Adóalap-csökkentés szoftverfejlesztésnél

Kérdés: Van egy társaság, amely eddig a saját fejlesztőivel fejlesztett szoftvereket, és jogdíjakból származott a bevétele. A cég a jövőben más vállalkozásokkal kívánja kifejleszteni a szoftvereket, a cég tervei alapján. Az 1996. évi LXXXI. Tao-tv. 7. § 1. bekezdés s) pont alapján a jogdíjból származó nyereség 50 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, de a levonásiarány-számításhoz még a (22)–(25) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. A NAV kiadott egy állásfoglalást a 2016/71. Adózási kérdésre adott válaszként. Ebből az derül ki, hogy vizsgálni kell, az adózó mennyiben járult hozzá a kérdéses immateriális jószág előállításához, kifejlesztéséhez. Véleményünk szerint független felektől igénybe vett K+F-szolgáltatások közvetlen költségeit lehet saját K+F közvetlen költségnek tekinteni, így adóalap-csökkentésre is lesz lehetősége a cégnek. Jól gondoljuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...figyelembe lehet venni. Kérdés a tekintetben merülhet fel, hogy az adott megrendelés a szolgáltatásra vonatkozik, vagy a már kifejlesztett szoftver vásárlására. Ez utóbbi esetben ugyanis nem lehet saját K+F-nek tekinteni a költséget.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szoftverfejlesztés lehet-e alvállalkozás?

Kérdés: Cégünk szoftverfejlesztéssel foglalkozik, melynek során alvállalkozókat vesz igénybe egyes feladatok elvégzése érdekében. E feladatokra vállalkozási szerződést kötünk velük, mint ahogyan a megbízóval is az egyedi szoftver kidolgozására. A megrendelővel kötött vállalkozási szerződésben külön rendelkezünk arról, hogy mekkora a vállalkozási tevékenység, a munkavégzés ellenértéke, és arról, hogy mekkora összeget tesz ki a megrendelőnek átengedett felhasználási jog értéke. A helyi iparűzésiadó-alapnál mekkora összeg vehető figyelembe alvállalkozói teljesítés értékeként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.Ugyanakkor a szoftverek fejlesztésére és használati jogának átengedésére vonatkozó szabályokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő ár figyelembevétele az alapárnál

Kérdés: A társaság kifejlesztett egy nagy értékű szoftverrendszert. A szoftverfejlesztéssel kapcsolatos ráfordításait aktiválta. Ezt a rendszert oly módon értékesítette, hogy a szoftver ellenértékét egy – a fejlesztési költségeknél lényegesen alacsonyabb összegű – fix alapárban és 3 év alatt évenként elszámolandó kiegészítő árban határozták meg. A kiegészítő ár a szoftverrendszer hasznosításának a vevő által a következő 3 évben elért nyeresége 50%-ában került meghatározásra. A figyelési időszak alatt az eredményt görgetik. Így ha pl. az első év még veszteséges volt, akkor visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak, hiszen a következő év(ek) nyereségét csökkentik vele. Ha mindhárom év összességében veszteséges volt, akkor nem jár kiegészítő ár. A vevő a szoftverrendszer tulajdonjogát a szerződés aláírásakor, azaz most szerzi meg. Hogyan kell ezt számláznia az eladónak, hogyan kell könyvelnie? A szoftvert az immateriális javak között tartottuk nyilván. Így az eladáskor a könyv szerinti érték teljes összegét vezetnénk az egyéb ráfordítások közé, és a számlázott alapárat egyéb bevételként számolnánk el. Ez azonban az első évben jelentős veszteséget fog eredményezni, ugyanakkor a következő 3 évben – előzetes kalkuláció szerint – a szoftver értékének a többszöröse is megtérülhet a kiegészítő árban. A kiegészítő ár elszámolásakor az eredeti számlát kell-e helyesbíteni (megnövelni), vagy egy önálló számla lesz? A kiegészítő árat elszámolásakor a tárgyévi eredmény javára lehet elszámolni, vagy a szerződéskötéskori évet kell módosítani vele?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...terjedelmében idéztük a kérdést, mivel egyrészt a kifejlesztett szoftver nyilvántartásba vételének módja sem felel meg a számviteli követelményeknek, másrészt a vevővel kötött szerződésben valójában nem kiegészítő árban állapodtak meg, hanem a jövőbeni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. május 14.

