3355 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Adott egy cukrászüzem, amelynek a viszonteladók (éttermek, pizzéria) leadják a megrendelést. A cukrászüzem legyártja a megrendelt süteményeket, szállítólevéllel átadja, és mivel havi elszámolásban állapodtak meg a viszonteladókkal, így az időszakos ügyeletről gyűjtőszámlát állít ki a szabályoknak megfelelően.
1. A süteményeket a fenti esetben hány százalékos áfatartalommal kell számláznia?
2. Alkalmazhatja-e a cég a gyűjtőszámlás elszámolást?

Kérdés: Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási költség átterhelésének áfáját ugyanúgy Közösségen belüli adómentes termékértékesítésként szükséges a számlán feltüntetni és a bevallásban szerepeltetni? Az A60-as bevallásban így ez a szolgáltatási díj is a 01-es betétlapon feltüntetett termékértékesítések értékében jelenik meg?

Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.

Kérdés: Mobiltelefon-készülék számlaaktiválásához kapcsolódó a a készülék számla szerinti értéke 221.990 Ft, azonban a számlán szerepelt egy olyan sor a megjegyzésben, hogy „A 1119750 cikkszámú Apple iPhone 13 128 GB, midnight eszköz jótállási idejének meghatározásánál figyelembe vett bruttó listaár: 250.990 Ft”. Ez nem azt jelenti, hogy az eszköz értékébe beleszámít a felár is, mint egyfajta többletszolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás (ebben az esetben a jótállás), azaz az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján a felárral növelt vételárat kell figyelembe venni, mint bekerülési értéket? Az aktiválásnál a 221.990 Ft számla szerinti értéket kell figyelembe venni, vagy a megjegyzésben megadott bruttó értéket (250.990 forintot), és a különbözetet ráfordításként kell könyvelni? Vagy a megjegyzés teljesen figyelmen kívül hagyható? Ha mégsem hagyható figyelmen kívül, milyen tételeket kell könyvelni?

Kérdés: A vásárolt mezei leltárt számla alapján az alábbi módon könyvelem: 1. Vásárolt mezei leltár beszerzési számla alapján (nettó): T 51. Anyagköltség – K Szállítók; 2. Vásárolt mezei leltár készletre vétele: T 2 STK – K 58. STKÁV; 3. Felhasználás: T 58. STKÁV – K 2. STK. Helyes-e az eljárásom?

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás során az aktiválás időpontjáig havonta fizetett bérleti díj aktiválásra kerülhet-e a bekerülési érték részeként az Szt. 47. §-a alapján, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolandó el a költségek között? A vállalkozás vendéglátóegységet alakít ki egy régóta üresen álló, leromlott állagú gazdasági épületben. A vendéglátóegység nyitása a teljes körű felújítást követően fog megtörténni. A bérbeadó nem téríti meg a felújítás költségeit.

Kérdés: Társasági adóval kapcsolatos a kérdésem. Amennyiben a cégem a Ljubljanai Magyar Nagykövetséget kívánja támogatni, amelynek külföldi székhelye és adószáma van, jól gondolom-e, hogy nem a vállalkozás érdekében felmerült költség lesz a támogatás összege, tehát meg kell növelnünk a támogatás összegével a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozó, magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely az anyavállalat részére szerzi be a szükséges villamos energiát és földgázt. Rendszeres tranzakció között szerepel a Mavir által továbbterhelt kiegyenlítő energia, illetve az FGSz által kiszámlázott kiegyensúlyozó gáz (mindkét eset mennyiséget tartalmaz). Ezeket a tételeket cégünk az eladott áruk beszerzésében szerepelteti, és továbbszámlázza az anyavállalat felé. Az FGSz mint rendszerirányító számláz még rugalmassági szolgáltatást, ami szintén az elábé része, illetve az elszámolóházon keresztül egyensúlyozási költségsemlegességet biztosító díjat, amit költségként vagy bevételként számolunk el (96). Megerősítést szeretnék kérni, hogy helyesen járunk-e el?

Kérdés: Egy belföldi társaság építőipari generálkivitelezői és ingatlanfejlesztési tevékenységet folytat, amelynek célja, hogy tevékenységi körét horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházások irányába bővítse. Ennek érdekében megbízott egy horvát adóalanyt, akinek horvátországi helyismeretét és tapasztalatait felhasználva szeretne belépni a horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházások területére. Ezért a horvát adóalany horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházásokat kutat fel, különféle szolgáltatást nyújt (pl. felkutatott beruházás tervezése, üzleti koordinációja, szakmai, jogi, műszaki és pénzügyi tanácsadás, kockázati tényezők figyelése és azonnali vezetői szintű figyelemfelhívás stb.) és többletinformációkat szolgáltat a magyar társaság részére. A fentiekkel összefüggő szerződés szerinti szolgáltatás díját mely számlaosztályban kell kimutatni a magyar társaságnál?

Kérdés: „A” cég az eredménytartalékából 50 M Ft-tal megemelte a törzstőkéjét 2021-ben. A tőkeemelésről a K71-es adatszolgáltatást határidőben beküldte. Ha 2025-ben „A” cég beolvad „B” cégbe, keletkezik-e adókötelezettsége az adózatlan jövedelemből (eredménytartalékból) megemelt 50 M Ft törzstőke összege után? Milyen eset(ek)ben keletkezik adókötelezettsége az „A” cégnek az 50 M Ft után?