Székhely, ahol nincs bevezetve az iparűzési adó

Kérdés: Egy társaság székhelye 2026. július 1-jével Budapestről egy olyan magyarországi településre került, ahol helyi iparűzési adó nincs bevezetve. Budapesten a székhelyváltozást követően telephelye nem maradt. A társaság előző évi HIPA-adóalapja 100 millió Ft alatt volt. A társaságnak vannak munkavállalói és tárgyi eszközei is, azonban ezek nem köthetők egyértelműen egyik településhez sem. A munkavállalók esetében sincs olyan állandó munkavégzési hely, amely alapján egyértelmű települési hozzárendelés lenne lehetséges. A 2026. évi HIPA-bevallásban milyen módszerrel kell a teljes éves vállalkozási szintű HIPA-adóalapot a két település között megosztani? Alkalmazható-e ebben az esetben a Htv. 3. számú melléklete szerinti személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer? Amennyiben igen, hogyan kell a településhez közvetlenül nem köthető munkavállalók személyi jellegű ráfordítását figyelembe venni az évközi székhelyváltozás miatt? Helyes-e az az eljárás, amely szerint – feltételezve, hogy a munkavállalók tényleges irányításának helye követte a székhelyet – a székhelyváltozás előtti időszakban elszámolt személyi jellegű ráfordítás Budapesthez, míg a székhelyváltozást követő időszakban elszámolt személyi jellegű ráfordítás az új székhely szerinti településhez kerül, és ezek arányában osztjuk meg a teljes 2026. évi HIPA-adóalapot? Vagy az évközi székhelyváltozás esetére ettől eltérő, például időarányos vagy más speciális megosztási szabályt kell alkalmazni? Kérjük annak megerősítését is, hogy a HIPA-t be nem vezető új székhely szerinti települést az adóalap-megosztás során figyelembe kell venni, és az erre a településre jutó adóalaprész után helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jellegű iparűzési tevékenységet (a székhelyén kívül van telephelye, vagy éppenséggel, mint a kérdésben szerepel: adóéven belül, a székhelyváltozás miatt, több településen is volt székhelye).Tekintve, hogy a szóban forgó vállalkozó előző adóévi adóalapja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Székhelyváltozás esetén ipabevallás megküldése

Kérdés: Székhelyváltozás esetén mikor kell az ipabevallást megküldeni a megszűnő székhely szerinti hatóságnak, év közben (mint kijelentkezett adóalany), vagy év végén, adóalap-megosztással?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz fontos összefüggés, hogy a vállalkozó székhelyének megváltoztatása önmagában véve nem jelenti a vállalkozó iparűzésiadó-alanyiságának megszűntét is. Ennélfogva az adózás rendjéről szóló törvényben említett (Art. 52-53. §) soron kívüli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 24.
Kapcsolódó címkék:    

Iparűzésiadó-bevallás székhelyváltozás esetén

Kérdés: Hogyan változik az iparűzésiadó-bevallás, ha év közben változik a székhely?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés valószínűleg arra vonatkozik, hogy miképp kell megállapítani és bevallani az egyes, adókötelezettséggel érintett önkormányzati adóhatóságokhoz a helyi iparűzési adót, ha a vállalkozás év közben megváltoztatja a székhelyét.A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Székhelyváltozás a számlán bejegyzés előtt

Kérdés: Társaságunk székhelyváltozásának bejegyzését megelőző időszakra vonatkozó bejövő számláink egy része már az új székhely címét tartalmazza, egyéb adataink pontosak. Levonásba helyezhetjük-e ezeket a számlákat, illetve költségként, beszerzésként lekönyvelhetjük-e?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Álláspontunk szerint a székhelyváltoztatásról való döntésmeghozatala és a cégbíróság határozatának jogerőre emelkedése közöttiidőszakban elfogadható mind a társaság régi, mind pedig az új székhelycímérekiállított számla. A két székhely mögött ugyanis azonos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 24.
Kapcsolódó címkék:  

Székhelyváltozás – számlázás

Kérdés: Társaságunk székhelyváltozásának bejegyzését megelőző időszakra vonatkozó bejövő számláink egy része már az új székhely címét tartalmazza, egyéb adataink pontosak. Levonásba helyezhetjük-e ezeket a számlákat, illetve költségként, beszerzésként lekönyvelhetjük-e?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Álláspontunk szerint a székhelyváltoztatásról való döntésmeghozatala és a cégbíróság határozatának jogerőre emelkedése közöttiidőszakban elfogadható mind a társaság régi, mind pedig az új székhelycímére kiállítottszámla. A két székhely mögött ugyanis azonos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 3.
Kapcsolódó címkék: