3379 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok esetében gyakori, hogy a működés jelentős részben vagy teljes egészében önkormányzati támogatásból kerül finanszírozásra. Ezen támogatások jellemzően nem visszafizetendők, és a társaság alaptevékenységének folyamatos ellátását szolgálják. A cash flow kimutatás összeállításával kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy az ilyen jellegű, rendszeresen biztosított működési támogatás a működési cash flow részeként kezelendő-e, vagy – annak finanszírozási jellegére tekintettel – indokolt annak finanszírozási cash flow kategóriába történő átsorolása?

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?

Kérdés: A részvénytársaság személygépjárművek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződésekben szerepel szerződéskötési díj, kiemelt első bérleti díj, valamint a bérlet időszakára fizetendő havi bérleti díj. A szerződéskötési díj, valamint a kiemelt első bérleti díj összege a bérlőnek semmilyen körülmények között nem jár vissza, az a bérbeadónál marad. A szerződéskötési díj, valamint a kiemelt első bérleti díj számviteli elszámolásának mi a helyes megoldása?
– A szerződéskötés évének bevételeként kell elszámolni,
– az összemérés és időbeli elhatárolás számviteli alapelvét figyelembe véve a bérleti időszakra elosztva kell ezen díjakat figyelembe venni?
Lehetséges-e eltérően kezelni a szerződéskötési díjat, valamint a kiemelt első bérleti díjat úgy, hogy a szerződéskötési díj teljes összege bevétele a szerződéskötés üzleti évének?

Kérdés: Egy gimnázium fenntartója alapítvány. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenysége az iskola fenntartása. Az szja 1% kiutalt összege terhére – működési költségként (25%, max. 25 M Ft-ig) – elszámolható az igazgató részére kifizetett munkabér?

Kérdés: Egy K+F-projekten dolgozó cégnek a következő igénybe vett szolgáltatásról szóló költségei keletkeztek: a K+F-projekthez közvetlenül kapcsolódó konferencia részvételi és étkezési díja; a K+F-hez kötődő projektmenedzsmentről kiállított számla a pályázatíró cég által. Jól gondoljuk-e, hogy ezek az egyéb költségek is részei a K+F közvetlen önköltségének, és ezáltal csökkenthető velük a tao és a hipaadóalap?

Kérdés: Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?

Kérdés: A Tüzép vásárolt homokot, kavicsot „A” kft.-től, a szállítást a Tüzép telephelyére „B” kft. végzi. Jól gondoljuk, hogy a szállítási költség ilyenkor is az áru beszerzési árának részét képezi, tehát a 814. elábéra könyvelendő? A Tüzép készít betont is, amit elad az ügyfeleknek. A beton kiszállítását egy külső cég végzi. A beton kiszállításának ára beépítésre került a beton eladási árába, az külön nem kerül számlázásra a vevő részére, viszont a betonpumpálás igen. A betonpumpálást a betont kiszállító külső cég végzi, és a vevő felé a Tüzép külön tételként számlázza a beton árán felül. Helyes-e a könyvelés, ha a külső cég számláján szereplő betonszállítást 52. Igénybe vett szolgáltatásra, a betonpumpálást pedig 815. Közvetített szolgáltatások számlára könyveljük? A Tüzép által kibocsátott számlán ilyen esetben fel kell-e azt tüntetni, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz?

Kérdés: Egy fogorvosi járóbeteg-szakellátással foglalkozó gazdasági társaság egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátást is végez. A társaság a NEAK-tól havi elszámolás keretében többféle jogcímen részesül támogatásban, illetve finanszírozásban. Abban szeretnénk a segítségüket kérni, hogy a különböző jogcímen kapott összegeket a számviteli elszámolás során egyéb bevételként vagy az értékesítés nettó árbevételeként szükséges-e kimutatni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan is, hogy milyen elv alapján történik az egyes jogcímek besorolása.
A NEAK-tól az alábbi jogcímeken érkeznek bevételek:
– praxistámogatás,
– szakdolgozói bértámogatás,
– fogorvosi szakellátás finanszírozása,
– szakellátás teljesítménydíja,
– jogviszony-ellenőrzési díj,
– rezsitámogatás,
– vények alapján elszámolt NEAK-térítés.

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában álló eszközöket az önkormányzat ingyenes használatra átadja a tulajdonában álló gazdasági társaságnak. Az eszközöket továbbra is az önkormányzat tartja nyilván a könyveiben. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, amikor az eszközök bekerülési értékével azonos használati jogot mutat ki a vagyoni értékű jogok között a könyveiben, és évente a használati jog után elszámolt értékcsökkenés összegében oldja fel a halasztott bevételt?

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.