Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség terheli a kifizetőt a társadalombiztosítás ellátásaira és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj-tv.) szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Étkezési hozzájárulás nem munkavállalónak

Kérdés: A kft ügyvezetője részére, aki megbízásos jogviszonyban látja el feladatát – csak azért, mert alkalmazásának kezdetekor ennek munkaviszonyban való ellátása a törvény szerint nem volt lehetséges –, adható-e ugyanúgy, mint a munkavállalóknak adómentes étkezési hozzájárulás, illetve étkezési jegy? A tartós betegállományban, szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak is adható hideg- vagy melegétkezési jegy, ugyanúgy, mint a ténylegesen munkát végző munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...módon megilleti a szakmunkástanulót, a kötelező szakmai gyakorlatonrészt vevő diákot és azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas, és a nyugdíjbavonulása idején volt munkáltatója, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezta természetbeni juttatást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Járulékfizetés a betéti társaságnál

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem után havonta 29százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot [amelyből 24 százalék anyugdíjbiztosítási járulék és 5 százalék az egészségbiztosítási járulék (ezutóbbin belül 4,5 százalék a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Nyugdíjas beltag, mint a munkáltatói jogok gyakorlója

Kérdés: Ha a bt.-ben a társasági szerződés szerint a nyugdíjas beltag a munkáltatói jogok gyakorlója, de ezenkívül mást nem végez a cégben, az személyes közreműködésnek számít-e? A tényleges tevékenységet a másik ügyvezető beltag végzi munkaviszonyban. (Amennyiben a munkáltatói jogok gyakorlása személyes közreműködésnek minősül, úgy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a nyugdíjas tag után.)
Részlet a válaszából: […] A Gt. 91. §-a szerint a társaság bármely tagja a társaságiszerződés rendelkezése vagy a többi taggal való különmegállapodás alapjánszemélyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Nem minősül személyesközreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszából: […] ...vagy kedvezményesenadott bérletet, adómentesen adható csekély értékű ajándékot, iskolakezdésitámogatást, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba, önkéntes kölcsönösegészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba fizetett hozzájárulást.Bt.-tagként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Nyugdíjas segítő családtag

Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesminimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annakharmincadrészét. Ebben az esetben a saját jogú nyugdíjas biztosítottjárulékalapot képező jövedelme után a foglalkoztató, munkáltató 29%társadalombiztosítási járulékot fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Egészségügyi szolgáltatási járulék elszámolása

Kérdés: A nyugdíjas egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas egyéni vállalkozó az Szja-tv. 11. számúmelléklete alapján költségként számolhatja el az egészségügyi szolgáltatásijárulékot. Az egészségügyi szolgáltatási járulék külön nevesített járulékfajta,nem része az egészségbiztosítási járuléknak. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Cukorrépa-termesztés megszüntetésének támogatása

Kérdés: Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás – a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt – 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak – az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig – évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?
Részlet a válaszából: […] ...terv; e) az ütemezett beruházások, ha van ilyen;f) az elsősorban a munkaerő átképzésével, átcsoportosításávalés korengedményes nyugdíjazásával kapcsolatban tervezett intézkedéseket,valamint adott esetben a 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjával vagy a 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Elektromos kerékpár használata

Kérdés: A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas kft.-tag vásárolt egy elektromos kerékpárt, ügyeinek intézése céljából. Egyéb jármű nincs a kft. birtokában. A tag az üzletmenettel összefüggő tevékenysége elvégzéséhez (a tevékenységből eredően a posta és a bank megközelítése a cél a faluban, egy hónapban többször) használja a kerékpárt. Kérdés, hogy az elektromos kerékpárral kapcsolatban felmerülő költségek elszámolhatók-e a vállalkozás költségei közt? Az áfa levonható-e, valamint értékcsökkenés számolható-e rá?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy akerékpár kinek a tulajdona, ezért a választ két oldalról közelítjük meg. a) Abban az esetben, ha a kerékpár a magánszemély tulajdona,de azt a kft. céljára is használja, akkor a tag költségtérítésre jogosult,amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Különadó-előleg megfizetése

Kérdés: A különadó-előleg levonásánál mi lesz a különadó-előleg alapja, ha a munkavállaló nyilatkozott, hogy vonják le tőle a különadót, viszont a havi jövedelme 12-vel felszorozva nem éri el a 7137 ezer forintot? A munkavállalónak három helyről van rendszeres jövedelme, viszont egyik helyen sem éri el felszorozva a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ilyen esetben mi a teendője a magánszemélynek és mi a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A különadóról szóló törvény szerint, ha a magánszemélylegkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozatban kéri akülönadó-előleg levonását, akkor a számára kifizetett összegből le kell vonni a4 százalék különadót. Ha a magánszemélynek több helyről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
1
15
16
17
29