Osztalékkövetelés vagyonkezelésbe adása

Kérdés:

1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)

Részlet az állásfoglalásából: […] ...jelent egyébként – tudták vagyonkezelésbe adni. Az engedményezés következtében így az „A” gazdasági társaság osztaléktartozása már nem a magánszemélyek, hanem a vagyonkezelt vagyon felé áll fenn (a könyvelésben is így kell szerepeltetni). Amennyiben ez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonkezelő – kimenő és bejövő számlák könyvelése, rendezése

Kérdés:

Vagyonkezelő kft. nem üzletszerű vagyonkezelést végez egy kezelt vagyon vonatkozásában. A vagyonrendelő egy magánszemély. Egyéb gazdasági tevékenységet nem végez a vagyonkezelésen kívül. A szállító vagyonkezelési szolgáltatás érdekében felmerült adótanácsadási díjat számláz. Helyes-e a számla könyvelése a vagyonkezelő kft. könyveiben: T 52/466 – K 454? Az áfát a vagyonkezelő kft. vallja be adóbevallásában, és rendezi a NAV felé. A vagyonkezelési szerződés szerint a felmerülő adótanácsadói, könyvelői, ügyvédi költségek fedezetéül kizárólag a kezelt vagyon hozama szolgál fedezetül. A kezelt vagyon könyveiben szerepel a kezelt vagyon elkülönített bankszámlája, melyen a hozamok (osztalék, kamat stb.) kerülnek nyilvántartásra. A BVK-t és a KV-t két külön „vállalatként” könyveljük, hogy a beszámolójuk könyvviteli alátámasztása és a beszámoló alátámasztása biztosított legyen. Hogyan történik a kezelt vagyon könyvelésében a hozamból történő pénzügyi rendezés, és ezzel összefüggésben a vagyonkezelő kft. könyveiben hogyan fut ki a szállítói kötelezettség? Helyes-e az alábbi könyvelés?
Kezelt vagyonnál: T 413 – K 384 bruttó összeg vagyonkezelő felé utalás.
BVK-nál és a vagyonkezelő könyvelésében: T 384 K milyen főkönyvi szám?
Szállító kifizetése a vagyonkezelő kft.-ből: T 454 – K 384. Esetleg más a helyes könyvelési megoldás?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Sorbatartozás rendezése egyszerűbben

Kérdés: Az „A” kft. tartozik „B” kft.-nek kölcsönnel, a „B” kft. pedig tartozik „C” kft.-nek osztalékkal (a „C” kft. az anyavállalat, mind kapcsolt cégek). A cél az lenne, hogy az „A” kft.-ből közvetlenül „C” kft.-be lehessen utalni. Azt szeretnénk, hogy ne kelljen kétszer utalnunk a pénzt, hanem csak egyszer az elsőtől az utolsóig, vagy leginkább pénzmozgás nélkül megoldani, hogy ne kelljen utalni senkinek semmit. A Ptk. szerint milyen lehetőségeink vannak erre és milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan könyveljünk az egyes cégekben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(erről a kérdésben nincs szó!).A legjobb és legolcsóbb megoldás az, amit a kérdés szerint nem akarnak, az „A” kft. átutalja a tartozását (megszűnik a kötelezettsége) „B” kft.-nek, „B” kft. pedig a megkapott pénzből rendezi (átutalja) tartozását a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Átvállalt kötelezettség az átvállalónál, a kötelezettnél

Kérdés: „A” cég a „B” cégben üzletrészt vásárol. „B” cégnél kötelezettség van „C” cég felé, amelyet adásvételi szerződés szerint „A” cég fizet meg. „A” cég nem követeli „B” cégtől ezt az összeget. „A” és „B” cégben hogyan járunk el helyesen, könyveléstechnikailag?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésben leírtak a tartozásátvállalás klasszikus esetét mutatják be. A tartozásátvállalást természetesen szerződéssel (megállapodással) kell alátámasztani. (Erre az adásvételi szerződés nem megfelelő!)A tartozásátvállalás során az „A” cég által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Átalakulás negatív saját tőkével

