3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Szellemi foglalkozású magánszemélynek fizetünk ki felhasználási szerződés alapján személyes munkavégzésért és felhasználás ellenértékeként díjat, amelyet az állományba nem tartozók kereseteként számolnak el. Az elvégzett munka (tervezés) beruházással kapcsolatos. Hogyan kell azt a számvitelben a beruházások között elszámolni?

Kérdés: Szaklapban olvastuk, a kft.-nek lehetősége van a törzstőke leszállítására a házipénztár egyenlegének csökkentése céljából. Kérdezzük – ehhez kapcsolódóan –, a betéti társaságnak van-e lehetősége a tagi vagyoni betét leszállítására, ha a leszállítás feltételei megvannak?

Kérdés: Társaságunk vagyonrendezési eljárást is végez, amikor megszűnt társaságok ingatlanát, egyéb vagyonát értékesíti, esetleg felosztja a tulajdonosok, a hitelezők között. Ehhez kapcsolódnak kérdéseink. A megszűnt társaság ingatlanát a vagyonrendező a saját nevében értékesíti-e? Kell-e áfát felszámítani? Az értékesítésből befolyt pénz felosztását (hitelezők, tulajdonosok között) milyen költségként kell könyvelni? Az értékesítés bevétele beszámít-e az evába? Hogyan kell az értékesítés számláját kiállítani?

Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenység végzésére jogosult társaság (a megbízó) a termékeit megbízott útján értékesíti. Az értékesítésről kiállított számlán eladóként a megbízó neve szerepel, így az árbevétel e megbízónál kerül elszámolásra. A megbízottat ügynöki jutalék illeti meg. A megbízónál felmerült összes költség szerződés alapján átszámlázásra kerül a megbízottra. A megbízott az ügynöki tevékenységet alvállalkozók bevonásával látja el. A megbízott az alvállalkozók részére ügynöki jutalékot fizet. Az értékesítési tevékenység ellátásához szükséges eszközöket a megbízó biztosítja. A felmerülő költségekről az alvállalkozók a megbízó nevére szóló számlát kérnek. Szabályos-e a megbízó részéről a költségek teljes összegének az áthárítása? Az ügynöki jutalék tartalmazza az áthárított költségek összegét is. Helyes ez így? Ha igen, akkor a megbízott továbbszámlázhatja azt az alvállalkozókra?

Kérdés: A Tao-tv. 2006-tól lehetőséget ad – egyéb feltételek teljesülése esetén – 5 M Ft adóalapig 16% helyett 10% adókulcs alkalmazására. Ez az adókedvezmény "de minimis" támogatásnak minősül. A 69/2001 EK rendelet alapján nem érvényesíthető "de minimis" kedvezmény a szállítási és a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági jellegű termékek előállításával, feldolgozásával, kereskedelmével kapcsolatos tevékenységhez. Mely vállalkozások kerültek kizárásra e támogatási formából? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 1587 Fűszer-, ételízesítő-gyártás. Valamennyi termék gyártásához azonban az EK Szerződés I. melléklete által nevesített 7. Árucsoportba tartozó zöldségféléket használ (dolgoz) fel. Önmagában ez eredményezi-e a de minimis körből való kizárást? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, de tevékenységi körében szerepel az 1581 Kenyér-, pékáru-gyártás. Ez a 19. Árucsoport gyártását jelenti, melyet a melléklet nem tartalmaz. Fel van sorolva azonban a mellékletben a 11. Árucsoport. Ezen termékkör felhasználásra kerül a sütőipari termékek gyártásánál. Ez a tény önmagában kizáró oknak minősül-e? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 1533 Zöldségfeldolgozás. A bevétel több mint 50%-a ebből a tevékenységből származik. Az előállított termékek a 20. Árucsoportba tartoznak. De minimis támogatást igénybe vehet-e a társaság?

Kérdés: Egy építőipari kft. 2005 októberében szerződött a munkára. 2005. évben a szerződésnek megfelelően a részteljesítések arányában számlázott 25% áfatartalommal. A munka 2006-ban fejeződött be. A végszámla 2006. évben kerül kibocsátásra. Milyen áfatartalommal történjen a számlázás?

Kérdés: A kft. ipari zóna területen a városi önkormányzattól beépítetlen földterületet vásárolt. A telekvásárlással egyidejűleg megállapodást kötöttünk útszolgalmi jog alapítására és vagyoni értékű jog megszerzésére. Az útszolgalmi jogra vonatkozó megállapodás szerint az ingatlan megvásárlója biztosítja az önkormányzat "saját használatú út" használatához a telken való átjárást a szükséges mértékben. A vagyoni értékű jog megszerzésére kötött szerződés alapján a szolgáltató kft. a közműkiépítést (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) elvégzi az ingatlanok használatához szükséges mértékig. A felek a szerződésben rögzítették, hogy ezen közműhasználati jog örökös, ingatlanhoz kapcsolódó jog. Álláspontunk szerint a megszerzett jogokkal a megvásárolt ingatlan értéke megnőtt. Elszámolható-e az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok után értékcsökkenés?

Kérdés: Cégünk bútoripari termékek előállításával foglalkozik, amely termékekre a Ptk. alapján 24, illetve 60 hónapra jótállást vállalunk. A végső fogyasztó minőségi kifogás esetén kérheti a gyártótól a megvásárolt bútor cseréjét, illetve meghatározott esetekben a vételár visszafizetését. A jótállási igény érvényesítéséhez szükséges a vásárlásról kiállított számla bemutatása, amelyen eladóként nem cégünk szerepel, hanem a velünk szerződéses kapcsolatban álló kiskereskedelmi cég. A sztornószámlát kinek kell kiállítania? Milyen bizonylattal kell dokumentálni a keletkezett különbözetet? A visszáru kezelésére milyen bizonylat szolgál?

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.

Kérdés: Egyéni vállalkozó riportokat, műsorokat készít műsorszolgáltató cégeknek, amelyről számlát állít ki. Kell-e kulturális járulékot fizetnie tevékenysége után?