5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk devizaszámláján lévő pénzösszeg év végi átértékelésekor nagy összegű árfolyamveszteséget kell elszámolnunk. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy ezt a veszteséget valamilyen módon későbbre halasszuk vagy a negatív hatását csökkentsük?

Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?

Kérdés: Az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) 55. § (2) bekezdése alapján annak a számlának melynek a teljesítése a jövőben van, az áfafizetési kötelezettsége a számla kiállításának napján keletkezik. Emellett az Áfa-tv. 58. §-a, mely az időszakonkénti elszámolású ügyletekről szól, a számlán szereplő teljesítés dátumáról rendelkezik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy a teljesítés vagy a számlakiállítás dátumát kell az áfafizetés alapjául választani abban az esetben, ha az 58. § alapján az időszakonkénti elszámolású ügyletről szóló számlán a teljesítés dátuma a fizetési határidővel megegyezik, ami a számla kiállítása utáni, miközben a számla a teljesítési időszak utolsó napja után keletkezik. Példa: Teljesítés időszaka: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31., számla kiállítása 2025. 09. 04., fizetési határidő = teljesítés dátuma: 2025. 10. 04. [Áfa-tv. 58. § (1b) szerint].

Kérdés: Speciális jellegére áfa hatálya alá nem tartozó társaság az EU-ból és azon kívül is vesz igénybe reklámszolgáltatást, amely után mentes státusa miatt csak fizetendő áfája keletkezik, levonásra nem jogosult. Ilyen esetben a fizetendő áfát az 52. vagy a 86. főkönyvi számlákra kell könyvelni, mert a szakirodalomban mindkét esettel találkoztam? Az 52. főkönyvi számla erre a logikus, mert ha ugyanazt a szolgáltatást magyar adóalanytól venné igénybe a gt., akkor a számla bruttó összegét ide kell könyvelni.

Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?

Kérdés: A társaság a telkén jurtákat, illetve mobil házat helyez el, amelyeket szálláshely-szolgáltatás, illetve bérbeadás útján kíván hasznosítani. A jurtához nincs szükség földmunkára. Készítünk egy talajcsavarokon álló hőszigetelt alapot, amelyet aztán tetszés szerint burkolhatunk hajópadlóval vagy szőnyegpadlóval. A jurták szerkezete fából készül, hőszigetelt burkolattal. A jurták felszereltsége egy apartmannal egyezik. A mobil házak kerekes alapzattal rendelkeznek, azok mozgathatók, a telken bármikor áthelyezhetők. Felszereltségük egy apartmannal egyező. Kérdés, a jurta, illetve a mobil ház az Szt. szerint milyen eszközként aktiválandó, és a Tao-tv. szerint az adóalapban az eszköz után milyen értékcsökkenés érvényesíthető?

Kérdés: A társaságnál néhány évvel ezelőtt elindult projekt idő előtt megszűnt. A vevőnél a projekt külső okok miatt leállításra került, és megszületett az egyezség a kompenzáció összegében. A szerződés nem tartalmazott külön előre meghatározott kártérítést vagy kártalanítást. Ez a felek közötti aktuális helyzetnek megfelelő megállapodás a jövőbeni jó üzleti kapcsolat fenntartása érdekében. A felmerült költségek egy részének megtérítését elfogadta a partner. Ez számlázható árbevételként, vagy minden esetben egyéb bevétel lesz a társaság számára? Pontosan mikor válik el egymástól a kettő? Árbevételként történő számlázás mivel támasztható alá?

Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.

Kérdés: A társaság társasház kivitelezésébe kezdett azzal a céllal, hogy amikor megépül a társasház, az így létrejövő garázsokat és lakásokat piaci vevőknek értékesíti. A társasház felépült, a projekt azon szakaszában tart, amikor elkezdődtek a lakás- és garázsértékesítések, így elérkezett az önköltség-kalkuláció ideje is. Jelen esetben az önköltség-kalkulációra milyen módszerek állnak rendelkezésre? Hogyan, milyen számviteli önköltségszámítási módszereket lehet alkalmazni a lakások és a garázsok önköltségének meghatározása során, amely a számviteli törvény által elfogadott? A társasház megépítése olyan telken valósult meg, amely a társaság tulajdonában van. Jelen esetben a telek is az önköltség-kalkuláció tárgyát képezi? Ha a társaság úgy dönt, hogy az említett lakásokból megtart néhányat, és tárgyi eszközként hasznosítja, akkor a lakások aktivált értékének a részét képezi majd a teleknek a lakásra jutó arányos része? Arra is számolható értékcsökkenés ezáltal?

Kérdés:

Elektronikus számlázással kapcsolatban találtam a NAV egyik tájékoztatóját, amit 2020. 04. 16-án tett közzé: https://nav.gov.hu/ado/afa/Az_elektronikus_szaml20200416. Ebben az áll: „elektronikus számlának minősül az eredetileg papíralapon előállított számla is, melyet azonban nem személyesen vagy postai úton bocsátanak a befogadó rendelkezésére, hanem úgy, hogy azt beszkennelve, elektronikusan továbbítják részére. Ezért elektronikus számlának minősül a kizárólag e-mailben, egyéb elektronikus üzenetben megküldött PDF-számla is.” Ez azt sugallja, hogy pl. nem kell elektronikus hitelesítő aláírás sem a számlára. Mi az a minimumfeltétel, ami egy számlát elektronikus számlává tesz? Olyan elektronikus számlává, amelyre igazak a számlabefogadói oldalon az elektronikus tárolásra vonatkozó követelmények. A NAV adatbázisából letölthető információk szerint egy számla lehet papíralapú/elektronikus/ismeretlen. A NAV adatbázisában elektronikus számlaként nyilvántartott számlákon felül kötelezettségünk van-e más számlát is elektronikus számlaként tekinteni? Ha a NAV adatbázisában elektronikusan nyilvántartott számla hozzánk – mint számlát befogadókhoz – papíralapon jut el, akkor van-e teendőnk? Kell-e minden számlát így ellenőrizni?