Bemutatásra szánt termék áfája

Kérdés: Egy társaság szanitertermékeket gyárt. Előfordul, hogy szükség van a termék bemutatására a későbbi rendelések elősegítésére. A bemutatási célra szánt terméket ingyen adja, mert ez a feltétele, hogy adott ügyletben legyen esély részt venni. Két fő példa:
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...áfa rendszerében alapvetően az ellenérték fejében teljesült termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás kapcsán merül fel adókötelezettség. Ehhez képest azonban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. és 14. §-ai a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan felújításánál az alvállalkozó milyen áfával számláz?

Kérdés: Adott egy kft., amely megvásárol egy lakóingatlant, amelyben 4 lakás van. A teljes ingatlan komplett felújításon és bontási, majd újjáépítési munkákon kell, hogy átessen ahhoz, hogy értékesíteni lehessen. Ez a folyamat építésiengedély-köteles tevékenység, melyhez a szükséges engedéllyel rendelkezik. Erre a feladatra megbíz egy generálkivitelezőt, aki a teljes folyamatot levezényli. Ez lesz B Kft. B Kft. a feladat elvégzésére alvállalkozókat vesz igénybe, akik a részfeladatok elvégzése után számláznak a generálkivitelezőnek, aki ezt követően 10%-os haszonnal továbbterheli a munkadíjat a megrendelőre. A generálkivitelező az építési és szerelési munkákat fordított áfával számlázza a megrendelőnek, viszont azt nem tudom, hogy ebben az esetben az alvállalkozó milyen áfával számláz a generálkivitelezőnek? Fontos, hogy mindhárom szereplő belföldi áfaalany.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 142. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Szállásköltség áfája

Kérdés: Levonható-e a szállásköltség áfája abban az esetben, ha a dolgozó kiküldetési rendelvény alapján hivatalos útján vesz igénybe szállást?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adóköteles gazdasági tevékenysége során merült fel a hivatalos út szükségessége.Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások vonatkozásában tételes levonási tilalmat nem tartalmaz az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Követelések, kötelezettségek egyeztetése elmaradt

Kérdés: A cég 2018-ban kiválással jött létre. A vagyonmérlegben szerepeltek követelések és kötelezettségek, amelyeket átvitt az új cégbe. A könyvelő a 2024. évet könyvelte, de a 2025. évet már nem vállalta. 2024-ig a cég semmilyen egyeztetést, levezetést nem végzett ezen tételek rendezésére, így kivezetésre sem kerültek, a mérlegben is szerepelnek. A cég 2026 októberében kezdte meg a levezetést, egyeztetést a tételek rendezésére. Kinek kell könyvelni a vitatott tételeket, milyen bizonylat alapján, melyik évben? (A 2025. év még nincs lezárva.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a könyvelő köti a szerződést, nem a könyvelő teljesíti a vállalást, nem a könyvelő vásárolja az anyagot, veszi igénybe a partnercég szolgáltatását). A szóban forgó egyeztetés a leltárkészítési feladatok körébe tartozik, felelősét a belső szabályzatban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Követelés-kötelezettség könyvelése – mikrogazdálkodó

Kérdés: A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás év végi elszámolásával kapcsolatban kérem szakmai álláspontjukat az alábbi két esetben:
1. Bejövő számla: könyvelési díj.
A vállalkozás a könyvelőjétől az alábbi számlát fogadta be: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., a szolgáltatás: 2026. december havi könyvelési díj.
2. Kimenő számla: havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás saját ügyfelének 2026 decemberében nyújtott, havi elszámolású szolgáltatásáról kiállított számla: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., szolgáltatás: 2026. december havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás mindkét példában 2026-ban és 2027-ben a mikrogazdálkodói szabályokat alkalmazza. A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat az alábbiakban:
A januári számlakibocsátás miatt a bejövő számla költségét és a kimenő számla árbevételét 2027-ben kell elszámolni, annak ellenére, hogy mindkét szolgáltatás teljes egészében 2026 decemberére vonatkozik? Vagy a decemberi szolgáltatási tartalom alapján a bejövő számlát 2026. december 31-én nyitott szállítói kötelezettségként, a kimenő számlát nyitott vevőkövetelésként kell kimutatni; 2026. évi költség, illetve árbevétel elszámolásával, miközben az áfa 2027. januári?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell alkalmazni.Téves a kérdésben a Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdésére való hivatkozás, mivel sem a könyvelési díj, sem a szolgáltatási díj nem két vagy több évet érintő gazdasági esemény. A valós gazdasági esemény mindkét esetben 2026....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Saját honlap készítése támogatásból

Kérdés: A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programnál hogyan kell könyvelni a költségszámlát és a támogatást? A vállalkozás bruttó 1.500.000 forintért nyert el pályázatot, ami keretében az alábbi adatok szerepelnek a szerződés mellékletében, de összeg szerint nincsenek részletezve: Domainnév foglalása 2 évre, reszponzív weblap elkészítése (új weboldal domainnévvel), webtárhely 24 hónapra, e-mail-fiókok, webmail-hozzáférés, segédanyagok az e-mail-fiók beállításához, tartalomkezelő rendszer, alap-kibervédelem, logótervezés, közösségimédia-profil létrehozása, emelt szintű kibervédelem stb. A számla a támogatásból kerül engedményezésre, tehát nem kell fizetni, mert a támogatás egyből a webkészítő céghez érkezik meg.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...cég több számlát bocsát ki, akkor azokat a saját honlap előállításának a részszámláiként kell kezelni, és igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. Az utolsó részszámla beérkezéséig befejezetlen termelésként kell kimutatni. Az utolsó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Szakorvosi szolgáltatás támogatásának adózása

