3426 talált állásfoglalás a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy a könyvviteli szolgáltatás megszűnése után (természetesen a kötelezően átadandó dokumentumok átvételét követően) a könyvelőprogramból töröljem az adott céget? Elegendő ehhez a két fél egybehangzó nyilatkozata?

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozással is foglalkozó cégünknél merült fel az EU-ban történt parkolás esetében a teljesítés helyének kérdése. A kérdésünk konkrétan az, hogy a parkolási szolgáltatás (nem bérleti díjról beszélünk, hanem egy egyszeri ad hoc jellegű, éppen arra járok és van szabad hely típusú parkolásról) ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül-e. Átnéztük a témához kapcsolódó uniós jogszabályi hátteret (Héa-irányelv 47. cikke, 282/2011/EU végrehajtási rendelet), azonban a parkolási szolgáltatásra vonatkozóan nem találtunk egyértelmű rendelkezést. Tehát a kérdésünk, hogy a parkolási szolgáltatás eltér-e a főszabálytól, és kivételként, mint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként kell eljárnunk az ügyletben?

Kérdés: Társaságunk támogatást nyert a „GINOP Plusz-3.2.6-25 – Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” pályázaton. A támogatás keretében foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatásra legfeljebb 15 000 Ft/fő, a szakorvos javaslata alapján igénybe vett, a közleményben felsorolt egyéb orvosi vizsgálatokra pedig átlagosan legfeljebb 170 000 Ft/fő támogatás vehető igénybe. Társaságunk gépek bérbeadásával foglalkozik. A programban munkavállalóink 80%-a vesz részt, a vizsgálatokról társaságunk nevére szólnak a számlák.
A vizsgálatok adózásával kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük szakértői állásfoglalásukat:
1. A program keretében igénybe vett, legfeljebb 15 000 Ft/fő összegben támogatott foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatás adómentes juttatásnak minősül-e az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. d) pontja alapján? Befolyásolja-e az adómentességet, hogy a programban nem valamennyi munkavállaló vesz részt?
2. A közlemény szerint csak olyan vizsgálat támogatható, amely nem tartozik az adott munkáltatónál a jogszabály alapján kötelező alkalmassági vizsgálathoz előírt vizsgálatok körébe. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslata alapján elvégzett ilyen vizsgálatokra alkalmazható-e a fenti vagy más adómentességi rendelkezés? Ha nem, a munkavállalóhoz rendelhető vizsgálatok társaságunk által viselt költsége munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles-e?
3. Terveink szerint az egyéb orvosi vizsgálatok elvégzésére egy szolgáltatóval kötünk szerződést. A szolgáltató összesített számlát állítana ki, amelyen a vizsgálatok megnevezése, az igénybe vevők száma és a szolgáltatások díja szerepelne, a munkavállalók neve és a személyenként igénybe vett vizsgálatok felsorolása nélkül. Adómentesség hiányában alkalmazható-e ebben az esetben az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti, egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adózás? A megítélés szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a személyenként igénybe vett szolgáltatás és annak értéke a számlán kívüli dokumentumokból vagy nyilvántartásokból megállapítható? A FESZ orvos erről vezet nyilvántartást.

Kérdés: Alapcélja szerint mentőszolgálatot teljesítő alapítvány az Országos Mentőszolgálattal kötött szerződés alapján végzi a mentési tevékenységét. A tevékenységet végző magánszemélyek nem alkalmazottai az alapítványnak, egyéni vállalkozók vagy máshol munkaviszonyban lévők. A tevékenységük díjazása megbízási jogviszonyban vagy egyéni vállalkozói számla alapján történik. Évente továbbképzésen vesznek részt, ami a terembérleten túl szállodai költséget jelent. Ebben a szállás és étkezés szerepel, reggelin kívül ebédbiztosítással és büfészolgáltatással. Költségelszámolás szempontjából az étkezés reprezentációnak vagy igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Van-e az alapítványnak adófizetési kötelezettsége az ügylet után?

