Kamat- és kezelésiköltség-támogatás

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében e-autót vásárolt, amelyhez lízing MAX+ kamat- és kezelésiköltség-támogatásban részesült. A havi fizetendő lízingdíj kamatát csökkentik a támogatással, és effektíve ezt a csökkentett összeget kell megfizetni. Az NGM kiállított egy támogatási igazolást, benne megjelölve a teljes támogatástartalom összegét. Hogyan kontírozandó a támogatás elszámolása? Halasztott bevételként kell könyvelni? Ha egyéb bevételként kell elszámolni a támogatás összegét, majd ezt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, amit a tárgyi eszköz értékcsökkenésének arányában minden év végén feloldunk, akkor az egyéb bevételt az első évben mivel szemben kontírozzuk (hiszen nincs effektív nyoma a bankban a támogatás átutalásának)?
Részlet a válaszából: […] A kérdése megfogalmazása során megfeledkezik arról, amit a kérdése első mondatában leírt. A kft. kamat- és kezelésiköltség-támogatásban részesült, és nem eszközbeszerzéshez, beruházáshoz kapott támogatást. Így a kapott támogatás a költségek, a kamat felmerüléséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.

Lízingbe vett gépkocsi értékesítése a munkavállalónak

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a lízingelt személygépkocsi a lízingbe vevő könyveiben szerepel, de az a lízing időtartama alatt a lízingbe adó tulajdonában van. Ezért a futamidő lejárata előtt a személygépkocsit csak a lízingbe adó tudja értékesíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.

Lízingelt személygépkocsi megvásárlása utáni értékesítés

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely személyautókat lízingel nyílt végű pénzügyi lízing keretében, majd ezeket a személyautókat bérbeadással hasznosítja. A bérbeadás 1-1,5 évig tart. Majd a bérbeadások lejárnak, és a társaság szándéka az, hogy ezen gépjárműveket értékesíti, ezért a lízinget lezárja, és megvásárolja a személyautókat. Helyesen jár-e el a társaság, ha ezen gépjárműveket átsorolja a készletek közé akkortól, amikortól a szándéka nem ezen gépjárművek bérbeadása (és nem is bérbeadással vagy saját használattal hasznosulnak), hanem az értékesítése? (A számviteli politikában is így szabályozná.) Ez azért fontos, mert ha nem helyes a készletek közé átsorolás, akkor az értékesítés egyéb bevétel lenne (nem számolva azzal, hogy az értékesítésnek az eredményét kellene egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként elszámolni), és nem értékesítés árbevétele? Vagy ha ez így nem szabályos, akkor hogyan jár el helyesen a társaság?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre az egyértelmű válasz az, hogy nem jár el helyesen a társaság, ugyanis a kérdésben leírt esetben nem lehet átsorolásról beszélni.Amikor a társaság a gépjárművek lízingelését lezárja, akkor a lízingbe adóval el kell számolnia, a gépjárművet a lízingbe adónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Lízingelt tehergépkocsira a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsira a cég fejlesztési tartalékot kíván feloldani. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési érték szerepel. A feloldás mértéke a teljes bekerülési érték alapján számolható el, vagy pedig csak olyan összegig, amennyit a tárgyévi részletekben megfizetett? Zárt végű és nyílt végű pénzügyi lízing esetében is alkalmazható a feloldás?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése felsorolja, hogy mire nem használható fel a fejlesztési tartalék. Ezek között nem szerepelnek a lízingelt eszközök. A törvényi előírás szerint az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfaelszámolása

Kérdés: Áfaalany kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit lízingel. A személygépkocsi hibrid jellegű, elektromosan is használható. A lízing áfatartalmát útnyilvántartás alapján számolnánk el, amely alapján több mint 50%-os a hivatalos használat. Ha tisztán elektromosan használja, nincs benzinfogyasztás, a költség a töltési díjban mutatkozik. Az előző lízingelésnél, ami benzines személygépkocsi volt, költségként a cég a benzinszámlát számolta el. A hibrid személygépkocsi esetén mi a helyes költségelszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből a lényeg hiányzik: a beszerzéshez kapcsolódó áfa, vagy az üzemanyag-felhasználáshoz kapcsolódó áfa költségkénti elszámolására vonatkozik a kérdés?Az Áfa-tv. előírása szerint a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékbeszerzés, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Kezdő lízingdíj áfatartalma

Kérdés: Egy alanyi áfamentes cég nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A lízingcég által kibocsátott bizonylat alapján (ami áfát nem tartalmaz) a társaság a járművet nyilvántartásba vette. A kezdő lízingdíj áfatartalma része-e a bekerülési értéknek, azaz a beruházások között számoljuk el (ráaktiváljuk a bekerülési értékre)? A lízingcég számláiban a tőkerészre felszámított áfát egyéb ráfordításként könyveljük? A lízing lejáratakor a számlázott maradványértéket úgy könyveljük, mint a normál tőkerészleteket (azaz az áfát egyéb ráfordításként)?
Részlet a válaszából: […] A nyílt végű pénzügyi lízinget az Áfa-tv. valójában szolgáltatásnak tekinti, ezért az alanyi áfamentes cég esetében sem a kezdő lízingdíj, sem a törlesztőrészletek, sem a maradványérték számlázott áfája nem vonható le. Ez esetben a le nem vonható áfát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Cégautóadó az üzembentartónál

