Találati lista:
1. cikk / 3330 Szállítók rendezetlen tételei
Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?
2. cikk / 3330 Számlakiállítás teljesítés hiányában, illetve időszaki elszámolásnál
Kérdés: Az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) 55. § (2) bekezdése alapján annak a számlának melynek a teljesítése a jövőben van, az áfafizetési kötelezettsége a számla kiállításának napján keletkezik. Emellett az Áfa-tv. 58. §-a, mely az időszakonkénti elszámolású ügyletekről szól, a számlán szereplő teljesítés dátumáról rendelkezik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy a teljesítés vagy a számlakiállítás dátumát kell az áfafizetés alapjául választani abban az esetben, ha az 58. § alapján az időszakonkénti elszámolású ügyletről szóló számlán a teljesítés dátuma a fizetési határidővel megegyezik, ami a számla kiállítása utáni, miközben a számla a teljesítési időszak utolsó napja után keletkezik. Példa: Teljesítés időszaka: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31., számla kiállítása 2025. 09. 04., fizetési határidő = teljesítés dátuma: 2025. 10. 04. [Áfa-tv. 58. § (1b) szerint].
3. cikk / 3330 EU-ból történő beszerzés le nem vonható áfája
Kérdés: Speciális jellegére áfa hatálya alá nem tartozó társaság az EU-ból és azon kívül is vesz igénybe reklámszolgáltatást, amely után mentes státusa miatt csak fizetendő áfája keletkezik, levonásra nem jogosult. Ilyen esetben a fizetendő áfát az 52. vagy a 86. főkönyvi számlákra kell könyvelni, mert a szakirodalomban mindkét esettel találkoztam? Az 52. főkönyvi számla erre a logikus, mert ha ugyanazt a szolgáltatást magyar adóalanytól venné igénybe a gt., akkor a számla bruttó összegét ide kell könyvelni.
4. cikk / 3330 Jurta, mobil ház minősítése
Kérdés: A társaság a telkén jurtákat, illetve mobil házat helyez el, amelyeket szálláshely-szolgáltatás, illetve bérbeadás útján kíván hasznosítani. A jurtához nincs szükség földmunkára. Készítünk egy talajcsavarokon álló hőszigetelt alapot, amelyet aztán tetszés szerint burkolhatunk hajópadlóval vagy szőnyegpadlóval. A jurták szerkezete fából készül, hőszigetelt burkolattal. A jurták felszereltsége egy apartmannal egyezik. A mobil házak kerekes alapzattal rendelkeznek, azok mozgathatók, a telken bármikor áthelyezhetők. Felszereltségük egy apartmannal egyező. Kérdés, a jurta, illetve a mobil ház az Szt. szerint milyen eszközként aktiválandó, és a Tao-tv. szerint az adóalapban az eszköz után milyen értékcsökkenés érvényesíthető?
5. cikk / 3330 Elkezdődött projekt idő előtt megszűnt
Kérdés: A társaságnál néhány évvel ezelőtt elindult projekt idő előtt megszűnt. A vevőnél a projekt külső okok miatt leállításra került, és megszületett az egyezség a kompenzáció összegében. A szerződés nem tartalmazott külön előre meghatározott kártérítést vagy kártalanítást. Ez a felek közötti aktuális helyzetnek megfelelő megállapodás a jövőbeni jó üzleti kapcsolat fenntartása érdekében. A felmerült költségek egy részének megtérítését elfogadta a partner. Ez számlázható árbevételként, vagy minden esetben egyéb bevétel lesz a társaság számára? Pontosan mikor válik el egymástól a kettő? Árbevételként történő számlázás mivel támasztható alá?
6. cikk / 3330 Nonprofit társaság nyereségének visszaforgatása
Kérdés: Egy nonprofit társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § (4) bekezdése alapján közhasznú jogállással bír, közszolgáltatási szerződést kötött a fenntartó önkormányzattal, azaz magánokiratban vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ebből arra következtetek, hogy vonatkozik rá a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 12. §-a (1) bekezdése: A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez a társaság az alapfeladata ellátásához önkormányzati működési támogatást kap, amellyel el is számol, részben pályázati forrásra tesz szert, részben vállalkozási bevételt realizál, és abból nyereség is keletkezik, amelyet visszaforgat az alaptevékenység kiadásaiba, vagy ahhoz szükséges tárgyi eszközre. Jól gondolom, hogy ez helyes, és hogy ennek a visszaforgatásnak nincs időkorlátja, mert így a következő éve veszteséges lehet? A fenntartó 5 évre visszamenőleg a vállalkozási tevékenység nyereségét el akarja vonni. Jogosan teheti ezt meg, és bármikor visszamenőlegesen is? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen az a nyereség és a kapcsolódó pénzeszköz már nem áll rendelkezésre?
7. cikk / 3330 Elektronikus számla-e a papíralapon kapott számla?
Kérdés: Elektronikus számlázással kapcsolatban találtam a NAV egyik tájékoztatóját, amit 2020.04.16-án tett közzé: https://nav.gov.hu/ado/afa/Az_elektronikus_szaml20200416. Ebben az áll: „elektronikus számlának minősül az eredetileg papíralapon előállított számla is, melyet azonban nem személyesen vagy postai úton bocsátanak a befogadó rendelkezésére, hanem úgy, hogy azt beszkennelve, elektronikusan továbbítják részére. Ezért elektronikus számlának minősül a kizárólag e-mailben, egyéb elektronikus üzenetben megküldött PDF-számla is.” Ez azt sugallja, hogy pl. nem kell elektronikus hitelesítő aláírás sem a számlára. Mi az a minimumfeltétel, ami egy számlát elektronikus számlává tesz? Olyan elektronikus számlává, amelyre igazak a számlabefogadói oldalon az elektronikus tárolásra vonatkozó követelmények. A NAV adatbázisából letölthető információk szerint egy számla lehet papíralapú/elektronikus/ismeretlen. A NAV adatbázisában elektronikus számlaként nyilvántartott számlákon felül kötelezettségünk van-e más számlát is elektronikus számlaként tekinteni? Ha a NAV adatbázisában elektronikusan nyilvántartott számla hozzánk – mint számlát befogadókhoz – papíralapon jut el, akkor van-e teendőnk? Kell-e minden számlát így ellenőrizni?
8. cikk / 3330 Iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek viselése
Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?
9. cikk / 3330 Saját kibocsátású egycélú utalvány elszámolása
Kérdés: Cégünk saját kibocsátású egycélú utalványt szeretne adni üzleti partnereinek ajándékba. Az utalványok csak társaságunknál vásárolhatók le. A kibocsátástól/átadástól a beváltásig milyen könyvelési lépések vannak? Mikor és milyen áfakulccsal (-kóddal) kell a számlát kiállítani? Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (4) bekezdése a kibocsátó általi ingyenes átruházást kiveszi az adóztatandó ügyletek közül, így – véleményem szerint – csak a tényleges teljesítéskor van számlakiállítási kötelezettség, méghozzá a teljes összegről (áfásan).
10. cikk / 3330 Előre kiállított számlák a mikrogazdálkodónál
Kérdés: Több vállalkozás is előre, december hónapban kiállítja a tárgyévet követő időszakot terhelő számlákat: a biztosító decemberben számlázza a következő év januári biztosítási díját, a bérbeadó a következő év I. negyedévi bérleti díját, a közműszolgáltató az alapdíjat stb. Ezen költségszámlákat mely évről készült beszámolóban kell szerepeltetni a mikrogazdálkodónál, ahol sajátosak az időbeli elhatárolás szabályai?