Kérdés: Társaságunknál többször előfordult, hogy az ügyfeleink azt kérték, kizárólag a NAV Online Számla adatszolgáltatás alapján könyveljük a kimenő és bejövő számlákat. Álláspontunk szerint az adatszolgáltatás azonban önmagában nem felel meg a számviteli törvény 165–167. §-ában foglalt rendelkezéseknek. Szeretnénk hivatalos megerősítést kérni arra vonatkozóan, hogy a kimenő és bejövő számlák könyvelésének alapbizonylata továbbra is maga a számla (papír vagy elektronikus formában), és ezt nem helyettesítheti a NAV-adatszolgáltatás, azaz nem megengedett kizárólag egy összegző adatszolgáltatás alapján könyvelni. A különböző nyilvántartások és adatszolgáltatások ugyan tartalmazhatják a könyveléshez szükséges információkat, és segítségül szolgálhatnak az adatok feldolgozásában, azonban a törvényi rendelkezéseknek önmagában nem felelnek meg. Emellett mindenképpen szükséges, hogy az adatszolgáltatás a kapott, jóváhagyott alapbizonylatokkal konzisztens megegyező adatokat tartalmaz, erre vonatkozóan a gazdálkodónak megfelelő adategyeztetési folyamatokat és bizonylatkezelési folyamatokat kell kialakítania és működtetnie, továbbá a kapcsolódó eredeti bizonylatok könyvelési tételekhez való hozzárendelését, utólagos visszakereshetőségét, valamint megőrzését is biztosítani kell.

Kérdés: Egy, az áfa szempontjából általános szabályok szerint adózó kft. termékeket értékesít online felületen. A szállítási díj áfája tudomásunk szerint felveszi az értékesített termék áfakulcsát. Mi a helyzet abban az esetben a szállítási díj áfakulcsával, ha egyazon csomagon belül értékesítésre került egy 27%-os és egy 5%-os áfakulcsú termék?

Kérdés: Társaságunk autóutak, autópályák és egyéb utak tervezésével foglalkozik. Jellemzően több évet vesz igénybe az adott munka, így projektelszámolást alkalmazunk. A teljesítési fokot a ténylegesen felmerült költségeknek a teljes munka becsült költségeinek arányában határozzuk meg. A kérdésem a teljes munka becsült költségére vonatkozik. A tervezett összköltséget a mérnökkamarai óradíj és az óramennyiségre vonatkozó szakmai tapasztalat alapján állapítjuk meg (pályázatunk is ez alapján történik). Elfogadható ez a metodika? Munkáinkat elnyert pályázatok alapján valósítjuk meg. A pályázat alapján megvalósítandó terv később – menet közben – kerül pontosításra. Az útszakasz tervezésére vonatkozó munka elnyerésekor még nem tudjuk, pl. mennyi hidat, vadátjárót, közművet stb. kell terveznünk. A tervezés előrehaladtával minden év végén pontosítjuk/korrigáljuk a becsült teljes költséget.

Kérdés: Egy közjegyzői irodánál mi tekinthető csak átmeneti tételnek, ami nem érinti az eredményszámlákat? Például: földhivatali ügyintézés díja (ezt áthárítja az ügyfélre), vagy a Kamarának fizetett hozzájárulás, hagyatéki hirdetmény, a közjegyző által a Kamarának számlázott fizetési meghagyás és végrehajtás díjából megillető összeg?

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?

Kérdés: Egy normál áfakörös kft. személygépjárművet lízingelt nyílt végű lízing keretében, amelynek a lejáratakor megvásárolta azt, és tárgyi eszközként mutatta ki. 4 év elteltével értékesíteni szeretné ezt a személygépjárművet. Jól gondoljuk-e, hogy a lízing időszaka alatt 50%-ban levont áfaösszegek – mivel szolgáltatásnyújtásnak minősül az ügylet – után nem kell az 5 éves figyelési időszak miatt arányos áfát visszafizetni? A maradványértéken megvásárolt összeg után felszámított áfát nem helyezte levonásba a tételes tiltás miatt (termékértékesítésről lévén szó), ezért ott sem keletkezhet befizetendő áfa.