Aszály miatti elemi kár megosztása

Kérdés: Jelentős aszály miatti elemi kár esetén a költségek a hozamkiesés miatt megoszthatók-e, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz egyrészt az elemi kár költségeinek,ráfordításainak elszámolási szabályaiból, másrészt a saját termelésű készletekértékelési szabályaiból következik. Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése szerint az egyébráfordítások között kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címke:

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a szabályozza, hogy mi minősültermészetbeni juttatásnak, mi az, ami adóköteles, illetve adómentes. Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján akifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtottszolgáltatás (az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Nullára leírt számítógép ingyenes átadása

Kérdés: 2006 januárjában vásároltunk egy számítógépet, amelyet két év alatt 50%-os értékcsökkenés elszámolásával nullára leírtunk. Ezt a nullára leírt számítógépet a munkavállalónknak ingyenesen szeretnénk átadni ez év februárjában. Elég-e egy átadás-átvételi jegyzőkönyv a könyvviteli nyilvántartásokból történő kivezetéshez? Vagy szükséges selejtezési jegyzőkönyv? Ingyenes átadásnál 2 év után nem szükséges a selejtezés? Ez valamilyen módon érinti-e a 2007. évi beszámolót?
Részlet a válaszából: […] A válaszadást az utolsó kérdéshez kapcsolódóan kezdjük.A számítógép évenként elszámolandó értékcsökkenéseösszegének meghatározása során is az Sz. 52. §-ában foglaltak szerint kelleljárni. A kérdés szerint a hasznos élettartamot 2 évben határozták meg azzal,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Térítésmentes kölcsönzés

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbb kérdés megválaszolásával kezdjük. A nyugdíjas tag és a kft. a tehergépkocsi bérbeadására,kölcsönzésére bérleti szerződést kötött, amelyben rögzítették – többek között -a bérleti időszak időtartamát, a bérleti díjat (ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Gépkocsi hitelátvállalással történő vétele

Kérdés: Gépkocsi-bérbeadással foglalkozó kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője saját gépkocsiját eladta a kft.-nek hitelátvállalással. A gépkocsi értéke 1300 E Ft, a még fizetendő hitel 773 E Ft, az eladónak fizetendő 527 E Ft. A hitelt 57 hónap alatt kell törleszteni, havi 17 183 Ft-tal, kamattal együtt összesen 979 431 Ft-tal. Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben ellenérték ellenében történőtartozásátvállalásról van szó. Ez esetben a magánszemély gépkocsiját a kft. – ahitelintézet hozzájárulásával – a még fennálló hitel és kamatainak azátvállalásával vásárolja meg, feltételezhetően saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély termőföld-bérbeadása

Kérdés: A szja-törvény szerint mentes az adó alól az a termőföld-bérbeadás, mely legalább 5 éves időtartamra köttetik. Adószámmal rendelkező, áfakörös családi gazdálkodó bérel termőföldet magánszemélyektől. A családi gazdaság mi alapján számolja el a költségei között a földbérleti díjat? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a magánszemély adatait feltüntettük egy lapon, ahol leírtuk az adott szántó paramétereit (hrsz., AK), kiszámítottuk a fizetendő díjat, majd a készpénz átvételét a magánszemély aláírásával igazolta. Magánszemély őstermelő (adószámmal nem rendelkezik) bérel magánszemélytől termőföldet. Az ő esetében mi a helyes eljárás? A földbérleti díj nem készpénzben kerül kifizetésre, hanem terményben. Hogyan történik helyesen a költségelszámolás?
Részlet a válaszából: […] Ha az Szja-tv. szerint adómentes a magánszemélytermőföld-bérbeadásból származó jövedelme, úgy a bérbeadással kapcsolatban nemkell adószámmal rendelkező számlát kiállítania. Ugyanez a helyzet, haőstermelőről van szó. A költségelszámolásra alkalmazható az eddigi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Árukészlet értéke csökkenésére kapott kompenzáció

Kérdés: A készlet értékében bekövetkezett csökkenést a külföldi anyavállalat megtéríti számunkra. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet?
Részlet a válaszából: […] A válasznál induljunk ki abból, hogy nem térül meg azárváltozás miatti veszteség. Ez esetben az Szt. 56. §-ának (1) bekezdéseszerint az árukészletet a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értékre (ahatósági árra) értékvesztés elszámolásával le kell értékelni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Törzstőke leszállítása az apport visszaadásával

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli és azáfaelszámolást az nem befolyásolja, hogy az apportként rendelkezésre bocsátotttelek tulajdonjogát a földhivatalnál elfelejtették átírni. [Itt utalunk az Szt.23. §-ának (1) bekezdésére.]A kérdésből nem derül ki, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
Kapcsolódó címke:

Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
Részlet a válaszából: […] Ha a cég székhelye nem Budapesten van, hanem például ott,ahol a magánszemély állandó lakóhelye, akkor a saját, főállású munkaviszonybanálló, vidéki állandó lakhelyű dolgozó elszállásolása a budapesti telephelyenkiküldetésnek minősül, és a lakhatás költségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.
Kapcsolódó címke:

Tombolajegyekből befolyt bevételből vándordíj

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy milyen típusú nonprofitszervezetről van szó, de az mindenképpen a társasági adó alanya. A nonprofittársaság által szervezett tombolajátékra a szerencsejáték-szervezésről szólótörvény előírásai az irányadók. A tombolajátékot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
72
73
74
96