Kérdés: Egy társaság támogatást nyert a „GINOP Plusz-3.2.6-25 – Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” program keretében. A támogatás foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatásra legfeljebb 15.000 Ft/fő, a szakorvos javaslata alapján igénybe vett, a Közleményben felsorolt egyéb orvosi vizsgálatokra pedig átlagosan legfeljebb 170.000 Ft/fő összegben vehető igénybe. Az egyéb orvosi vizsgálatok támogatásának elszámolása a programban meghatározott egységköltségek alapján történik. A munkavállalók által igénybe vett vizsgálatokról kiállított számlák a társaság nevére szólnak. A program az Európai Szociális Alap Plusz és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával valósul meg. Az OFA Nonprofit Kft. honlapján közzétett „Gyakran Ismételt Kérdések” című dokumentumban szereplő tájékoztatás szerint a projekt keretében a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított egészségügyi vizsgálatok az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 1. számú mellékletének 4.25. alpontja alapján mentesülnek a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Ehhez kapcsolódóan az alábbi kérdésekben kérem szíves szakértői véleményüket:
1. Ha egy vizsgálat tényleges díja meghaladja a hozzá kapcsolódó támogatás összegét, és a különbözetet a társaság saját forrásból fizeti meg, az adómentesség a szolgáltatás teljes értékére alkalmazható? Például, ha a vizsgálat díja 30.000 Ft, az elszámolható támogatási egységköltség 25.000 Ft, és a fennmaradó 5000 Ft-ot a társaság viseli, a teljes 30.000 Ft adómentes juttatásnak minősül, vagy kizárólag a támogatásból finanszírozott 25.000 Ft? Amennyiben a különbözet adóköteles, milyen jogcímen kell azt kezelni?
2. Keletkezik-e a szolgáltatások nyújtásával összefüggésben szociális hozzájárulási adó vagy társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettség a munkáltatónál, illetve a munkavállalónál? Kérem, válaszukban külön térjenek ki a támogatásból finanszírozott részre és a társaság saját forrásából megfizetett különbözetre.
Kérem, tájékoztatásukban jelöljék meg az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket is!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ha egy vizsgálat tényleges díja meghaladja a hozzá kapcsolódó támogatás összegét. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.25. alpontja a szolgáltatás adómentességét mondja ki, abban az esetben, ha annak forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Önkormányzati feladat elvégzésére kapott pénzeszköz

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közfeladat-ellátási szerződés keretében a tulajdonostól ún. átengedett önkormányzati feladatot (pl. zöldfelületek kezelése, településtisztaság, útkarbantartás, közterületek díszítése, csapadékvíz elvezetésének karbantartása stb.) lát el. Ezen feladatok végzésére az önkormányzat – mint átengedett feladat után – pénzeszközt ad át a társaságnak. Az önkormányzat az átadott pénzt konkrét tevékenységhez nyújtja, tényleges megrendelés nélkül. Ezt a pénzeszközátadást a társaságnak árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie, és szükséges-e az elvégzett feladatokról számlát kibocsátani az önkormányzat részére? A tevékenység ellátása és elvégzése érdekében külső vállalkozást (erőforrást) vesz igénybe, a beérkező számlák áfája levonásba helyezhető? Adóköteles ellenértéknek minősül-e a meghatározott feladatokért átadott pénzeszköz, ha igen, kell-e számlázni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell a kérdező társaság felé számlázniuk. Az így számlázott – áfa nélküli – összeget a kérdező társaságnál az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell kimutatni. A külső vállalkozók által felszámított áfa levonható!(Kéziratzárás: 2026. 11....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Könyvelőprogramból az adott cég törlése

Kérdés: Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy a könyvviteli szolgáltatás megszűnése után (természetesen a kötelezően átadandó dokumentumok átvételét követően) a könyvelőprogramból töröljem az adott céget? Elegendő ehhez a két fél egybehangzó nyilatkozata?
Részlet az állásfoglalásából: […] Közvetlen előírások erre az esetre nincsenek, azonban a könyvelt ügyfélnek a megőrzési határidőket az előírt dokumentumok tekintetében teljesítenie kell. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 169. §-ának (1)–(2) bekezdései...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.

Parkolási szolgáltatás minősítése a tagállamokban

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozással is foglalkozó cégünknél merült fel az EU-ban történt parkolás esetében a teljesítés helyének kérdése. A kérdésünk konkrétan az, hogy a parkolási szolgáltatás (nem bérleti díjról beszélünk, hanem egy egyszeri ad hoc jellegű, éppen arra járok és van szabad hely típusú parkolásról) ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül-e. Átnéztük a témához kapcsolódó uniós jogszabályi hátteret (Héa-irányelv 47. cikke, 282/2011/EU végrehajtási rendelet), azonban a parkolási szolgáltatásra vonatkozóan nem találtunk egyértelmű rendelkezést. Tehát a kérdésünk, hogy a parkolási szolgáltatás eltér-e a főszabálytól, és kivételként, mint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként kell eljárnunk az ügyletben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a konkrét tagállam és annak adójogszabályai és a parkolási szolgáltatás adójogi megítélésére vonatkozó előírásai azonosíthatók lennének, általánosságban elmondható, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helyével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
344