Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel többször felmerülő esetről szól, különösen átsorolásoknál.A terven felüli értékcsökkenés visszaírásának szabályait az Szt. 53. §-ának (3) bekezdése szabályozza. Ezek között az aktiválás nem szerepel. Nem szerepelhet, mert az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Hálózatcsatlakozási díj kimutatása

Kérdés: A beruházás során fizetett hálózatcsatlakozási díjat vagyoni értékű jogként kell könyvelni, vagy a beruházással az ingatlanra aktiválható?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen ... az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (villamosenergia-hálózati csatlakozási díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:

Szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatása

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet előírásai szerint a szőlőszerkezet átalakítása miatt az 1. melléklet előírása szerint a szőlőültetvény kialakításához adnak támogatást. A kapott támogatást – a jövedelempótló támogatást is – a tőketartalékba kell helyezni, vagy halasztott bevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésünkre álló információk alapján jelenleg a következő rendelkezések alapján kell a fejlesztési célra kapott támogatást a tőketartalékba helyezni:– a szakképzési alapból kapott fejlesztési (beruházási) támogatást a 2011. évi CLV. törvény 22. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszköz éven belüli átsorolása

Kérdés: Ha a tárgyi eszközt éven belül visszaminősítették készletté, akkor a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírást is vissza kell könyvelni? Az eszközt így az aktiválási bruttó értéken kell készletre venni, vagy a könyv szerinti értéken?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy az adott eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor az Szt. 23. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint jártak-e el vagy sem. Azaz az eszköz használatbavételekor az eszközt rendeltetésének, használatának megfelelően sorolták-e a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Árukészlet éven belüli átminősítése

Kérdés: Az árukészletet év elején átminősítjük tárgyi eszközzé, majd az év utolsó negyedévében értékesítjük, ezért vissza kell minősítenünk készletté. Mi a teendőnk az addig elszámolt értékcsökkenéssel? A visszaminősítés a tárgyi eszköz nettó értékén történik?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy az árukészlet átsorolása a tárgyi eszközök közé jogszerű volt-e vagy sem. Ha az eszközt a beszerzéskor jogszerűen sorolták az áruk közé, mert azt értékesítés céljából szerezték be, de később – a tárgyév elején – az eszköz használata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Vissza nem térítendő támogatás elhatárolása

Kérdés: Cégünk 5 éves szerződést kötött új partnerével. Ebben a partner vállalta, hogy a szerződés időtartama alatt, a szerződésben rögzített eloszlásban és értékben vásárol a cégünk által forgalmazott termékekből. Cégünk azt vállalta, hogy egyszeri vissza nem térítendő támogatást nyújt a partnernek (nem határoztuk meg, hogy a partner mire használhatja fel azt). Cégünk a támogatás összegét a megadott határidőn belül át is utalta. Az egyszeri támogatás összegét el lehet-e, kell-e határolni halasztott ráfordításként (összemérés, időbeli elhatárolás elve)?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet elhatárolni!Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatást az átutalással egyidejűleg rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A vissza nem térítendő támogatást a számviteli szabályozás végleges vagyonvesztésként kezeli, és ezért nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] A válasz bevezetéseként elsődlegesen utalunk arra, hogy a pénzügyi lízinget eltérően szabályozza, értelmezi az Áfa-tv., illetve az Szt.A pénzügyi lízing értelmező rendelkezését – 2014. március 14-ig – az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazta. 2014....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Kis- és középvállalkozások adóalap-csökkentése

Kérdés: Mikrovállalkozásnak a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján érvényesíthető adókedvezményhez szükséges-e az ingatlanon végrehajtott értéknövelő felújítást, átalakítást az adóévben aktiválni, vagy az adókedvezmény érvényesíthető akkor is, ha az adóévben felmerült költséget a beruházásra könyvelték, de a használatbavétel áthúzódik a következő évre? Ugyanehhez a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást kapott a vállalkozás. Ennek összege módosítja-e az érvényesíthető adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adózás előtti eredmény, nem az adóévben aktivált összeggel. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címke:

Elhatárolt veszteség figyelembevétele a kiva-alapnál

Kérdés: A 6573-as szakmai válasz szerint a kiva-alany a 2014-ben beszerzett 2000 E Ft tárgyi eszköz értékének megfelelő összeggel akkor csökkentheti a 2014. adóévi adóalapját, ha a beruházás ellenértékét 2014-ben kifizette. Kérdésünk, hogy nincs-e évszámelírás a Számviteli Levelek válaszában a 2014. évi adóalapra vonatkozóan (nem 2015-évet akartak-e írni?), mivel a KIVA tv. 20. § (11) bekezdése szerint a tárgyévi beruházás értékével csak a következő évek (pl. 2015, 2016 stb.) adóalapja csökkenthető?
Részlet a válaszából: […]

Igen, igaza van, a beruházás érdekében a 2014. adóévben kifizetett összeg nem az adóév (nem 2014), hanem a következő adóévek adóalapját csökkentheti.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszközök felértékelése – beolvadás

Kérdés: Beolvadó társaság felértékeli tárgyi eszközeit. A befogadó társaság a felértékelt összeget tekinti bruttó értéknek, és ez alapján számolja el az értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] Ha a beolvadó társaság felértékelte a tárgyi eszközöket az egyesülés során, akkor a végleges vagyonmérleg (a végleges vagyonleltár) alapján veszi azokat a beolvasztó (a befogadó) társaság nyilvántartásba. A végleges vagyonleltárban csak egy érték, a felértékelés utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
56
57
58
148