Kérdés: Adott A kft. és B kft. Az A kft. szakszervizként működik, a B kft. használt személygépkocsikkal kereskedő cég. Mindkét cégben több tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsi van, mivel karosszériajavítás, szervizelés esetén csereautókat biztosítunk ügyfeleink részére. Az egyik ilyen, A kft. tulajdonában lévő, tárgyi eszközként nyilvántartott autónkat a B kft. nevére átírattuk üzembentartóként, ugyanis kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén kedvezőbb a díjtétel, ha flottában kötjük azt meg. Hol kell megfizetni a cégautóadót, a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak kell azt bevallania, befizetnie? Az üzemanyagköltség hol számolható el? Nyilvántartani, értékcsökkenést elszámolni az A kft.-ben fogom (csak a kedvezőbb biztosítás miatt írattuk át üzemben tartóként az autót a másik kft. nevére).
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/B. § (1) bekezdése értelmében a cégautóadó alanya a – (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A Gjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Tartós bérlet maradványértéket meghaladó eladási ára

Kérdés: A társaság határozott idős tartós bérlet konstrukcióban bérelt egy tárgyi eszközt (személygépkocsi). A bérleti szerződés értelmében a futamidő végére meghatároztak egy maradványértéket. A szerződés szerint a futamidő lejártát követően a személygépkocsi visszaadása után a bérbeadó értékesíti az eszközt. Amennyiben az eszköz értékesítési ára meghaladja a szerződés szerinti maradványértéket, akkor a bérbeadó ezt a pozitív egyenleget a bérlő részére jóváírja. A bérleti szerződés letelt, a bérbeadó a személygépkocsit értékesítette, és a díjkülönbözetről kiállított egy nagy összegű negatív számlát. Ez a különbözet a tárgyévi bérleti díj összegét csökkenti, vagy tárgyévi egyéb bevétel, mivel a tárgyévre jutó bérleti díj összegét lényegesen meghaladja, vagy a teljes futamidőre vetítve kell az előző évek bérleti díját önrevízióval módosítani? Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy visszaadása során, amennyiben a maradványérték kisebb, mint a piaci ár, akkor ez a lízingcég által visszatérített különbözet a tárgyévi eredmény javára számolandó el, esetünkben a tartós bérlet esetén is ez lehet a megítélés?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt azt kell vizsgálni, hogy a jogszabályi előírások szerint járt-e el a kérdező cég? Feltételezzük, hogy minden évben szabályszerűen könyvelte a bérbeadó által számlázott bérleti díjat, még a személygépkocsi visszaadásának évében is. Így nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Lízingelt személygépkocsi áfája – 50%-os szabály

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében személygépkocsit lízingel. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a futamidő végén meg kívánja vásárolni a személygépkocsit, és emiatt lemond a kezdőrészlet és a futamidő alatti áfa levonásáról, tehát nem kíván élni az 50%-os mértékű áfalevonási lehetőséggel. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a lízingeléshez kapcsolódó számlákat, a rendszeres lízingdíjakat és a jövőben a gépkocsi megvásárlásához kapcsolódó gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. előírásainak figyelembevételével– a nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében a személygépkocsi lízingelése bérletnek minősül;– a zárt végű pénzügyi lízing esetében [Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alapján] pedig termékbeszerzés;– és ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű pénzügyi lízing futamidő előtti lezárása

Kérdés: Ügyfelünk nyerges vontatót lízingelt nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A nyílt végű lízinget a futamidő előtt lezárták a lízingbe vevő kérésére, mert szándékában állt a járművet megvásárolni. Mivel a gépjármű megvételére nem a lízingszerződés lejárata esetére biztosított megvásárlási jog alapján került sor, a jármű vételárát a maradványérték helyett annak piaci értéke képezte. A teljes hátralévő lízingtőke (40.819 euró) és a vételár különbözetét (51.936 euró+áfa) lízingdíj-korrekcióként (–11.117 euró+áfa) állapította meg a lízingcég, és a kezdő lízingdíjhoz kapcsolódóan helyesbítő számlát állított ki. Az eszköz a birtokbavételi bizonylat alapján került aktiválásra, nyilvántartási értéke 21.691.109 Ft, amely meghaladja a kiszámlázott piaci értéket (nettó 20.506.930 Ft). Hogyan kell könyvelni ezt az ügyletet?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nagyon nehéz egy olyan megkeresésre jól válaszolni, amely megkeresésből hiányoznak a válaszadáshoz szükséges adatok, vagy pontatlanok, vagy nem a szakmában használatos kifejezéseket használ. Nem szerencsés, ha az egyik adat euróban van, a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.
1
2
3
21