Találati lista:
1. cikk / 3422 Nonprofit társaságnak végleges jelleggel a tulajdonos pénzt ad át
Kérdés: Nonprofit (nem közhasznú) gazdasági társaság kulturális tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg még több a költsége, mint a bevétele, ezért a tulajdonos pénzt tesz a cégbe. Nem kölcsönt ad, véglegesen adja a cégnek. Ajándéknak minősül-e a támogatás, és illetékköteles-e? Annyi támogatást ad, hogy ne legyen veszteséges, és saját tőke problémája legyen a nonprofit kft.-nek.
2. cikk / 3422 Megbízási díjak kifizetéskori adózása
Kérdés: Társaságunk jelentős számú határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat közreműködőket. A szerződés szerint a Megbízott teljesítését a Megbízó által havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elkészített teljesítési lista igazolja, melynek alapján a Megbízó kiállítja és aláírja a teljesítési igazolást. Megbízó a megbízási díjat köteles a Megbízott részére a lezárt hónapot követő hónap 15. napjáig az általa megjelölt bankszámlájára történő átutalással megfizetni. Felek rögzítik, hogy a megbízási díjból levonásra kerülnek azon mindenkori adók és a járulékok, melynek levonása és megfizetése a Megbízó kötelezettségét képezi. A jelenlegi gyakorlat szerint, mivel határozatlan idejű megbízási szerződésről van szó, az adott havi teljesítési igazolások alapján a teljesítés hónapjára számfejtük és valljuk be a 08-as bevalláson. A megbízási díjak az elvégzett feladatok alapján kerülnek meghatározásra, tehát nem fix összegű megbízási díj kifizetéséről van szó. Helyesen járunk-e el ebben az esetben, illetve helyesen járnánk-e el, ha ezen kifizetéseket nem a teljesítés hónapjában, hanem az azt követő hónapban vallanánk be és fizetnénk meg az ezzel kapcsolatos közterheket határozatlan idejű, de nem rendszeres összegű teljesítések esetén?
3. cikk / 3422 Osztalékfizetés kötelezettségének átsorolása tagi kölcsönné
Kérdés: Egy magyarországi kft.-nek luxemburgi gazdasági társaság a tagja (anyavállalata). A taggal szembeni osztalékfizetési kötelezettség, tagi kölcsön és tagi kölcsön kamata miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Az osztalékfizetési kötelezettséget a magyar kft. szeretné átsorolni a fennálló tagi kölcsönök közé, és a továbbiakban ilyen jogcímen kimutatni a könyvekben. A fennálló tagi kölcsön után kamatot fizet a magyar kft., és így az „átminősített” tagi kölcsön után is felszámításra kerülne a kamat. A magyar számviteli törvény alapján lehetséges a felek közötti megállapodással „átminősíteni” az osztalék miatti kötelezettséget tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül? Amennyiben igen, az ezután fizetett kamat a társasági adó szerint elismert ráfordításnak számít? Milyen jogszabályi feltételeket kell még figyelembe venni?
4. cikk / 3422 Ügyvezető tiszteletdíja januári vagy februári jövedelem?
Kérdés: Egy kft. januárban megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel ügyvezetői tisztség ellátására havi rendszeres 1 M Ft értékben. Az első kifizetés február 10-én történt meg. Melyik hónapra vonatkozik a számfejtendő tiszteletdíj, ill. melyik havi járulékbevallásban szerepeltetendő a jövedelem?
5. cikk / 3422 Saját rezsis beruházás értelmezése
Kérdés: Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.
6. cikk / 3422 Bérelt ingatlanon végzett beruházás amortizációja
Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?
7. cikk / 3422 Garanciális visszatartás a mérlegben
Kérdés: A vevői garanciális visszatartásokat a mérlegben a Vevői követelések vagy az Egyéb követelések között kell kimutatni? Ugyanis a számviteli előadásokon több esetben az hangzott el, hogy a vevői garanciális visszatartásokat csak az Egyéb követelések között kell/szabad kimutatni.
