201 talált cikk a pályázat kifejezésre

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni. Az FVM rendelet a beruházási támogatás fogalmának értelmezéséhez a 2007. évi XVII. törvényre hivatkozik. Az EMVA 2017-2020. támogatási időszakra vonatkozó támogatások szabályozását a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza, amely azonban nem tér ki a támogatások számviteli elszámolására. Ez azt jelenti, hogy a 2017-2020. támogatási időszakra folyósított támogatásokra az Szt. általános szabályait kell alkalmazni? A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, illetve a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van, emiatt az elszámolás mikéntje nem egyértelmű!

Kérdés: Az erdőtulajdonosi közösség megbízott egy bt.-t az erdőgazdálkodással, amely évek óta pályázott és nyert különböző összegeket a Natura 2000 keretében. Önök szerint kit illet az összeg? A régebbi összegeket most kifizetnék a földtulajdonosi közösség magánszemély/egyéni vállalkozó/őstermelő tagjainak. Megtehetik? Ha igen, milyen feltételekkel, milyen adózási szabályok mentén? A bt. társaságiadó-alany, amely a kapott összegeket nem könyvelte bevételként, elkülönítette arra az esetre, ha az derülne ki, hogy nem is őt, hanem a tagokat illeti, vagy különböző okok miatt azt vissza kell fizetni. A bt. és a közösség között létrejött szerződés erre vonatkozó kitételt nem tartalmaz. A bt. találkozott és élt a pályázat lehetőségével, most a nyert összeg sorsa a kérdés.

Kérdés: A kft. 2015-ben ültetvénytelepítésbe kezdett, ami pályázati források segítségével valósul meg. Az első kifizetési kérelem során a jégháló költségei kerültek beszámításra. A pályázatban és a támogatási okiratban a jégháló berendezésként szerepel. A jégháló berendezést elszámolhatom önálló tárgyi eszközként? Az ültetvény esetleges megszűnése esetén is az újonnan bekerülő kultúra védelmét szolgálná. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a bekerülési érték adóalap-csökkentő tétel? Ha a jégháló az ültetvény bekerülési értékének része, akkor a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján az adókedvezményt nem vehetem igénybe?

Kérdés: Társaságunk 2015. évre vissza nem térítendő támogatásban részesül pályázatkezelői feladatok ellátására. A nyújtott támogatás terhére különböző költségek számolhatók el. A megvalósítási és elszámolási időszak: 2015. 09. 01. – 2016. 05. 31. A támogatás folyósítása két ütemben történik. Az első részletet előleg formájában 2015-ben már kiutalták, jóváhagyása várhatóan 2016 augusztusában lesz. Az előleget meghaladó részt várhatóan 2016 augusztusában folyósítják. Az előleget a 479. számlán mutatjuk ki, amíg a jóváhagyás nem érkezik meg. Az előlegen túli rész jóváhagyása és utalása is 2016 augusztusában várható, emiatt a 2015. évi beszámolóban egyéb bevételként sem az elő­leg, sem az előlegen túli rész még nem szerepelhet, bár a költségek egy része a 2015. üzleti évben már felmerült. Jól gondoljuk?

Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?

Kérdés: A kft. pályázatot nyert "versenyképes üzleti környezet fejlesztése" témában. A projekt elszámolható költségei között szerepeltek hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztések, ezekhez kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások, bérek és járulékok. A projekt elszámolása megtörtént, a támogatási összeget kiutalták. Dönthet-e úgy a kft., hogy a pályázat keretében elszámolt szolgáltatást ráaktiválja egy szoftverfejlesztésre, együtt tartja nyilván, és értékcsökkenést számol el arra?

Kérdés: Cégünk napkollektort telepített pályázati forrásból. A pályázati elszámolás szerint a 123. főkönyvi számlán kell elszámolni. Az épület közepes élettartamú, így 3% értékcsökkenéssel kell számolni? Az üzembe helyezéshez fizetni kellett a szolgáltatónak CSD KIF csatlakozási díjat, amely ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog. Ennek az értékcsökkenése osztja az épület értékcsökkenését?

Kérdés: A kft. nagy értékű gépek, szerszámok vásárlására fejlesztési célú beruházási pályázat alapján vissza nem térítendő támogatást kapott. A beruházások aktiválásakor a gépek várható használati idejét 3 évben határozták meg. Időközben a társaság piaca nem a várakozásoknak megfelelően alakult, a kft. veszteséges, a gépek kihasználtsága a minimálisra csökkent. A kihasználtság csökkenésével az Szt. szerinti értékcsökkenés megváltoztatható-e? Az értékcsökkenést milyen indok alapján lehet felfüggeszteni, milyen intervallumra? Figyelembe véve a pályázati gépek fenntartási kötelezettségét, forgóeszköz-átsorolási lehetőség hiányát. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának csökkenésével vagy annak hiányával a fejlesztési célú támogatás értékcsökkenéssel arányos elhatárolást is csökkenteni kell? Ha az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást nem számoljuk el, akkor a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás sem vehető figyelembe az adóalapnál?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?