248 cikk rendezése:
1. cikk / 248 Osztalékfizetés ingatlan átadásával
Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
2. cikk / 248 Perköltség átterhelése a társaságra
Kérdés: Adott egy kft., amelynek két tulajdonosa volt. Az egyik tulajdonos elhunyt. Köztük volt egy korábban megkötött megállapodás, hogy haláluk esetén a saját tőke értéke képezi az örökösök öröklési értékének alapját. A kft. átalakult egyszemélyes kft.-vé a másik tulajdonos halála után. Sajnos úgy alakult, hogy a vagyon felosztását és az értékének megállapítását az egyik örökös nem fogadta el, és beperelte a kft. megmaradt tulajdonosát. Mivel a magánszemély perelt, az ügyvéd a magánszeméllyel kötött szerződést, és az igen magas ügyvédi díjat is a magánszemély nevére számlázta ki. Mivel a kft. miatt került beperlésre a magánszemély, ezért a kft. tulajdonosa (aki a beperelt magánszemély) szeretné a perköltséget a kft.-re terhelni. Kérdés, hogyan lesz elismert költség mind számvitelileg, mind adóügyileg az a bizonylat, amely a magánszemély nevére szól? Készült a magánszemély és a kft. között kötelezettségátvállalási megállapodás. A magánszemély nem tudja továbbszámlázni ezt a költséget, és ezért elegendő-e a készült megállapodás és a bankszámlakivonat, amelyen utalásra kerül ez a díj? Elismertnek minősül-e egy ilyen tétel a társasági adóban?
3. cikk / 248 Eredménytartalékból jegyzett tőke adóztatása
Kérdés: „A” cég az eredménytartalékából 50 M Ft-tal megemelte a törzstőkéjét 2021-ben. A tőkeemelésről a K71-es adatszolgáltatást határidőben beküldte. Ha 2025-ben „A” cég beolvad „B” cégbe, keletkezik-e adókötelezettsége az adózatlan jövedelemből (eredménytartalékból) megemelt 50 M Ft törzstőke összege után? Milyen eset(ek)ben keletkezik adókötelezettsége az „A” cégnek az 50 M Ft után?
4. cikk / 248 Egyesületi sportverseny helyezettjeinek díjazása
Kérdés: Egy közhasznú minősítéssel rendelkező egyesület sportversenyt szervez, melynek helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek. A díjakat az egyesület fizeti ki versenykiírás szerinti helyezést elérő magánszemélyeknek. A kifizetett díjak a magánszemélyeknél egyéb jövedelemnek minősülnek. A kifizetőt szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A versenyen részt vevőket a versenykiírás szerint külön kategóriákban is díjazzák tárgyjutalmakkal (pl. ifjúsági, senior, legeredményesebb megyei stb.), pl. serleg, könyv, vásárlási utalvány, ajándékcsomag.
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?
5. cikk / 248 Mobilhálózat telepítésének minősítése
Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?
6. cikk / 248 Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések
Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
7. cikk / 248 Szállásról a magánszemély nevére szóló számla
Kérdés: A kft. alvállalkozóját hívta egy külföldi munkához. A szállásról szóló számla az alvállalkozó magánszemély nevére szól, nem a kft. nevére. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a bizonylat így is elszámolható legyen?
8. cikk / 248 Hallgatási díj elszámolása
Kérdés: Cégünk versenytilalmi megállapodás teljesítéséért a munkavállalónak ellenértéket fizet a munkaviszony megszüntetését követően. Milyen jogcímen fizetheti ki a cég az ellenértéket a volt munkavállalónak? Milyen költségre könyvelhető? Adóvonzatát hogyan könyveljük? (Esetleg a volt munkavállalónak be kell fizetnie a díj után?)
9. cikk / 248 Szakmai rendezvény díjának könyvelése
Kérdés: A kft. tagjai Romániában szakmai rendezvényen vesznek részt. A konferencia részvételi díjáról, 825 euróról számlát küldött a román szervező cég. A számla áfát nem tartalmaz, a számla összegét átutaltuk. Bankszámlánkat forintban terhelte meg a bank. Kérem a kontírozási tételeket megadni!
10. cikk / 248 Nagy értékű művészeti alkotás külföldi állampolgárnak
Kérdés: Egy egyesület alapcél szerinti tevékenységgel összegfüggésben szervezett rendezvénye során nagy értékű művészeti alkotást (díjat) ad át egy külföldi állampolgárságú magánszemélynek. Milyen adóvonzattal kell számolni az egyesületnél, illetve a magánszemélynél szja, szocho és tao tekintetében?