8. cikk / 3422 Eladott társaság volt tulajdonosainak jár-e osztalék?
Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vettek fel év közben, majd a társaságot egy magánszemélynek eladták. A tárgyévi beszámoló elfogadásakor az új tulajdonos jóváhagyta osztalékként a teljes adózott eredményt. A jóváhagyott osztalék fedezetet nyújtott az osztalékelőlegre is. Az adásvételi szerződés szerint még az előző tulajdonosok jogosultak az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalék felvételére, a fennmaradó osztalék az új tulajdonosé. Jogilag helyes ez az eljárás?
9. cikk / 3422 Bérleti díj és közüzemi költségek
Kérdés: Partnereinkkel kötött bérleti szerződésében (helyiségbérlet és a kapcsolódó közüzemi díjak elszámolása),
– amennyiben a szerződés nem tér ki arra, hogy a bérleti időszakhoz mely korábbi közüzemi díj kapcsolható, a partnereink szabadon, a közüzemi díjak beérkezésének vagy kiegyenlítésének függvényében számlázhatják részünkre a közüzemi díjakat?
– Ezen esetekben szükséges-e feltüntetni, hogy melyik havi bérleti díjhoz kapcsolódik a közüzemi díj, valamint szükséges-e az egyes közüzemi díjak elszámolási időszakának feltüntetése a partner által befogadott a számlákon?
Például: 2025. 09. havi bérletidíj-számla (kelte 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 11. 03.) kiállítását követően partnerünk külön számlán számlázta az alábbi hivatkozások feltüntetésével a közüzemi díjakat: gázdíj 2025. 06. 19. – 2025. 07. 15.; áramdíj: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31.; teljesítési időszak: 2025. 09. 01. – 2025. 09. 30.; a számla kelte: 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 10. 18.
Elfogadható-e a fenti számlázási módszer, vagy más dátumokkal szabályos a számlák kiállítása? További kérdés, hogy a közüzemi díjakat
– a számviteli elszámolásban, mint a bérleti díj járulékos költségét bérleti díjként kell könyvelni, vagy energiaköltségként számolandó el?
– a főkönyvi dátum a tényleges fogyasztási időszak vagy pedig a bérleti díj időszaka, amelyre a számla megküldésre került?
– amennyiben a szerződés nem tér ki arra, hogy a bérleti időszakhoz mely korábbi közüzemi díj kapcsolható, a partnereink szabadon, a közüzemi díjak beérkezésének vagy kiegyenlítésének függvényében számlázhatják részünkre a közüzemi díjakat?
– Ezen esetekben szükséges-e feltüntetni, hogy melyik havi bérleti díjhoz kapcsolódik a közüzemi díj, valamint szükséges-e az egyes közüzemi díjak elszámolási időszakának feltüntetése a partner által befogadott a számlákon?
Például: 2025. 09. havi bérletidíj-számla (kelte 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 11. 03.) kiállítását követően partnerünk külön számlán számlázta az alábbi hivatkozások feltüntetésével a közüzemi díjakat: gázdíj 2025. 06. 19. – 2025. 07. 15.; áramdíj: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31.; teljesítési időszak: 2025. 09. 01. – 2025. 09. 30.; a számla kelte: 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 10. 18.
Elfogadható-e a fenti számlázási módszer, vagy más dátumokkal szabályos a számlák kiállítása? További kérdés, hogy a közüzemi díjakat
– a számviteli elszámolásban, mint a bérleti díj járulékos költségét bérleti díjként kell könyvelni, vagy energiaköltségként számolandó el?
– a főkönyvi dátum a tényleges fogyasztási időszak vagy pedig a bérleti díj időszaka, amelyre a számla megküldésre került?
10. cikk / 3422 Hallgatói munkadíj átutalása duális képzésnél
Kérdés: Egy kft. a havi minimálbérnek megfelelő hallgatói munkadíjat utal duális képzési program keretében a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának. Elismert költség lesz-e a kft.-nek (Tao-tv. hatálya alatt áll) a kifizetett összeg, és hová könyvelendő?
