5105 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.

Kérdés: A kft. alvállalkozóját hívta egy külföldi munkához. A szállásról szóló számla az alvállalkozó magánszemély nevére szól, nem a kft. nevére. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a bizonylat így is elszámolható legyen?

Kérdés: A lakásszövetkezet havonta egyösszegű bizonylatot állít ki részünkre közös költség címen fizetési kötelezettségünkről, amely tartalmazza a felújítási alapba jutó összeget is. Könyvelhetjük-e tárgyhavi (tárgyévi) költségként a teljes összeget? Vagy ragaszkodnunk kell a kimutatás részletezéséhez? A felújítási alapba juttatott összeget követelésként kell-e nyilvántartanunk annak felhasználásáig (amiről nem kapunk tájékoztatást)?

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szerződést kötött egy évre szolgáltatásnyújtásra. A tevékenységhez szükség van egy számítástechnikai eszközre, amelynek értéke 1,5 millió forint. Az eszközt az ügyfél vásárolja meg, és a tulajdonában is marad, de ki lesz helyezve a megrendelőhöz. Mivel elvileg 1 évig lesz használatban, jól gondolom-e, hogy a 2. számlaosztályban, a készletek közé kell könyvelni? Ezzel egyidejűleg el lehet-e számolni költségként, mivel a szolgáltatás díját is egy összegben, előre kifizeti a megrendelő? Hogyan kell eljárni, ha a megrendelő jövőre a szolgáltatás igénybevételének a meghosszabbításáról dönt?

Kérdés: Az Szja-tv. egyértelműen (70–71. §) nevesíti, hogy nemesfém nem adható üzleti ajándékként. Kérdéseim az alábbiak:
1. Az ajándékozó cég milyen jogcímen kell, hogy elszámolja a juttatott terméket, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
2. Az alapító tagok egy részével idős koruk miatt jelenleg már semmilyen üzleti kapcsolat nem áll fenn, de a juttató cég az adóterhet szeretné átvállalni az ajándékozottól. Ezt milyen módon teheti meg?
3. Néhány alapítóval számlázásos üzleti kapcsolat áll fenn jelenleg is. Tőlük is szeretné a cég átvállalni az adóterhet. Ennek mi a módja?

Kérdés: Termékeink bizonyos részét saját sofőrjeink szállítják ki a megrendelők felé, de nem mindennap. Ebben az esetben részükre a körjáratok napjaira adható-e a 9000 Ft-os napidíj adómentesen, annak ellenére, hogy havonta cafeteriát is kapnak?

Kérdés: GINOP-os támogatás keretén belül kamatmentes hitelt kaptunk tárgyi eszköz vásárlására. A beruházás megvalósult, a tárgyieszköz-kartonon jelöljük a pályázat megnevezését. A bank felé havonta törlesztjük a hitel tőkeösszegét, kamat felszámítására nem kerül sor. Külön főkönyvi számon meg kell-e jelennie a tárgyi eszköznek az 1-es, az adott tárgyi eszközre elszámolt tárgyévi értékcsökkenésnek az 5-ös és a kamatmentes hitelnek a 4-es számlaosztályban? Vagy elegendő, ha csak az analitikus nyilvántartásban jelöljük külön, a főkönyvi kivonatban nem jelenik meg?

Kérdés: Társaságunk ügyfele az egyik partnerével kötött szerződés alapján az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolási számlákat köteles kiállítani, még a tényleges teljesítést megelőzően előre. Az ügyfél által kiállított számla ingatlan-bérbeadási szolgáltatásról szól. Például a 2025. év januári számlát 2024 decemberében fogja kiállítani úgy, hogy a számla összes dátuma (számla kelte, fizetési határidő, áfateljesítési dátum) is 2024. decemberi. A számviteli időszak ebben az esetben teljes egészében a 2025. üzleti évet érinti. A leírt esetben könyvelhető-e a számla a 2024. üzleti évben? Kimutatható-e vevőkövetelésként, ha a partner nem fizeti meg az ellenértéket 2024 végéig? Ha 2024. üzleti évben nem könyvelhető vevőkövetelésként a 2024-ben kiállított számla, akkor a fizetési határidőig (2024-ben) kiegyenlített ellenértéket miként kell helyesen könyvelni? Hogyan változna akkor az eljárás, ha a számviteli időszak 2024. 12. 15. – 2025. 01. 14. lenne?

Kérdés: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a pénzügyi intézmény és a vállalkozás között kezességi szerződés jött létre. Az alapítvány kezességet vállal arra, hogy ha a vállalkozás a pénzügyi intézmény felé nem teljesíti a kötelezettségét. Az alapítvány kezessége fejében a pénzügyi intézmény évente kezességi díjat köteles fizetni, amelyet a pénzügyi intézmény a vállalkozásra áthárít. A vállalkozás bankszámlájáról évente a bank AVHGA kezességvállalási díj címen automatikusan leemeli. Ezt az évenkénti egyszeri díjat bankköltségként, egyéb szolgáltatásként vagy ráfordításként kell könyvelni?

Kérdés: Ha van egy kft., mely elkészítteti a saját és más cégek (akikkel kapcsolt vállalkozásban állnak – ugyanaz a tulajdonosi és ügyvezetői kör, sok-sok ügyletet számláznak egymás között) transzferár-dokumentációit (ezzel a készítővel folyamatosan lesz üzleti kapcsolata, hiszen minden évben kötelezett ő is, és a többi cég is a transzferár-nyilvántartásra), akkor a kft. – aki egyben a megrendelő is – esetében, amikor továbbszámlázza a készítő cég szolgáltatásának nem kis összegű díját a többi cége felé, akkor ugyebár közvetített szolgáltatás valósul meg, de mivel rendszeresen lesz ez az ügylet, dokumentálás, továbbszámlázás, akkor fel kell vennie a TEÁOR-számot? Szerintem igen, mert nem egyszeri, egyedi szolgáltatásról van szó, hanem rendszeres „igény” kielégítéséről, szolgáltatásnyújtásról, hiszen folyamatosan dolgozik a ténylegesen készítő cég, számlázza is a díjait a kft. felé, aki pedig ezeket továbbszámlázza. Úgy gondolom, hogy rendszeres bevétele lesz belőle, kell TEÁOR-szám, ráadásul szerződések is kellenek (külön-külön) a kapcsolt cégek között (megbízták a kft.-t, hogy ezt a nyilvántartási kötelezettséget ő intézze el), már csak az IPA miatt is, hogy a közv. szolg. megállja a helyét. Véleményem szerint a készítő cég nem akar 10 kft. felé számlázni, szerződni, ezért is kényszerül a fő megrendelő kft. többfelé számlázni és szerződni, azaz átterhelte az „adminisztrációt”.