Kérdés: A kft. saját tőkéje nagy összeggel negatívvá vált. A tagok nem tudják a szükséges tőkepótlást elvégezni, így a betéti társasággá alakulás mellett döntöttek, mert ebben a gazdálkodási formában nincsenek tőkekövetelmények. Az Szt. 140. §-ának (1) bekezdése értelmében az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében csak pozitív tőkeelem lehet. Így az a helyzet áll elő, hogy negatív saját tőke miatt át kell alakulnia, de mégsem tud addig átalakulni, amíg nem rendezi a tőkét.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kérdező nem ír), hogy a kft. többet költ, több eszközt használt fel, mint amennyi sajátjaként rendelkezésére állt. Emiatt jelentős tartozása halmozódott fel, nemcsak a tagokkal, de külső cégekkel szemben is, és közben jelentős veszteség is felhalmozódott.Ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

Munkabér megállapítása részben euróban, részben forintban

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a forint névértékétől, a különbözetet árfolyam-különbözetként kell elszámolni akkor, amikor a vásárolt forinttal, a cég az adótartozásokat kiegyenlíti.f) Az euróban megállapított nettó munkabér kifizetése euróban: T 471 – K 386.Forintban történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 22.
Kapcsolódó címke:

Tartozásátvállalás következményei

Kérdés: A Számviteli Levelek 523. számában (2025. 04. 10.) a 9874. sorszám alatt megjelent kérdésre adott válaszban leírt lehetőségek közül, ha a „B” cég kiegyenlíti „A” cég kötelezettségeit a válaszban leírt módon, a Tao-tv. szerint növelő és csökkentő korrekciókon kívül más teendő nincs? A válaszban utaltak arra, hogy a tartozásátvállalás következményei a végleges pénzeszközátadással megegyeznek. Ez mit jelent pontosan ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tartozásátvállalás szerződéses szabályait a Ptk. 6:203–6:206. §-ai tartalmazzák. A kötelezettnek és a jogosultnak kell megállapodni egy harmadik személlyel (az átvállalóval) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 8.
Kapcsolódó címke:

Banktól kapott díjkedvezmény – egyéni vállalkozó

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó számlanyitási díjkedvezményt kapott a banktól. Ez az összeg adóköteles bevétele a vállalkozónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az elengedett, átvállalt tartozás, a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés. Ez az általános szabály vonatkozik az átalányadózó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:

Könyvelési dokumentumok visszatartása

Kérdés: A társaság január 1-jével könyvelőt váltott. Az előző könyvelő könyvelésidíj-tartozást jelzett a vállalkozás felé a könyvelés felmondását követően. A könyvelés folytatásához szükséges dokumentumok (szállító, vevőnyilvántartás, tárgyieszköz-nyilvántartás, pénztárjelentés, végleges főkönyvi kivonat stb.) átadását az általa követelt állítólagos meg nem fizetett könyvelési díj kiegyenlítéséhez köti. Megteheti-e ezt az előző könyvelő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rövid válasz az, hogy természetesen nem teheti meg, mivel a könyvelési dokumentumok nem az övéi (hanem a társaságé), a díjtartozáshoz kapcsolódó követelését pedig polgári peres eljárás keretében érvényesítse a társasággal szemben.A könyvviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 10.

Tartozásátvállalás másként

Kérdés: Kft.-nk („A” cég) tulajdonosa egy másik kft.-nek („B” cég). A „B” cégnél rendelkezésre álló közel 40 millió forintot fel lehet adómentesen használni „A” cégben? Pl. szállítói kötelezettségek vagy adókötelezettség kiegyenlítésére? „B” cég nem szeretne kölcsönt nyújtani. Milyen egyéb lehetőségei vannak adómentesen a pénz kihelyezésére, és „B” cégnek a gazdasági tevékenysége során való felhasználására? Ha ez nem lehetséges, milyen adókötelezettség terheli „A” és „B” céget a fenti kötelezettségek kifizetésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az esetben is, ha a „B” cég az „A” cég kötelezettségét kiegyenlíti. Ez esetben – természetesen szerződéssel alátámasztott – tartozásátvállalás történik, amit úgy kell könyvelni, hogy az átvállalt kötelezettséget a pénzügyi rendezéskor a „B” cég...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
…
64