Találati lista:
141. cikk / 285 Külföldi cég magyarországi foglalkoztatottja
Kérdés: Egy lengyel cég (telephellyel nem rendelkezik Magyarországon) Magyarországon foglalkoztatna engem, s ahogy eddig érdeklődtem, azt látom, hogy mint magánszemély kell bejelentkeznem, és járulékot fizetnem magam után. De sajnos rengeteg dolgot nem értek. A lengyel cég átutalja a nettó béremet EUR-ban, s nekem azt kell bruttósítani. A kérdés az, hogy milyen árfolyamon kell az EUR-ban megkapott összeget átváltani? Tehát, ha az októberi bérem november 10-én kerül jóváírásra a bankszámlámon, akkor melyik napi árfolyammal kell forintra átváltani?
142. cikk / 285 Személyesen közreműködő tag járuléka (eva)
Kérdés: Evás társas vállalkozás a személyesen közreműködő tag után a minimálbér kétszeresének alapulvételével megfizeti a társaságot terhelő, valamint az egyéni járulékot. Az egyéni járulékok könyvelésének mi a helyes módja? El kell-e számolni költségként a járulékok alapját, ami ténylegesen nem kerül felvételre?
143. cikk / 285 Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
Kérdés: Az egyik szaklapban megjelent a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása miatti adómegtakarításra vonatkozó tájékoztató. A tájékoztató szerint a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szereplő feltétel esetében az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít. Társaságunk nagyrészt részmunkaidős munkavállalókat foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a minimálbér négyszerese után kell teljesíteni a nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-bevallási kötelezettséget ahhoz, hogy társaságunk a kedvezményes adókulccsal állapítsa meg társaságiadó-fizetési kötelezettségét, ha a törvényben előírt többi feltételnek egyébként megfelel a társaság?
144. cikk / 285 Késedelmes tájékoztatás a nyugdíjazásról
Kérdés: Cégünknél dolgozó kollégánk most jelezte, hogy hónapokkal ezelőtt nyugdíjazási kérelmet nyújtott be. A Nyugdíj-igazgatóság úgy tájékoztatott, hogy valószínűleg a kolléga olyan határozatot fog majd kapni, hogy 2008. 02. 01-től visszamenőlegesen lesz teljes jogú nyugdíjas. Akkor visszamenőlegesen az összes adó- és járulékfizetést érintő hónapot önrevízióznunk kell majd? Vagy elég az, ha a határozat kézhezvételétől kezdődően, mint teljes jogú nyugdíjas után fizetjük a járulékokat?
145. cikk / 285 Rokkantnyugdíjas evás egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó evás ügyfelem 2008. évben rokkantnyugdíjas lett. Most szeretne dolgozni, tehát kiegészítő evás egyéni vállalkozó lett. A 2009. évi tv. szerint egy képzett átlagkereset 90%-ához kell viszonyítanom a jövedelmét, figyelnem, nehogy ezt túllépje, mert akkor elveszíti a rokkantnyugdíját. Mivel evás egyéni vállalkozó, nem tudom, hogy ezt az összeget hogyan számoljam ki? A Nyugdíjfolyósító Intézet azt a felvilágosítást adta, hogy ezt az adatot az APEH fogja szolgáltatni számukra. Az APEH mi alapján, milyen tv. alapján számolja ki ezt az összeget?
146. cikk / 285 Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása hat hónapon túl
Kérdés: Rokkantnyugdíjast foglalkoztatunk (III. rokkantsági csoportba tartozik), akinek a hat egymást követő hónapra vonatkozó havi "képzett nettó" keresete nem éri el a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90%-át. Lehet-e hat hónap után is folyamatosan foglalkoztatni úgy, hogy a nyugdíjra való jogosultsága nem szűnik meg, vagy csak hat hónapig foglalkoztatható?
147. cikk / 285 Személyes közreműködés díj fizetése nélkül
Kérdés: A kft. tagja tagi jogviszonyban látja el feladatát. Veszteséges a vállalkozás, ezért januártól nem vesz ki jövedelmet. Úgy tudom, a minimálbér után akkor is kell fizetni a járulékokat. Milyen járulékot kell fizetni?
148. cikk / 285 Foglalkoztatói hozzájárulás
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére a munkáltató által fizetett munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást? Mi a teendő a jóváírt foglalkoztatói hozzájárulással akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a feltételes jogszerzés időtartamánál rövidebb ideig tart?
149. cikk / 285 Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás
Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
150. cikk / 285 10 százalékos adókulcs
Kérdés: Kérdés, hogy 10%-os mértékű társaságiadó-kulcs alkalmazható-e az alábbi esetben? – Adóalap 50 M Ft alatti, de meghaladja a jövedelem minimum összegét az adóévben és az előző évben; – a bt. 1 beltagból (ügyvezető), 2 kültagból áll; – a beltagnak 2008. dec. 31-ig egy másik cégnél 36 órás munkaviszonya volt; – a társaságban személyesen, ügyvezetőként közreműködött; – a társaság nevében mellékszolgáltatásként tervezési, kivitelezési, tanácsadási, ellenőrzési feladatokat látott el; – 2008. egész évre vonatkozóan személyi kivét részére 1680 ezer Ft volt, ami meghaladja a minimálbér kétszeresét; – az 1680 ezer Ft összeg után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallása és pénzügyi teljesítése megtörtént; – a társasági szerződés az ügyvezető mellékszolgáltatását tartalmazza.
