5105 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A társaság szolgáltatásra vonatkozóan jelentős nagyságrendű devizás előleget fizetett az előző évben. A felek közötti megállapodás értelmében a szerződés szerinti teljesítés a tárgyévben történt meg, a végszámla kiállításra, az előleg beszámításra került. A szállítónak adott előleg az előző évben év végén az Szt. előírásainak megfelelően átértékelésre került a választott MNB-árfolyamra. A társaság élt az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének lehetőségével, azaz a devizás követelések, kötelezettségek forintértékének meghatározása során, az Áfa-tv. adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait alkalmazza. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján devizás előleg esetén az előleg átvételének, jóváírásának napján érvényes árfolyammal kell az előleg áfáját forintosítani. Ezért ezzel az árfolyammal történt az előleg számviteli nyilvántartásban történő könyvelése. A tényleges teljesítéskor a bruttó végösszegből le kell vonni az előleget, és a fennmaradó összeget a teljesítés napján érvényes árfolyammal forintosítani. Tehát csak az előleggel csökkentett összeg esetében alkalmazható a teljesítés napján érvényes árfolyam, az előlegnek megmarad az eredeti jóváírásnapi árfolyama. Az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének alkalmazására tekintettel értelmezésünk szerint a költség elszámolása, forintosítása során is több árfolyamot kell alkalmazni, az előlegnek megfelelő összegre az előlegnél alkalmazott árfolyamot és a végszámlából még fennmaradó összegre a végszámla-teljesítés napi árfolyamát. Kérdés, ha a devizaelőleg még az előző év(ek)ben került kifizetésre, és az előleg már az előző év végi árfolyamon van nyilvántartva, akkor a végszámla összegét milyen árfolyamon kell költségként forintban könyvelni? Az előzőekben vázoltak szerint az előlegnek megfelelő összeget az előleg jóváírásának, míg a még fizetendő összeget a teljesítésnapi árfolyamon, vagy a teljes összeget a végszámla teljesítésének napján érvényes árfolyam figyelembevételével kell forintosítani és költségként elszámolni? Függetlenül az általános forgalmi adó összegének forintosítása során alkalmazandó elszámolási szabálytól.

Kérdés: Egy horvát cég kereskedelmi képviseletet szeretne nyitni Magyarországon, mellyel kapcsolatosan kérdéseim merültek fel. A kereskedelmi képviselet saját nevében nem folytathat vállalkozási tevékenységet, de befogadhat számlákat, és telephelyet is bérelhet, bár a telephely bérlését egyelőre nem tervezik. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki rá. Kérdéseim a kereskedelmi képviselettel kapcsolatosan: Kötelezett-e bankszámlanyitásra? Ha nem kell alkalmaznom az Szt. paragrafusait, akkor milyen nyilvántartásra kötelezett? Állíthat-e ki számlát, és ha igen, akkor a szállító adatainál csak a horvát cég adatait kell szerepeltetnie? Áfabevallásra kötelezett?

Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft.-nek két magyar magánszemély tulajdonosa van. A kft. bevételei EUR devizában realizálódnak. A szabad deviza pénzeszközökből a kft. EUR-alapú kölcsönt szeretne nyújtani a kft. magánszemély tulajdonosainak. A kölcsön EUR-ban kerülne kifizetésre a tagok részére, és visszafizetésre is, a kamatot is EUR-ban fizetnék meg a tagok a lejárat végén. Ebben az esetben milyen kamatot kell kikötni a kft. és a tulajdonos magánszemély között a kölcsönszerződésben a kamatkedvezményből származó jövedelem elkerülése érdekében? Az EUR alapkamat + 5% kamatot kell ebben az esetben is használni?

Kérdés: A társaság mobiltelefon-készüléket vásárolt, amelyre az eladó több százezer forint kedvezményt adott külön sorban a számlán, és így a fizetendő összeg 200 ezer forint alatt van. Elszámolható-e egy összegben a vásárláskor értékcsökkenésként?

Kérdés: A banknál lekötött összeg (például 500 ezer forint) könyvelését és újra lekötését a kamattal együtt hogyan kell könyvelni? Vita van arról, hogy csak a kamatot könyveljük, mert az a bevétel. A betétlekötés után a tőkésített összeg újra lekötésre kerül. Fogyatékkal élőkkel dolgozunk. Mentorunk is bizonytalan a dologban, szeretnénk elkerülni, hogy tévesen halmozódjon az összeg a könyvelésben.

Kérdés: Két kérdésem van társasági adó témában:
A 2023. évi taobevallásban 15 M Ft-ot ajánlottunk fel a látványcsapatsport támogatására. Ezen összeg a bevallás beküldését követően, 2024. 06. 13-án meg is jelent az adófolyószámlánkon csökkenésként. Majd ezt követően 2024. 07. 01-én 324 844 Ft jóváírás érkezett (Jóváírás adóbevallás néven).
– Ez utóbbi jóváírásnál helyes az alábbi könyvelés? T 461100 (Társaságiadó-elszámolás – tárgyévi (101) – K 891500 (tao – előző évek).
– Illetve jól gondolom, hogy a 2024-es taobevallásban, mint csökkentő tétel, a 43. sorban feltüntetendő?
(43. sor = Az adófelajánlással összefüggésben egyéb bevételként elszámolt jóváírás [Tao-tv. 24/B. § (3)])

Kérdés: Adott egy ingatlan, amelyet „A” kft., illetve „B” kft. 50-50%-os tulajdoni hányadban vásárolt meg. Adásvételkor egy külön szerződésben rögzítették, hogy az ingatlanban található ingóságok is 50-50%-ban képezik a cégek vagyonát. Az ingóságok egy listában tételesen levezetésre kerültek. Jelenlegi tervek szerint az „A” kft. fogja az ingatlant üzemeltetni, illetve használni is. A jövőben pedig felmerülhet, hogy az ingatlant egy harmadik fél részére adják bérbe. Hogyan szükséges az ingatlant, illetve a különböző ingóságokat egy-egy cég könyveiben szerepeltetni? Az egyes ingó tárgyak a vételár 50%-ával kerüljenek aktiválásra, majd annak megfelelően értékcsökkenésre mindkét cégben? Ha csak az „A” kft. fogja használni az ingatlant, úgy a „B” kft. a saját ingatlanrészét bérbe adja az „A” kft. részére? Hogyan szükséges számlázni azt az esetet, amikor egy harmadik fél részére kerül bérbeadásra az ingatlan? Elfogadható-e az, hogy a bérleti díjat 50-50%-ban számlázza ki a két cég a harmadik félnek?

Kérdés: Őstermelő helypénzt számlázott őstermelőnek. Megteheti ezt?

Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?