4142 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Hol találunk arra vonatkozó iránymutatást, miszerint ha a támogatói okirat nem tartalmazza az 55/2019-es AM rendeletre való hivatkozást, akkor halasztott bevételként kell ezeket a kapott támogatásokat kezelni? A támogatói okiratunk ezt a jogszabályi hivatkozást konkrétan nem tartalmazza, de tartalmazza az alábbi szöveget: A támogatási összeg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és a magyar állam nemzeti költségvetéséből kerül finanszírozásra. Véleményünk szerint a kapott támogatási összegeket ez alapján tőketartalékban kell elszámolnunk, mivel EMVA társfinanszírozásában megvalósuló projektekről van szó, azonban más elérhető iránymutatások szerint ezeket halasztott bevételként kell kezelni.

Kérdés: Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?

Kérdés: Az olyan webáruházak üzemeltetői által kibocsátott számlákat, ahol az üzemeltető rendelkezik magyar adószámmal és forintban értékesít, de magyarországi telephelye nincs (a számlákat külföldi székhelyről, illetve telephelyről állítja ki), a belföldi vagy a külföldi szállítóra kell-e könyvelni? Ilyen számlákat állít ki pl. az Alza.cz a.s. (prágai címről, de magyar adószámmal készül a számla), vagy bizonyos esetekben az Adobe Systems Software Ireland Limited (írországi székhelyéről, de magyar adószámmal számláz). Amennyiben az ilyen számlákat átutalással egyenlítjük ki, az átutalás is magyar pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla javára történik (bankkártyás fizetésnél értelemszerűen nem értelmezhető a kérdés, ki a szállítói oldal pénzforgalmi szolgáltatója, bárki lehet, akár bel-, akár külföldi is).

Kérdés: A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Kérdés: Cégünk egyik társvállalata PLN-ben értékesít. A cégcsoport szeretné az ebből felmerülő kockázatot minimalizálni. Így swap/forward ügyletet kötni PLN/EUR-ra, ami azonban csak a cégünkön keresztül tud történni a banki szerződések következtében. Cégünk HUF-ban vezeti a könyveit. A cégcsoport tervei szerint cégünk ezt úgy oldaná meg, hogy B2B trade keretében pontosan ugyanazon az árfolyamon, amelyen az ügyletkötés történt, azon adná tovább a lengyel vállalatnak. Számvitelileg ezt hogyan kellene kezelnünk?

Kérdés: A kft. euróalapú, hosszú lejáratú hitelt vett fel, a törlesztése negyedévenként történik. A kft. külföldi anyavállalata igényelné, hogy legalább negyedévente az aktuális árfolyamra értékeljük át a kötelezettséget. Véleményem szerint a kötelezettség nyilvántartása a hitelösszeg jóváíráskori/év végi kötelező átértékeléskori árfolyamon kell, hogy történjen (Szt. 60. §). Ennek ellenére lehetséges az év közbeni (pl. negyedéves) átértékelése a kötelező év végi átértékelés mellett?

Kérdés: Az alábbi problémával szembesültünk alapítványunknál a bankkivonatok ellenőrzésénél: A bankkivonat rögzítésének pillanatában nincs a banki kifizetéshez számla, vagy a rögzítő nem tudja, milyen tételre tegye, mert pl. még nem kaptuk meg a számlát, emiatt az ún. függő banki tételre teszi. Kérdés, meddig maradhat a függő bankon, és ha hiba folytán korábbi évet érintő tételt találunk, hogyan javítsuk? Hogyan tudjuk rendezni? Adminisztrációs hibák miatt úgy tűnik, így nem a valós helyzetét látjuk. Pl. ha egy duplán utalt összeget visszaküldenek, az a függő bankon marad, mint ellenszámlán, vagy nem jól gondoljuk?

Kérdés: A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Kérdés: Gépjárműadó átvállalásának könyvelése mikrovállalkozás esetén. A bérlő átvállalta a gépkocsi fenntartási költségeit, kifizette a gépjárműadót is. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a gépjárműadót? Az előírást könyvelhetem 86-46 tételként? A kifizetést hogyan könyveljem mikrovállalkozás esetén? Úgy tudom, ott az elhatárolás nem használható.

Kérdés: Társaságunk többféle tevékenységet lát el: sport, rehabilitáció, korai fejlesztés, szálloda, vendéglátás. Korai Fejlesztő Központunkban dolgozó kollégák közül mindenkinek egészségügyi szolgálati szerződése van, azonban az irodán dolgozók, tekintettel arra, hogy többféle tevékenységi körhöz is tartozik a munkájuk, heti 20 órás egészségügyi és heti 20 órás sima, Mt. szerinti munkaszerződéssel rendelkeznek. Őket 2 főnek kell tekinteni? A beszámolóban az SZT. szerinti átlagos statisztikai létszámot kell szerepeltetni, amely szerint a havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatott 1 főnek számít. A társaság teljes létszámának kb. 10%-át érinti ez a kérdés, így nagyon nem mindegy, hogy egyazon embert 1 vagy 2 főnek kell tekinteni a beszámolónkban.