. A devizában meghatározott bruttó bért forintban számfejtik és rendezik. Alkalmazni kell-e a fentebb hivatkozott rendelkezést a bér számfejtése során, vagy a társaság az átszámítást elvégezheti-e a valuta eladási árfolyamával? Ha ez utóbbi alkalmazható, akkor az MNB vagy a választott hitelintézet eladási árfolyamával? A cég tagja tagi jövedelmét (személyes közreműködésére tekintettel) devizában kívánja felvenni. A tagi jövedelem, a munkabér felvehető devizában?
572 Színházjegy – béren kívüli juttatásként
Kérdés: Béren kívüli adómentes természetbeni juttatásként a munkavállalónak adható-e színházjegy "művelődési szolgáltatás" gyanánt?
573 Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban
Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
574 Biztosítási díj elszámolása, ha vállalkozás a szerződő
Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?
575 Munkabér fizetése forintban külföldi részére
Kérdés: Van-e lehetőség a Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok (pl. ügyvezető) részére a munkabért, megbízási díjat, tagi jövedelmet stb.-t EUR-ban meghatározni HUF helyett és EUR-ban kifizetni azt a részükre? Ha igen, milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget, illetve készpénzben fizetjük ki?
576 Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába az alábbi jogviszonyok beletartoznak-e, és ezért az egyéb feltételek teljesítése esetén az adott vállalkozások a 10%-os kedvezményes társaságiadó-kulcsot igénybe vehetik-e (gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, választott tisztségviselője, egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa)?
577 A 2006. évre kitűzött prémium egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Az APEH honlapján "2006. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai" címen 2007. 08. 27-én közzétett leiratban foglaltak megerősítését kérjük. Egyértelmű megerősítést kérünk, hogy szabályosan jár el társaságunk akkor, ha a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítése alapján járó prémium esetében, amikor annak kifizetése csak 2007. április hónapban (illetve a prémiumra előleg kifizetése 2006. december hónapban) történt meg, hogy az egész évre vonatkozó prémium összegét arányosítva a törvény hatálybalépése előtti és utáni időszakra, az ezen időszakokra érvényes szabályok szerint számítja ki a munkavállaló által fizetendő járulékokat. Az értelmezés szerint hasonlóképpen kell eljárni a 2006. december hónapban az egész évi munkateljesítmény alapján kifizetett jutalmak esetében is. Amennyiben ezen jövedelmek arányosítása szabályszerű, úgy kérjük szíveskedjenek az önellenőrzés módjáról, mikéntjéről is útbaigazítást adni.
578 Iskola rehabilitációs járuléka
Kérdés: Könyvelőirodaként egy kht. által működtetett iskolának könyvelünk. Az iskolában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, megváltozott munkaképességű dolgozót nem alkalmaznak. Kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
579 Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése
Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
580 Munkásszállítás néhány fővel
Kérdés: Sütőipari vállalkozás munkába, illetve hazaszállítja azokat a munkavállalókat, akiknek a munkakezdése vagy befejezése azon időszakba esik, amikor nincs tömegközlekedés. Jelen esetben azonban nem lehet csoportos munkába szállításról beszélni, mivel egy-két emberről van szó azonos időben, mivel a munkafolyamatok egymást követő időszakban kezdődnek és végződnek a sütőiparban. Ráadásul különböző helyekről kell őket beszállítani. Kérdésem az, hogy amennyiben a cég biztosítja ingyenesen ezt a szállítást, akkor ez adómentes természetbeni juttatásnak minősülhet-e?
