666 talált cikk az osztalék kifejezésre

Kérdés: A kft. 2017. évi egyszerűsített éves beszámolóját elfogadó taggyűlés külön pontban határozott a beszámoló elfogadásáról és külön pontban az adózott eredmény felhasználásáról (ezen belül az osztalékfizetésről). Az elektronikus úton történt letétbe helyezés során az adózott eredmény felhasználásáról, benne az osztalékfizetésről szóló határozat nem lett csatolva. A társaság a taggyűlési határozat alapján, a letétbe helyezés elmulasztásától függetlenül 2018-ban fizethetett-e osztalékot? Amennyiben az osztalékfizetés így szabálytalan, a kifizetés osztalékelőlegnek vagy jövedelemnek minősül? A kifizetett osztalék "szabályossá tételére" megoldás-e a beszámoló ismételt letétbe helyezése?

Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?

Kérdés: Társaságunk Németországban bejegyzett, a német tőzsdén forgalmazott részvényeket birtokol. A részvények után járó osztalékból a német letétkezelő 26,38% osztalék utáni adót vont le. Milyen módon tudja társaságunk a levont osztalékadót beszámítani, beszámíthatja-e az egyéb képződött eredménye alapján fizetendő társasági adóba?

Kérdés: A kft. 2018. évi beszámolóját 2019. 02. 28-án fogadták el, a taggyűlés 10.000 E Ft osztalék kifizetéséről döntött. 2018. év folyamán 5000 E Ft osztalékelőleg került kifizetésre. 2019. 01. 01. és 2019. 02. 28. időszakban dönthet-e a társaság további 3000 E Ft osztalékelőleg kifizetéséről? Ha igen, milyen időpontra vonatkozó közbenső mérleg alapján? Ha nem dönthet, de mégis döntenek, akkor azt a 2018. évi beszámolóban elfogadott osztalék terhére kell elszámolni, vagy a 2019. évi várható osztalék terhére elszámolandó osztalékelőleg lesz?

Kérdés: Ha egy kivaadóalany év közben osztalékelőleget fizet ki a tagjai részére, az növeli a kivaadóalapját? Vagy tekintettel arra, hogy ez csak pénzmozgás, és nem jóváhagyott osztalék – ahogyan a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (3) bekezdés b) pont fogalmaz –, kifizetéskor nem számít adóalap-növelő tételnek? Ha az utóbbi az igaz, akkor majd a következő évben kell megfizetni a teljes osztalék összege után a kivát, amikor osztalékként jóváhagyják a tulajdonosok a beszámoló elfogadásakor?

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?

Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?

Kérdés: Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján "osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel". Ennek fényében nem tudom értelmezni a 7340. kérdésszám alatt olvasható magyarázatot, miszerint a januárban vagy áprilisban fizetett osztalékelőleg nem lesz sem 2016, sem 2017 terhére kifizetett osztalékelőleg.

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?

Kérdés: Társasági adó alanya 2019. márciustól a kiva alanya kíván lenni. A korábbi évek során felhalmozott eredménytartalék után kell-e osztalékadót fizetnie az átlépéskor?