K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentések

Kérdés: A társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás is tartozik. A K+F befejeződött, és árbevételt is produkált már 2019-ben, így az amortizációja elindult. A K+F értékét akár 50%-kal is amortizálhatjuk, amelyet teljes mértékben elfogad a Tao-tv.? Ha aktiváltuk, akkor viszont az Szt. szerint 1 évnél tovább kell szolgálnia a vállalkozást. Megteheti-e a vállalkozás, hogy 18 hónap alatt írja le a számvitelben, amelyet a Tao-tv. elfogad? A Tao-tv. szerint a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel csökkenthető a társasági adó alapja, a korlátozó tényezőket figyelembe véve. A K+F-et végző alvállalkozó nem volt, viszont támogatás volt. Jó-e a számítás, ha a vállalkozó 2019-ben 50%-os kulccsal 285 x 0,5 = 142,5 M Ft amortizációt számolt el, az adóalap-csökkentés pedig: 285-135 = 150 M Ft x 0,5 = 75 M Ft? Jól tudjuk-e, hogy az iparűzésiadó-alapnál az előbbi összeg szintén csökkentő tétel lesz? A jövőben megvalósuló K+F-re fejlesztési tartalékot nem lehet képezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint a fejlesztési tartalék az immateriális javak közül csak a korábban még használatba nem vett szoftver felhasználási jogára, illetve szellemi termékre használható fel, a K+F-re...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Szoftverlicenc nyilvántartása

Kérdés: Partnercégünk szoftverlicenceket vásárol Amerikából. A szoftverek e-mailen érkeznek. A szoftver vásárlói egy sorozatszámot kapnak, amelynek használatával telepíteni, aktiválni, használni tudják a szoftvert. A licenc a vásárláskor elérhető legfrissebb szoftververzió használatára jogosít. A szoftvert időbeni korlátozás nélkül használhatják a jövőben, a szoftverkövetés is megvásárolható. Minek minősül a szoftverlicenc akkor, amikor azt megvásárolják?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésben leírtak alapján a szoftverlicenc akár immateriális jószág is, akár szolgáltatás is lehet. Ennek eldöntéséhez azt kellene tudni, hogy a szoftverlicenc vásárlásakor számlázott és fizetett összeg milyen időtávra szól. Ha ez az időtartam nem haladja meg az egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szoftverfejlesztés miatti átsorolás

Kérdés: A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság 2013-ban létrehozott egy szoftvert, amelyet a filmgyártásnál lehet használni. A szoftver használatát díjfizetés ellenében megosztotta a szoftvert használni szándékozókkal. A megosztást egyfajta bérletként értelmezhetjük, a bérbevevő a használat jogán túlmenően más jogot nem kap. A szoftver nem hozta azt az árbevételt, amelyet elvártak tőle. 2016-ban elkezdtek vevőt keresni. A vevőjelölt a vételi szándékát erős szoftverfejlesztési feltételekhez kötötte. A szoftverfejlesztés valamennyi felmerült költségét a vevőjelölt óradíjalapon megtérítette. A társaság a szoftverfejlesztés ideje alatt is bérbe adta a szoftvert. A társaság a szoftverfejlesztés során olyan módosításokat, kiegészítő fejlesztéseket végzett, amelynek elsődleges célja a vevő igényeihez történő alakítása volt. A szoftvert 2017-ben a vevőjelölt felé értékesítik. A szoftver eszközének értékesítését a befektetett eszköz értékesítéseként, vagy mint készletként történő értékesítést kell elszámolni? Hogyan kell a társaság befektetett eszközeként nyilvántartásba vett szoftverén a vevő igényeinek megfelelő fejlesztést számvitelileg kezelni? Milyen tényezőket, ismérveket kell figyelembe venni a társaság eszközének értékesítése és annak befektetett eszköz és forgóeszköz közötti átsorolása meghatározásával kapcsolatban? (Az Szt.-ben nincs részletes felsorolás.) A tárgyieszköz-értékesítés nem jelent automatikus átsorolást? Milyen ismérvekkel lehet a társaság esetében eldönteni az Szt. 23. §-a (4)–(5) bekezdésében rögzítettek elvégzésének szükségességét vagy szükségtelenségét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...végzők igyekeznek olyat is a számviteli előírásokba belemagyarázni, ami annak a közelében sincs! Válaszok a kérdésekre:A szoftvert a társaság szoftverfejlesztés után is – helyesen – az immateriális javak között mutatja ki, amikor azt értékesíti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatáshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akkor lehet anyagköltségként elszámolni, ha azokat a prototípusnak minősülő géphez felhasználták. A vásárolt eszközökbe beépített szoftvereket, tervezőszoftvereket mindaddig az immateriális javak között kell kimutatni, amíg azokat be nem építik. A vásárolt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 30.
Kapcsolódó címkék:    

