Sporteszközök értékcsökkenése a személyi jellegű egyéb kifizetések között

Kérdés: A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 – K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
– kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
– kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 303. számában a 6245. kérdésre adott válaszban valóban azt írtuk, hogy a sporteszközök terv szerinti értékcsökkenési leírása összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Könyvelési tételt nem tettünk mellé, mivel az már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Bértámogatás fogászati cégnél

Kérdés: Egy fogászati cég kiva szerint adózik. Tevékenységéhez a NEAK-tól általános támogatást és bértámogatást is kap. Kiva szerinti adózásnál a kapott bértámogatás befolyásolja a kiva alapját? A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához milyen számviteli elszámolással járnak ezen általános (tevékenységre kapott) és bértámogatások? Milyen támogatás árbevétel, és milyen egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] 1. A Katv. 20. § (2) bekezdés a) pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben. A szakdolgozói bértámogatástól független az, hogy a dolgozó részére számfejtett bért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címke:

Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint személyi jellegű kifizetések azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Kivaalapba tartozó tételek

Kérdés: 2022. január 1-től kivaadózású kft. személyi jellegű kifizetései közül melyek tartoznak a kivaadóalapjába?
Kivaadóalap:
–kifizetett jövedelmek (kivéve nyugdíjas, illetve kiegészítő tevékenységű tagok)
–reprezentációs költségek
–telefonszolgáltatás magáncélú része
–üzleti ajándék
–betegszabadság
Nem kivaadóalap:
–védőital
–orvosi ellátás költsége
–magánszemélynek fizetett bérleti díj
– védőszemüveg
–munkába járás költsége
Részlet a válaszából: […] A kivaalapba a Katv. 20. § (2) bekezdés a) pont szerint az adóévben a Tbj-tv. szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás veendő figyelembe.A felsorolt jogcímek közül járulékalapot képez az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó, önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaerő-kölcsönzés könyvelése

Kérdés: Egyik ügyfelünk munkaerő-kölcsönzés útján biztosítja egyes tevékenységéhez a munkavállalókat. A kölcsönzőcég értelemszerűen ezt minden hónapban rendre számlázza. Az így számlázott összeget személyi jellegű egyéb kifizetésként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalókat kölcsönző cég által számlázott összeg – áfa nélküli – értékét az igénybe vett szolgáltatások között kell könyvelni, a számla kibocsátójánál árbevételként kell kimutatni, mivel a munkavállalók a kölcsönzőcégnél munkavállalók, a munkaerőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címke:

Öregségi nyugdíjas bérköltsége (kivaalap)?

Kérdés: Kisvállalatiadó-alany társas vállalkozás öregségi nyugdíjas munkavállalójának bérköltsége kivaadóalapot képez-e a jelenleg hatályos jogszabályok alapján? Az adónemre vonatkozó NAV információs füzetekben (92. számú) a korábbi években ki volt emelve, hogy nem, viszont a 2021. évben készült tájékoztatóban már nem szerepel ez a kijelentés. Van ennek bármi jelentősége? Változott a törvény erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi jellegű kifizetések. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.
Kapcsolódó címkék:      

Általános iskola befejezésének támogatása

Kérdés: A munkaadó (kivaadózás hatálya alatt) a nyolc általánossal nem rendelkező munkavállalóit kötelezi annak megszerzésére. Az általános iskola befejezésének költségeit megtéríti az érintett munkavállalóknak. Felmerült kérdések: A fenti költségtérítés miként adózik, milyen adókötelezettségek terhelik a kifizetéseket? A felmerült költségek miként számolhatóak el kivaadózás hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] A költségtérítés adózása, milyen adókötelezettségek terhelik a kifizetéseket:A nyolc általánossal nem rendelkező munkavállalók képzésen való részvétele iskolarendszerű képzésnek minősül. Az Szja-tv.-ben az iskolarendszerű képzés költségeinek megtérítéséhez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Kiva veszteségleírása

Kérdés: 2018. évben kivaalanyként nagy értékű eszközberuházást valósítottunk meg, melynek összegével – a személyi jellegű kifizetések terhére – csökkentettük adóalapunkat, tekintettel a korábbi években még ta-alanyként keletkezett, nyilvántartott veszteségünkre. A beruházást hitelből finanszíroztuk. Csökkenthettük-e a teljes vételárral az adóalapot? Amennyiben csak az adóévben törlesztett összeget vonhattuk volna le, hol találjuk az erre vonatkozó jogszabályrészletet?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenthető az adóév és a következő adóévek adóalapja a beszerzett, előállított–a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközre (beruházásra), szellemi termékre, kísérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Házhoz szállítás – költségtérítés elszámolása

Kérdés: Egy étterem házhoz szállítással is foglalkozna. A házhoz szállítást munkaviszony keretén belül futárokkal oldaná meg, akik a saját autójukat használnák. A cég érdekében megtett utakról a munkavállalók útnyilvántartást vezetnének, ez alapján a NAV-norma és -üzemanyagár alapján történne a költségtérítés. Ebben az esetben milyen főkönyvi számlára kell a költségtérítést könyvelni, illetve kivaalap-e a költségtérítés? (Ez nem kiküldetés.)
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységből származó bevétel – többek között – a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér címen fizetett összeg egésze. A nem önálló tevékenységre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Számított és tényleges járulékalap közötti különbözet

Kérdés: Minimum-járulékalap alkalmazása esetén, ha a jövedelem nem éri el a minimum-járulékalapot, a tényleges jövedelem és a minimum-járulékalap közötti különbözet után a fizetendő járulék akifizetőt terheli. A kifizetőt terhelő összeget hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja részletezi. Ezek között szerepel – többek között – a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó. A tényleges jövedelem és a minimum-járulékalap közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
8