Találati lista:
1. cikk / 3398 Nyugta használata esetén az adókötelezettség keletkezésének időpontja
Kérdés: Egy normál áfakörbe tartozó szórakozóhely hétvégenként másnap hajnalig tart nyitva. Az online pénztárgép zárása ilyen esetekben van, hogy átcsúszik a nyitást követő nap hajnali 2-3 órára. Hogyha ez a hó végén vagy év végén történik szilveszterkor, akkor melyik napi bevételként kell elszámolni a bevételt, illetve melyik áfabevallásba kerülnek be a teljesítések? A napi forgalmi jelentés keltezése lesz a mérvadó, ami ilyenkor már a következő havi/évi bevételek közé tartozik?
2. cikk / 3398 Időszakos elszámolású ügyleteknél az áfalevonás időpontja
Kérdés: Időszakos elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszakot követően kiállított számlán a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. Pl. elszámolt időszak: 04. 02. – 05. 11. Számla kelte: 05. 27. Teljesítés időpontja: 06. 12. Fizetési határidő: 06. 12. Áfabevallás szempontjából melyik hónapban keletkezik a levonható áfa?
3. cikk / 3398 Szolgáltatás számlájának kiállítási napja
Kérdés: Cégünk laborvizsgálatot készített egy növényről, melynek számlaadatai az alábbiak: kiállítás: 2026. 06. 02., teljesítés napja: 2026. 05. 14. Ezen szolgáltatást tovább szeretnénk számlázni. A kérdés, hogy az általunk kiállított számla kiállítási napja lehet-e 2026. 06. 03., a teljesítés ideje pedig 2026. 05. 14., vagy az Áfa-tv. szabályai alapján csak 8 napon belüli lehet?
4. cikk / 3398 Díszfák ültetése
Kérdés: Egy normál áfakörös vendéglátóhely, amely beltéren és kültéren is üzemel a helyi önkormányzattól bérelt ingatlanon, díszfákat ültet a kertbe. A díszfák és az ültetési munkák ellenértéke 1 M Ft + áfa. Levonható-e az áfa és milyen arányban, ha kizárólag adóköteles tevékenységet végez a kft.? Az egyéb építmények közé kell aktiválni az 1 M Ft értékű fákat, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk? Megfelelő-e az, ha az adott fatípus várható élettartamát vesszük alapul?
5. cikk / 3398 Nyílt végű pénzügyi lízing felmondása után értékesítés
Kérdés: A kft. a nyílt végű lízingszerződést a lejárat előtt felmondja. A személygépjárművet megvásárolja, majd két héten belül maga értékesíti. Milyen lépésekben és hogyan kell helyesen könyvelni az eseményeket, illetve a kocsit a könyvekből kivezetni? Fel fog merülni nem esedékes tőke- és kamattartozás, nem az eredeti összeggel megegyező maradványérték stb. Ezeket levonásba lehet helyezni? A végtörlesztés áfájával mi a teendő, illetve áfásan kell-e értékesíteni a személygépkocsit?
6. cikk / 3398 Idegen pénznemben kiállított számla áfájának könyvelése
Kérdés: Társaságunk az idegen pénznemben kiállított számlákat a számviteli politika alapján választott árfolyamon átszámítva könyveli, forintban. A levonható áfa tekintetében pedig a bizonylaton megjelenő forintösszeg kerül könyvelésre. Ezáltal az áfabevallásban az adóösszegek a partner adatszolgáltatásával egyező összegben, míg az adóalapok eltérően kerülnek bele a belföldi összesítő jelentésekbe. Hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy egyszerre feleljünk meg a számviteli törvény és az Áfa-tv. rendelkezéseinek?
7. cikk / 3398 Külföldről bérelt személygépkocsi bérleti díjának levonható áfája
Kérdés: Egy általános forgalmi adózást alkalmazó kft. személygépkocsit bérel egy német GmbH-tól, amely a leányvállalata, piaci áron. A kft. levonhatja-e a bérleti díj után felszámított áfa 50%-át?
8. cikk / 3398 Faktorálás költségeinek az elszámolása
Kérdés: Szállítói számlák faktorálására egy bankkal kötöttünk szerződést. A konstrukció menete: a bank utal a szállítónak, cégünk pedig 30 napon belül ezt az összeget visszautalja a banknak. A faktorálásért az alábbiakat fizetjük:
– faktorálási díjat;
– bankköltséget az utalás után;
– kamatot a kölcsön visszatérítéséig;
– késés esetén késedelmi kamatot.
Hogyan könyvelendő ez a konstrukció?
– faktorálási díjat;
– bankköltséget az utalás után;
– kamatot a kölcsön visszatérítéséig;
– késés esetén késedelmi kamatot.
Hogyan könyvelendő ez a konstrukció?
9. cikk / 3398 Rehabilitációs hozzájárulás létszámánál az igazgatósági tag
Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban kérdezem: A cégünknél van egy igazgatósági tag, aki megbízási jogviszonyban látja el a tisztséget (díjazása havonta eléri a minimálbér 30%-át). Ő beszámítható-e az átlagos statisztikai állományi létszámba, és ezáltal kell-e utána rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Illetve, amikor eléri a létszám a 25 főt, attól a negyedévtől áll fenn a fizetési kötelezettség?
10. cikk / 3398 Jövedelemmel kapcsolatos információk közzététele
Kérdés: Az (EU) 2021/2101. irányelv által bevezetett, és a magyar számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 134/D–134/H. paragrafusaiban szabályozott pCbCR jövedelemadóval kapcsolatos információk közzétételére vonatkozóan szeretnénk szakmai iránymutatásukat kérni. Jogszabály szerint, ha a csoport végső, nem EU-s anyavállalata nem biztosítja időben a szükséges információkat, a magyar leányvállalatnak akkor is teljesítenie kell a közzétételi kötelezettségét. Ilyenkor a számviteli törvény lehetővé teszi egy ún. „nem együttműködési nyilatkozat” közzétételét, amely dokumentálja, hogy a leányvállalat kérte az adatokat, de azok nem álltak rendelkezésre. A pCbCR bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy egy nem uniós anyavállalathoz tartozó csoport EU-s jelenlétéből egyetlen kijelölt entitás teljesítse a közzétételi kötelezettséget. Ilyenkor a többi érintett EU-s leányvállalat vagy fióktelep mentesülhet a saját közzétételi kötelezettsége alól?
