Év közben kifizetendő osztalék

Kérdés: Két belföldi magánszemély taggal rendelkező kft. 2019. évben alakult, és 2021 januárjától a kiva szerint adózik. Áttéréskor (2021. január 1-jén) az eredménytartaléka -1720 E Ft volt, a 2021. évi év végi kivás adózott eredménye pedig +31.000 E Ft. Jelenleg tehát 29.280 E Ft a cég eredménytartaléka, és a 2022. évi első három negyedévi eredménye 12.000 E Ft körül alakul. Ha osztalékot akarnak a tagok kivenni, mennyit vehetnek ki tulajdonképpen? (31.000+12.000 E Ft vagy 29.280+12.000 E Ft?) Illetve ha pl. 30.000 E Ft lesz a jóváhagyott osztalék, és ezt ki is fizetik októberben a tagoknak, akkor a kft. a 15% szja-val csökkentett összeget fizeti ki és vallja be a 08-as havi járulékbevalláson, illetve a tagokat terhelő szochót kifizeti, vallja be és vonja le? "Kivanövelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott, fizetett osztalékot, ide nem értve a kiva előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot."
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 39. § (3) bekezdése szerint osztalékként az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék fizethető ki akkor, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a bt. 2012 végéig milyen adótörvény hatálya alatt működött. Feltételezzük, hogy az Szt. és a Tao-tv. hatálya alatt, és a kata választásakor megállapította az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját és az osztalék utáni adót kiváltó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Személyesen közreműködő tag (eva)

Kérdés: Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság máshol nem biztosított tagja személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de csak osztalékot (év közben osztalékelőleget) vesz fel, egyéb díjazást nem kap. A minimum-járulékalap után havonta befizeti a cég pénztárába az egyéni járulékokat, a cég szintén a minimun-járulékalap után fizeti az előírt járulékokat. Kérdéseim: 1. Kifogásolható-e, hogy a tag nem vesz ki jövedelmet, így nem fizet összevonandó jövedelem utáni szja-t? 2. 2007. január 1-jétől a tag nyugdíj- és táppénzalapja havi 131 000 Ft? 3. A vállalkozói járulékot havi 131 000 Ft után kell fizetni? 4. Felmerül-e a Tbj-tv. szerinti különadó a leírt esetben?
Részlet a válaszából: […] 1. Annak eldöntésekor, hogy a tag milyen díjazásra jogosulta személyes közreműködése során, a társasági szerződésben rögzítetteket kellfigyelembe venni.2. Amennyiben a fizetési kötelezettséget a minimum-járulékalapután teljesítik, akkor a "juttatások" (táppénz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Osztalékfizetés év közben

Kérdés: A kft. tagjai az előző években képződött eredményből a 20%-os szja-val felvehető összeget szeretnének osztalékként felvenni. Megtehetik-e ezt év közben, vagy csak a 2002. évi beszámoló elfogadásakor?
Részlet a válaszából: […] Az előző években képződött eredmény – az Szt. előírásai szerint – az eredménytartalékban van. Közvetlenül az eredménytartalékból nem lehet sem év közben, sem év végén osztalékot fizetni. Az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése szerint: amennyiben a tárgyévi adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.