3360 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18%-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől? [Áfa-tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pont, 82. § (3) bekezdés, 305. § (2) bekezdés.] Ügyfelem 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátást végez. Rendszerint rendezvényeken (falunap, karácsonyi vásár stb.) helyben, a szabadban sütött ételeket árul. Az étel elfogyasztásához székeket, asztalokat, padokat, szalvétát, evőeszközt biztosít. Tehát igazából szolgáltatást nyújt, viszont ha az áfatörvényt nézem, ezen szolgáltatás nem tartozik a 2017. évi kedvezményes 18%-os áfakulcs alá. Jól értelmezem ezt?

Kérdés: Vállalkozásunk közvetítési céllal licenceket (szoftverhasználati jogosultságokat) vásárol, és változatlan formában, de nem változatlan áron értékesíti vevőinek, amelyeket egy összegben előre számláz, és amelyek két üzleti évet érintenek. A számviteli törvény – véleményünk szerint – nem ad egyértelmű besorolást arra vonatkozóan, hogy a licenc áruként vagy szolgáltatásként kezelendő? Adótanácsadóink szerint az adójogszabályok és a NAV állásfoglalásai egyértelműen szolgáltatásnyújtásnak tekintik a licencek értékesítését. Amennyiben vállalkozásunk szolgáltatásként kezeli ezeket, akkor jár el helyesen, ha az értékesítéssel érintett üzleti évet követő évre eső árbevételt és a kapcsolódó költséget/ráfordítást elhatárolja, vagy akkor, ha az értékesítés üzleti évében teljes összegében elszámolja az árbevételt és minden kapcsolódó költséget/ráfordítást?

Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?

Kérdés: A számviteli törvény szerint a mérlegfordulónapja előtti időszakot terhelő költséget – amely csak a mérlegfordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra – passzív időbeli elhatárolással kell elszámolni. Ugyanakkor – számos helyen olvastam – szállítói kötelezettségként kell kimutatni, és nem lehet elhatárolással könyvelni például a 12. havi könyvelési díjat, ha a számla kelte 2017. évi, és a fizetési határidő is 2017. évi. Ellentmondást látok a két információ között, bár lehet, hogy nem értelmezem jól a törvényi szöveget.

Kérdés: Betéti társaságnak egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok. A beltag ügyvezető, és mellette személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el nulla forintért. A kültag munkavégzésre nem kötelezett. Az ügyvezető:
1. Elláthatja-e személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy csak megbízási jogviszonyban (vannak-e feltételei az alkalmazásnak)?
2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyént és a társaságot az alkalmazható jogviszonyban, illetve jogviszonyokban?

Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?

Kérdés: Cégünk szárazföldi személyszállítási tevékenységet végez. A megrendelők sokszor telefonon, e-mailben juttatják el igényüket hozzánk, s e-mailben igazoljuk vissza a megrendelést, valamint azt a tényt, hogy a szolgáltatás a közzétett szerződéses feltételek szerint teljesül. Papíralapú szerződés ugyanakkor nem készül, mert annak aláírása mindkét fél részéről a szűkös határidő miatt nem lehetséges. A személyszállítási feladat ellátásához más személyszállító vállalkozások segítségét is igénybe vesszük, amit a társaság honlapján található általános szerződési feltételek is tartalmaznak. Lehetséges-e alvállalkozói teljesítések értéke vagy közvetített szolgáltatások értéke jogcímen levonni az alvállalkozó fuvarozók teljesítményét a nettó árbevételből a helyi iparűzésiadó-alap kiszámítása során, tekintve, hogy a megrendelésekről papíralapú szerződés nincs? A társaság és a megrendelő közötti szerződésnek megbízási vagy vállalkozási szerződésnek kell lennie?

Kérdés: Cégünk termékgyártással foglalkozik, s a gyártott termékeket exportálja. A vevőkkel kötött szerződés alapján a kockázatviselés az eladó, gyártó (cégünk) telephelyén száll át a vevőre, ennélfogva az áru fuvarozásával kapcsolatos költségek és kockázatok is a vevőt terhelik. A termékek elfuvarozását ugyan társaságunk rendeli meg, azonban azt változatlan formában és áron átterheli a vevőkre. Egyes vevőkkel kötött szerződések tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy a fuvarozást a gyártó közvetített szolgáltatásként nyújtja. A társaság a fuvarköltséget külön tételként számlázza, azzal a megjegyzéssel, hogy az közvetített szolgáltatás. Csökkenthető-e a közvetített fuvarozói szolgáltatással a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjánál, figyelemmel arra, hogy a fuvarozási költség az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint beépül a termékértékesítés ellenértékébe?

Kérdés: Társaságunk közvetett és közvetlen vámügyintézéssel, jövedéki, termékdíj- és intrastadt-bevallással foglalkozik. A termékdíjbevallás munkadíjának számlázása: szerződéseink szerint a "számlázás negyedévente, tényleges teljesítés alapján történik". A termékdíjbevallásokat a tárgynegyedévet követő hó 15-ig készítjük el, mivel a 2016. IV. negyedéves anyagot 2017. január első hetében kapjuk meg. Hogyan kell helyesen számlázni a fentieket?

Kérdés: Hulladékbevallást évenként kell készíteni a tárgyévet követő év január 31-ig. A szerződés szerint "számlázás a tárgyévet követően, tényleges teljesítés alapján". A hulladékbevallás munkadíját az Áfa-tv. 55. §-a alapján számláztuk. Ez a munka évi egyszeri és megismételhetetlen. Helyes így a számlázás? A számlán feltüntetjük, az elvégzett munka a 2016. évi hulladékjelentés elkészítése. Az árbevétel a 2017. évi, vagy időbeli elhatárolással a 2016. évi beszámolóban szerepeljen? Vagy számvitelileg 2016. évi árbevétel és vevőkövetelés, de következő évi áfakötelezettség?