Találati lista:
31. cikk / 254 Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan
Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély – a vagyonfelosztási javaslat szerint – megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek – az ingatlan tekintetében – az szja-n kívül – milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
32. cikk / 254 Üzletrész apportálása jegyzett tőke emelését meghaladó értéken
Kérdés: Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?
33. cikk / 254 Tagi kölcsön kamata
Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
34. cikk / 254 Borászati termék reprezentációs célra
Kérdés: 2023. 11. 16-tól mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2000. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászatiüzem-engedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. §-ának 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása. Hogyan kell bizonyítani, hogy a vásárolt borok a fentieknek megfelelnek, ha bortermeléssel foglalkozótól vásárol egy cég palackozott magyar bort? A borok átadásához vásárolt dísztasakok is az üzleti ajándék részei, ezen összegre is vonatkozik az adómentesség? Az üzleti ajándékról milyen nyilvántartást kell vezetni?
35. cikk / 254 Bérelt lakás közüzemi díjainak megfizetése részletfizetéssel
Kérdés: A telephelyünkön magánszemélyek bérelnek lakáscélú felhasználásra ingatlant. A közüzemi díjak kiszámlázott ellenértékére kértek részletfizetést. Adható-e kamatmentesen részletfizetés szja- és taofizetési kötelezettség nélkül? Ha igen, van-e a kamatmentes időszaknak meghatározott időintervalluma/maximális törlesztési ideje?
36. cikk / 254 Utókalkulációval történő önköltségszámítás
Kérdés: Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése meghatározza, hogy mikor, milyen esetben kötelező a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét az utókalkuláció módszerével megállapítani. Hogyan kell ezt értelmezni és megvalósítani a szolgáltatások esetében, különös tekintettel arra, hogy a szolgáltatások többsége az üzleti éven belül kezdődik és fejeződik be?
37. cikk / 254 Igénybe vett szolgáltatások részletezése
Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
38. cikk / 254 Szerződés átruházásáért kapott összeg
Kérdés: X magánszemély Eladó és Y magánszemély Vevő között ingatlan-adásvételi előszerződés jött létre. Ezen szerződés tartalmazza a következő rendelkezést:
"Felek rögzítik, hogy Vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül."
Fenti rendelkezés alapján X magánszemély Eladó hozzájárulásával Y magánszemély és Z Kft. között létrejött a Megállapodás adásvételi előszerződés átruházásáról című okirat, mely alapján Z Kft. lett az előszerződés Vevője. Z Kft. az előszerződés átruházásáért ellenértéket fizetett Y magánszemélynek. (Y magánszemélynek az ügylettel kapcsolatban csak jelentéktelen költségei merültek fel.)
Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet az Szja-tv. 28. § (7) bekezdés a) pontjában írt ügylet? (Ha nem, akkor mely szabály vonatkozik rá?) Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet alapján az Y magánszemély által kapott ellenérték után az Szja-tv. 29. §-a szerint a kapott ellenérték 89%-át kell jövedelemként figyelembe venni, és az után személyi jövedelemadót és felső határ nélküli szociális hozzájárulási adót kell fizetni?
"Felek rögzítik, hogy Vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül."
Fenti rendelkezés alapján X magánszemély Eladó hozzájárulásával Y magánszemély és Z Kft. között létrejött a Megállapodás adásvételi előszerződés átruházásáról című okirat, mely alapján Z Kft. lett az előszerződés Vevője. Z Kft. az előszerződés átruházásáért ellenértéket fizetett Y magánszemélynek. (Y magánszemélynek az ügylettel kapcsolatban csak jelentéktelen költségei merültek fel.)
Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet az Szja-tv. 28. § (7) bekezdés a) pontjában írt ügylet? (Ha nem, akkor mely szabály vonatkozik rá?) Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet alapján az Y magánszemély által kapott ellenérték után az Szja-tv. 29. §-a szerint a kapott ellenérték 89%-át kell jövedelemként figyelembe venni, és az után személyi jövedelemadót és felső határ nélküli szociális hozzájárulási adót kell fizetni?
39. cikk / 254 Negatív előjelű szocho könyvelése
Kérdés: Cégünknél a szakirányú oktatás és duális képzés miatt a szociális hozzájárulási adó összege folyamatosan negatív előjelű. A NAV-folyószámlára a 08-as bevallásból összevontan kerül könyvelésre az adónem: 26. sor (adókedvezmény összesen) = 14. sor – 110. sor (kötelezettség). Helyesen járunk el, ha a folyószámlával egyezően könyveljük a szochokövetelést: T 36 – K 96, vagy bontani kellene kötelezettségre (T 56 – K 473) és követelésre (T 36 – K 96)?
40. cikk / 254 A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt
Kérdés: Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?
