15 talált állásfoglalás a támogatás (adott) kifejezésre

Kérdés: Adott egy magánszemély vagyonrendelő által alapított bizalmi vagyonkezelő (BVK), ahol a kedvezményezettek is magánszemélyek. A BVK szerződésében szerepel, hogy támogatja a kedvezményezettek „jóléti kiadásait” (orvosi ellátás, oktatási, nevelési, lakhatási támogatás). Adott egy finn illetőségű, finn állampolgárságú kedvezményezett, aki orvosi műtéten esett át Németországban, rendelkezésre áll a nevére kiállított műtéti számla, ezzel kapcsolatos utazásiköltség-számla, szállodai számla stb. Ezeket a magánszemély pénzügyileg rendezte is. Benyújtotta a BVK felé igényét a bizonylatok alapján a költségei megtérítésére. Kérdéseink:
1. BVK hozamából kifizethető-e az összeg a rendelkezésre álló bizonylatok alapján?
2. Mi a kifizetés jogcíme?
3. Milyen adóvonzat érinti a kifizetést?
4. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak az ügylet teljes folyamatához?

Kérdés: Egy mezőgazdasági részvénytársaság 2021-től, élve az Szja-tv. 4.37. pontjában foglaltakkal, a vállalkozás tagjai részére folyósított költségek fedezésére vagy fejlesztési célra adott, támogatásnak nem minősülő támogatást adott át a maximált 50 millió Ft értékben. Az átadott támogatást a zrt. személyi jellegű kifizetésként könyvelte. 2025-ben a magánszemély tagok egy része magán-vagyonkezelésbe adta a részvényeit úgy, hogy a vagyonrendelő és a vagyon jogosultja is magánszemély, a korábbi magánszemély tag. A vagyonkezelő a vagyonkezelést egy vagyonkezelő kft.-n keresztül végzi. Két kérdés merült fel: 1. A részvénytársaság részvénykönyvébe ettől kezdve a részvények tulajdonosaként a vagyonkezelő kft.-t kell feltüntetni? 2. A további években a támogatás továbbra is átadható-e ennek a tagnak ebben a formában? Ha nem, akkor ez a pénzeszközátadás a továbbiakban végleges pénzeszközátadásnak minősül-e a részvénytársaságnál? Kérem, ebben az esetben térjenek ki a válaszban, hogy adóköteles bevételnek minősül-e a továbbiakban a vagyonkezelőnél!

Kérdés: Az alapítvány 1 millió forint összegű támogatást nyert pályázaton. Az elszámolás időszaka 2025., 2026. év, elszámolni 2027. 03. 31-ig kell, és amennyiben az elszámolás elfogadott, akkor adnak ki erről egy igazolást, általában egy éven belül, de lehet, hogy később. 2025. évben megérkezett a bankszámlára (előre utalva) az 1 millió forint. 2025. évben a pályázattal kapcsolatban 450 ezer forint elszámolható költség merült fel. 550 ezer forint várhatóan 2026-ban kerül felhasználásra. Kérem, segítsenek a helyes számviteli elszámolásban! Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. Úgy tudom, a támogatást el is kell határolni, illetve az elszámolás elfogadásáig kötelezettségként is ki kell mutatni.

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely a 2024. üzleti évében egy nonprofit kft.-nek támogatást adott egy projekt elvégzésére vonatkozóan. A támogatás szerint az átutalt összeget támogatási előlegként utalta át a gazdasági társaság a nonprofit kft. felé, amellyel elszámolási kötelezettsége van a nonprofit kft.-nek. A támogatást egyébként felhasználta a nonprofit kft., de a támogatási elszámolást még nem küldte meg a gazdasági társaságnak, a gazdasági társaság mérlegkészítési időpontjáig (március 31-ig). Így pontosan nem ismert, hogy a teljes támogatás összegéből mennyit használt fel a projekt tekintetében, az átutalt támogatási előlegből mennyi lesz a tényleges támogatás. Ez esetben a gazdasági társaságnál az adott támogatást (támogatási előleget) egyéb ráfordításként vagy követelésként kell nyilvántartani a 2024. üzleti évi beszámolóban?

Kérdés: Ha egy kft. támogatást ad egy tevékenység (projekt) elvégzésére egy nonprofit kft.-nek, a támogatás időtartama 3 év, és minden egyes évben elszámolási kötelezettsége van a nonprofit kft.-nek a támogatást adó kft. felé, a projekt során nem kerül külön meghatározásra, hogy abból pontosan mire és mennyit lehet felhasználni (tehát felhalmozási cél, dologi, személyi jellegű stb. elkülönítés nincs), csak annyi, hogy egy adott projekt megvalósítására kell felhasználnia. A nonprofit kft. az egyes évek elszámolása tekintetében számol el felhalmozási személyi jellegű és dologi költségekkel is. Ezen adott támogatást a támogatást nyújtó kft.-nél hogyan kell elszámolni az egyes üzleti évek alatt? Változik-e a könyvelés a kft.-nél, ha a kft. ezen támogatási összeget szintén támogatásként kapta, amellyel el kell számolnia, amely támogatási szerződés esetében az ő feladata a támogatás adott projektre történő továbbadása a céltársaság felé, ami ezen támogatott célt meg tudja valósítani, de felelősséggel tartozik, illetve a végső támogató a kft.-től várja a támogatás elszámolását (amit végül a nonprofit kft. használt fel, de a támogató ezen nonprofit kft. általi felhasználást engedélyezte, és a végső támogató arra kíváncsi az elszámolások tekintetében, hogy a végső cél megvalósítása érdekében használta-e fel a céltársaság a támogatást).

Kérdés: A 2021. évi iparűzésiadó-bevallás VII. fejezetének 16. sorában a kkv-kat megillető támogatásként (de minimis vagy átmeneti támogatás) igénybe vett összeget a gazdasági társaság számviteli nyilvántartásában könyvelni kell-e egyéb bevételként, és ha igen, mikor kell ezt megtenni?

Kérdés: A cég lakásvásárlási támogatást adott a munkavállalójának. (Minden ezzel szemben támasztott kritériumnak megfelelt.) A kérdés a kontírozásra vonatkozik. Az összeget átutalták az erre a célra megnyitott bankszámlára, a bankköltségek elszámolása, a támogatás átutalása a munkavállalóval szemben álló lakáseladó számlájára megtörtént. Az összeget vissza nem térítendő támogatásként kell elszámolni?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Megállapodás keretében fix összeget adunk vevőinknek marketingtámogatás címén. Ennek ellenében bizonyos mennyiségű árut kell tőlünk vásárolniuk. A megállapodásban meghatározott határidő letelte után megvizsgáljuk, hogy megrendelte-e a megfelelő mennyiséget. Amennyiben nem, vagy időközben szerződést bontott, akkor a támogatás arányos részét vissza kell fizetnie. Szerintem ez utólag adott engedmény. Amíg nem teljesítik a rendelési mennyiséget, addig egyéb követelés? A mérlegfordulónapon a mennyiséggel arányos részt elszámolhatom egyéb ráfordításként?

Kérdés: Társaságunk az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 22/C. §-ának (1) bekezdése alapján látványcsapatsport-támogatást adott a helyi Torna Cluboknak. Az országos sportági szakszövetség határozatában az adott támogatási összeg egy százalékát a Nemzeti Sport Intézet elkülönített bankszámlájára kellett utalni. Ez az egy százalék alapja-e a fenti rendelet alapján igénybe vehető adókedvezménynek?