Kis értékű tárgyi eszközök átalakítása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz vizsgálni kell azt, hogy a használatba vételt követően végzett későbbi átalakítási munkákat valóban a használatba vételt követően kellett elvégezni, vagy azok olyanok, amelyek nélkül azokat rendeltetésszerűen nem lehetett használatba venni. A bekerülési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.

Műemlék épület felújítása, értékcsökkenése

Kérdés: Műemlék épületet vásároltunk, amelyet felújítás után szálláshely-szolgáltatás útján tervezünk hasznosítani. A felújítás több éven át tart, és a beszerzést, valamint a ráfordításokat beruházásként tartjuk nyilván. Az épület rendeltetésszerű használatba vétele 2 év múlva várható. Elszámolhatunk-e értékcsökkenést az épület műemlék jellegének ellenére? Ez különösen fontos annak fényében, hogy az adóváltozások "háromszoros" elszámolhatóságot ígérnek. (A költségkénti elszámolás csak értékcsökkenés útján valósulhat meg.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A konkrét válasz előtt – a kérdéshez kapcsolódóan – néhány pontosítás.Az épület rendeltetésszerű használatba vétele – a kérdés szerint – 2 év múlva várható. Ez esetben a műemlék épületen végzett munkák az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. és 8. pontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Napelemes kiserőmű tervezése, kivitelezése

Kérdés: A kft. 2015 novemberében alakult, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta. A kft. tevékenysége: 3511 villamosenergia-termelés, amelyet 499 kW-os napelemes kiserőmű megvalósítása, üzembe helyezése után tud gyakorolni. Jelenleg az erőmű tervezési és engedélyezési szakaszában van a folyamat, árbevétele 2015-ben nem volt, jelenleg sincs. A tervezést egy vállalkozó vállalta 1708 E Ft+áfa értékben. Ez a vállalkozó ajánlatot adott a beruházás kivitelezésére is 220 millió Ft+áfa értékben. A beruházási ajánlat tartalma: terület-előkészítés, üzemi út kialakítása, kerítésépítés, vagyonvédelmi rendszer kiépítése, földre telepíthető napelemtartó asztalok napelemekkel, szerelési és kábelezési munkák, inverterek, műszaki vezetés, próbaüzem stb. A tervezési munka része-e a beruházásnak, vagy igénybe vett szolgáltatás, egyenesen vagy fordítottan adózik? Mikor igényelhető vissza az áfa? A kivitelezési munkák költségeit hogyan kell aktiválni, mint 1 db 499 kW-os kiserőművet, vagy elemenként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nagyon rossz döntés volt a mikrogazdálkodói éves beszámolókészítés választása. A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a)-d) pontja szerinti tételeket nem lehet a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékek

Kérdés: Cégünk 100% kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékeket a mobilszolgáltató által biztosított kedvezménykeret terhére. Az ügyletről számlát kaptunk, amelyen szerepel a termék ellenértéke + áfa, valamint a kedvezmény + áfa, és így a számla fizetendő összege nulla. Hogyan kell könyvelnünk a számlát? A készülékeket szeretnénk tárgyieszköz-nyilvántartásba venni és aktiválni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a 100% kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékek nem tekinthetők térítés nélkül kapott eszközöknek, számviteli elszámolás szempontjából.Egyetértünk azzal, hogy a 100% kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékeket nyilvántartásba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kivonatosan idézett kérdésből is látszik, hogy a kérdező nem ismeri a legfontosabb számviteli összefüggéseket, a megszűnésre vonatkozó jogi és számviteli szabályokkal egyáltalán nincs tisztában.Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésének is alapvetően két formája...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 18.

Vásárolt munkaruhák besorolása

Kérdés: A közfoglalkoztatottak számára vásárolt munkaruhát (mellény, kesztyű, csizma stb.) kis értékű tárgyi eszköznek kell besorolni, vagy itt is csak a használat időtartama szerint kell megítélni? Rövid időtartamú közfoglalkoztatásnál (egyhuzamban maximum 4 hónapig használja egy dolgozó) lehet, hogy nem vesz részt újabb közfoglalkoztatásban. Vagy független a munkaruhák besorolása attól, hogy közfoglalkoztatás-e vagy sem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az utolsó kérdésre a válasz egyértelműen igen. Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. (A befektetett eszköznek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Évelő növények nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk több száz homoktövist vásárolt, amelyet most már egy területre ki is ültetett. Még nem ültetvényként, hanem készletként tartjuk nyilván. Hogyan kell a homoktöviseket a készletről az ültetvényre átvezetni? Nyilván kell-e tartani a pontos mennyiségüket, és milyen sűrűn kell ellenőrizni ezt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A homoktövisek évelő növények, és mint ilyenek, nem tekintendők ültetvénynek. Tekintettel arra, hogy az évelő növények egy évnél hosszabb ideig szolgálják az önkormányzat működési tevékenységét, a homoktöviseket a tárgyi eszközök között – mint egyéb építményt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Jégháló minősítése az ültetvény esetében

Kérdés: A kft. 2015-ben ültetvénytelepítésbe kezdett, ami pályázati források segítségével valósul meg. Az első kifizetési kérelem során a jégháló költségei kerültek beszámításra. A pályázatban és a támogatási okiratban a jégháló berendezésként szerepel. A jégháló berendezést elszámolhatom önálló tárgyi eszközként? Az ültetvény esetleges megszűnése esetén is az újonnan bekerülő kultúra védelmét szolgálná. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a bekerülési érték adóalap-csökkentő tétel? Ha a jégháló az ültetvény bekerülési értékének része, akkor a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján az adókedvezményt nem vehetem igénybe?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ültetvény bekerülési értékébe beletartozik az ültetvényhez nélkülözhetetlen támberendezések létesítésének költsége, bekerülési értéke. A jégháló rendeltetése azonban más, mint a támberendezéseké. Ezért – a vállalkozási tevékenységet szolgáló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Nyomóforma költségei

Kérdés: "A" kft. nyomóforma legyártását rendeli meg "C" kft.-től, amely az "A" kft. által gyártott termékek csomagolásának feliratozását szolgálja. "C" kft. a számláján nyomóformaköltséget, illetve munkadíjat számláz, az ügylet végeredményeként átadja az elkészült kliséket az "A" kft.-nek. Az "A" kft. a "D" kft.-től megvásárolja (legyártatja) a csomagoláshoz szükséges dobozokat, és átadja neki a kliséket, hogy a dobozok már a szükséges feliratokkal együtt érkezhessenek. A "C" kft. klisék előállításáról szóló számlája elszámolható-e "A" kft.-nél anyagköltségként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a "C" kft. nem a szerződésben (megállapodásban, megrendelésben) foglaltak szerint számlázta az általa elkészült nyomóformákat, kliséket. A "C" kft. terméket állított elő, aminek eladási ára van. Emiatt nem számlázhatott nyomóformaköltséget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet az állásfoglalásából: […] Kezdjük az egyszerűbbel. Itt a változás csupán annyi, hogy a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az egyéb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
55
56
57
…
153