Társult vállalkozás a kiegészítő mellékletben

Kérdés: A számviteli törvény 89. § (1) bekezdés c) pontjának előírása szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét. A társult vállalkozás fogalma szerint a leányvállalat is társult vállalkozás, de akár egy 25%-os részesedésű cég is lehet, ahol a menedzsment nem ad előre adatokat, vagy egyáltalán nem ad adatokat. Hogyan mutathatja be egy társult vállalkozás egy másik társult vállalkozás adatait, ha azt meg se ismerheti? Melyik üzleti év saját tőkéjét kell bemutatni? A jegyzett tőke melyik időpontbeli összegét kell feltüntetni? Mi az adózott eredmény kapcsán a "legutolsó üzleti év"? Mit kell a "tartalékai" kifejezés alatt érteni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 4. pontja határozza meg a társult vállalkozás fogalmát. E fogalom szerint társult vállalkozás az a – konszolidálásba teljeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

IFRS szerint könyvelő társult vállalkozás konszolidációja

Kérdés: Van egy társaság, amit a számviteli szabályok szerint könyvelünk. Ebbe kellene konszolidálni egy nyrt.-t társult vállalkozásként, amit IFRS szerint könyvelnek. Hogyan lehet a 2-féle számviteli módszer szerint könyvelt társaságot konszolidálni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 130. §-a (1)–(3) bekezdéseinek az előírása szerint a társult vállalkozásban lévő részesedés a nem teljes körű bevonáskor a következő módszerek szerint mutatható ki [a választott módszert az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Társult vállalkozásban lévő részesedés piaci értékelése

Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 120. §-a (7) bekezdésének előírása szerint az összevont (konszolidált) beszámoló összeállítása során – más előírás hiányában – a törvény értékelési előírásait kell alkalmazni. Az összevont (konszolidált) beszámolóra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Részesedések értékelése

Kérdés: Részesedésünk év végi értékelése során a befektetésünkre jutó sajáttőke-rész alapján értékvesztés elszámolása lenne indokolt. Ugyanakkor a vizsgált gazdasági társaság jelentős ingatlan vagyonnal rendelkezik 100%-os támogatásból eredően (szinte a vállalkozás teljes vagyona ebben az ingatlanban testesül meg), ami a számviteli elszámolási szabályok szerint nem jelenik meg a társaság saját tőkéjében. Emiatt aggályosnak tartjuk az értékvesztés elszámolását, mivel meggyőződésünk, hogy a társaság piaci értéke magasabb a számvitelben kimutatott saját tőke értékénél. Figyelembe vehető-e az értékelés során a támogatással létrehozott vagyon a fenntartási időszakban, illetve majd a fenntartási időszak után (ezzel utalva arra, hogy pl. a fenntartási időszak leteltével a támogatással létrehozott vagyon akár értékesíthető is, és ezáltal eredményágon a saját tőkében is megjelenhetne annak növelő hatása)?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az a számviteli előírások szerint nem ismert módon az ingatlan vagyont a vállalkozás tényleges vagyonának tekinti. A számviteli előírások 1992. január 1-jétől nem ismerik a vagyont. Beszélhetünk vagyoni eszközökről, ilyen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedés értékelése

Kérdés: Hogyan kell értékelni a külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedést jelentő, külföldi befektetéseket? A mérlegfordulónapi értékeléskor kimutatott árfolyamveszteséggel csökkenthető-e a már korábban devizában kimutatott értékhelyesbítés, illetve az árfolyamnyereség összegével az értékvesztésként elszámolt összeg?
Részlet a válaszából: […] A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetések mérlegfordulónapi értékelésekor az Szt. 54. §-a (1)–(3) bekezdésében leírtak szerint kell eljárni azzal, hogy az értékvesztés összegét devizában kell megállapítani, és a nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Részesedések értékelése közbenső mérlegben

Kérdés: Év közben osztalékelőleghez készített mérlegben a részesedéseket kell-e értékelni, és el kell-e számolni a leányvállalatban lévő részesedés értékvesztését? Nem mindegy az osztalékelőleg kifizetése szempontjából!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 39. §-ának (4) bekezdése alapján az osztalékkifizetés feltételeinek teljesülését a 21. § szerinti közbenső mérleggel kell dokumentálni.Az Szt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Csehországi kft.-ben lévő részesedés értékelése

Kérdés: Társaságunk 2000 májusában egy Csehországban bejegyzett és ott működő kft.-ben vásárlással 100 százalékos részesedést szerzett, amelyet befektetett eszközként mutatunk ki. A vételár 45 százalékát NLG-ben, 55 százalékát euróban fizettük ki. Milyen devizára szóló pénzügyi befektetésünk keletkezett, és év végén hogyan kell ennek a forintértékét megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A választ két részre kell bontani. Beszerzéskor (2000-ben) a forintban számított bekerülési értéket az NLG-ben, illetve az euróban kifizetett vételárnak az NLG, illetve az euró bekerülési árfolyama határozta meg. (Ha az adott devizák rendelkezésre álltak a devizaszámlán,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.