Szoftver bevezetése előtt felmerült költségek

Kérdés: Cégünk vállalatirányítási rendszert vezet be. A beüzemelést megelőzően ehhez külső oktató segítségét veszi igénybe, akihez külföldre kell utazni, illetve távoktatás keretében történik az oktatás. A munkavállalók oktatás idejére járó bére + járulékok, illetve a kiküldetés költségeit hogyan kell elszámolni? Mi képezi az átszervezés bekerülési értékét? Alapítás-átszervezésként könyvelendők a felmerült kiadások a szoftver "éles" használatának megkezdésekor? A szoftver próbaüzeme már aktiválásnak számít? A szoftver nem kerül a cég tulajdonába, ahhoz használati jogosultságot vásárol a cég.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lenne a válasz, ha a szoftver a cég tulajdonába kerülne, mert akkor minden költség, ami a szoftver rendeltetésszerű használata érdekében merül fel, része lenne a szoftver bekerülési értékének.A leírtak alapján a cég csak a szoftver használati jogát fogja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:

Szoftverfejlesztés a megrendelőnél, a fejlesztőnél

Kérdés: A szoftverfejlesztő cég ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik társaságnak. A programozó cég eladásra fejleszti a programot, saját maga nem használja. A vevő pedig tárgyi eszközre, szellemi termékre könyveli a szoftvert mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább, csak a vevő használhatja. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő tárgyi eszközeiben is nyilvántart. Ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek készletre vagy az immateriális javak között állományba kell venni a szoftvert? Milyen értéken? Ha készletre kell venni, hogyan történik a könyvelés? Ha a szoftverfejlesztő cég használja is a programját, akkor is készletre kell venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésben leírtak alapján az állapítható meg, hogy a szoftverfejlesztő valójában a szoftverfejlesztést megrendelésre végzi, kizárólag a vevő részére. A szoftverfejlesztés költségeit – mint a szellemi termék előállításának költségeit – a szoftverfejlesztőnél...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 25.
Kapcsolódó címke:

Licencek vásárlása, értékesítése

Kérdés: Vállalkozásunk közvetítési céllal licenceket (szoftverhasználati jogosultságokat) vásárol, és változatlan formában, de nem változatlan áron értékesíti vevőinek, amelyeket egy összegben előre számláz, és amelyek két üzleti évet érintenek. A számviteli törvény – véleményünk szerint – nem ad egyértelmű besorolást arra vonatkozóan, hogy a licenc áruként vagy szolgáltatásként kezelendő? Adótanácsadóink szerint az adójogszabályok és a NAV állásfoglalásai egyértelműen szolgáltatásnyújtásnak tekintik a licencek értékesítését. Amennyiben vállalkozásunk szolgáltatásként kezeli ezeket, akkor jár el helyesen, ha az értékesítéssel érintett üzleti évet követő évre eső árbevételt és a kapcsolódó költséget/ráfordítást elhatárolja, vagy akkor, ha az értékesítés üzleti évében teljes összegében elszámolja az árbevételt és minden kapcsolódó költséget/ráfordítást?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az, hogy a számlázott licencdíjak július 1-jétől a következő év június 30-ig (tehát egy évre) adnak jogosultságot a kapcsolódó szoftver használatára, nem jelenti azt, hogy licencdíjat számláznak. Ha azonban egy év múlva újra értékesíteni kell, ugyanazt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címke:
1
…
3
4
5
…
13