Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:236. § (1)-(3) bekezdése szerint dolgozói részvény a részvénytársaságnál teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára – ingyenesen vagy a részvény névértékénél alacsonyabb, kedvezményes áron – bocsátható ki. Ha az alapszabály a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet a válaszából: […] Az alaptőke-leszállítás zrt.-re vonatkozó előírásait az új Ptk. Harmadik könyvének XXXVII. Fejezete tartalmazza, számviteli elszámolása az Szt. 35-37., illetve 86. §-ának szabályaiból következik.Az alaptőke leszállításáról a közgyűlés dönt. A közgyűlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Elveszett részvény pótlása

Kérdés: A zrt. 2007. évi alapítását követően a tulajdonosok részére – átvételi elismervény ellenében – átadta a névre szóló törzsrészvényeket. Az elmúlt időszakban – elsősorban az örökösök részéről – több esetben érkezett bejelentés, hogy az örökösödési eljárás során nem találják (elveszett) az örökhagyó részvényeit. Az elveszett vagy megsemmisült részvényeket milyen jogi eljárással pótolhatják a tulajdonosok, illetve az örökösök? Az elveszett vagy megsemmisült részvények esetén a tulajdonos (örökös) a közgyűlésen szavazhat, osztalékot felvehet? A részvények "hiánya" miatt a részvénykönyvbe bevezethetők-e az új tulajdonos adatai? A közjegyző az értékpapírt megsemmisítheti, és annak pótlására felszólíthatja a kibocsátót? A nyomdai úton – pótlólagosan – kiállított értékpapírok előállításának költsége kit terhel?
Részlet a válaszából: […] A zrt. törzsrészvényeinek elvesztése, illetve azok pótlása számos kérdést vet fel, mivel a Gt. erre vonatkozóan részletes előírást nem tartalmaz.A válasznál a részvényre vonatkozó legfontosabb elő­írásokból induljunk ki.A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Felvásárolt zrt. fel nem lelhető tulajdonosai

Kérdés: Néhány éve társaságunk megvásárolta egy zrt. részvényeit. A zrt. egy korábbi ÁFÉSZ-ből alakult, sok kis tulajdonossal. Társaságunk a nagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosoktól felvásárolta részvényeiket. Néhányan elutasították ajánlatunkat, ők továbbra is a zrt. tulajdonosai. Néhány részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonost nem tudtunk utolérni. Mit lehet tenni ezeknek a tulajdonosoknak a tulajdonrészével? Milyen jogi és azt követő számviteli feladataink lehetnek a rendezés során?
Részlet a válaszából: […] A kérdező társaság, amelyik igyekszik a zrt. részvényeit felvásárolni valójában nem tehet többet, mint amit eddig tett, igyekszik felvenni a kapcsolatot a részvénykönyvbe bejegyzett és eddig utol nem ért tulajdonosokkal.A kérdésből ugyan nem derül ki, de valószínűsíthető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Kiválás vagy valami más?

Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírt esetbennem kiválásról van szó, csupán arról, hogy az egyik magánszemély részvényes"kilép" a zrt.-ből, és a zrt.-től kapott eszközökkel és átvállalt hitellel egykft.-t alapít. (Kiválás esetén, amennyivel csökken a zrt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Lekötött tartalék feloldása

Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeiből. A visszavásárlással egyidejűleg az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően a visszavásárlási értékkel azonos összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett. A mérleg-fordulónapi értékelés során a visszavásárolt saját részvényekre értékvesztést számolt el a társaság. Véleményünk szerint az értékvesztés elszámolásakor korrigálni kell a lekötött tartalékba helyezett összeget, mivel az értékvesztés elszámolásával a mérleg szerinti eredmény csökken, és ezzel érvényesítésre kerül az osztalékfizetés korlátozása is. Ha nem korrigálunk, akkor a saját részvényekre elszámolt értékvesztés összege duplán jelenik meg osztalékfizetési korlátként.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szimpatikusak, logikusak, bár aszámviteli törvény előírásaiból nem vezethetők le. A lekötött tartalékbaátvezetett összeget – általános szabályként – akkor lehet feloldani,visszavezetni a tőketartalékba, az eredménytartalékba, ha az az ok, ami miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két részre kell bontani, egyrészta zrt. elszámolására, másrészt a magánszemélyeket terhelő vagy nem terhelőadófizetésre. A Gt. 223. §-ának (2) bekezdése szerint az rt. tulajdonábanálló saját részvények névértékének együttes összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos változásait a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Visszavásárolt saját részvények bevonása

Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeit a jegyzett tőke leszállításával bevonja. A részvények nyilvántartási ára magasabb, mint a névértékük, így a bevonás számviteli elszámolásakor veszteség keletkezik. Jelentős eredménytartalékkal rendelkezünk. Társaságunk közgyűlési határozata szerint a tőkebevonással a jegyzett tőke csökkentéséhez nem kapcsolódik az eredménytartalék arányos csökkentése. Vonatkozik-e a leírt esetre az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. – kérdésben hivatkozott – előírása alapján az eredménytartalék csökkentéseként a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét kell elszámolni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.