Igazolás nélküli teljesítés készletértéke

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kft.-nek amegrendelővel szembeni követelését, továbbá az el nem ismert teljesítéselismertetését elsősorban közvetlenül a megrendelőjével szemben kellérvényesítenie, illetve a teljesítést elismertetnie, a kft. és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Víziközmű-társulat "beruházása"

Kérdés: A víziközmű-társulat a helyi önkormányzattal közös beruházás keretében vízvezeték- és csatornafektetési munkát végeztet. A beruházás lebonyolítója az önkormányzat, amelynek társulatunk a rendelkezésére álló pénzeszközöket a kivitelezés előrehaladásának ütemében átadja. A tagi befizetések megelőlegezéséhez a társulat hitelt vett fel, amelyet átutaltunk az önkormányzatnak és rendkívüli ráfordításként könyveltünk. A kivetéseket nem könyvelhetjük a rendkívüli ráfordításokat csökkentő tételként, így negatív az eredményünk. A tagi befizetések megelőlegezésére felvett hitelt könyvelhetjük-e a rendkívüli bevételek közé?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a jogszabályi előírásokkalösszeegyeztethetetlen gyakorlatot tükröznek. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (atovábbiakban: Vtv.) 34. §-ának (1) bekezdése szerint a vízgazdálkodásiközfeladatok az e törvényben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Üzemeltetésre átvett kórház eszközei-kötelezettségei

Kérdés: 2008-ban a kft. az önkormányzattól üzemeltetésre átvett kórházat, az átvétel feltételeit szerződésben rögzítették. Átvett eszközök (készlet, követelés, vevő, OEP-finanszírozás 3 hó) 360 M Ft, átvett kötelezettségek (szállító, munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások) 500 M Ft. Könyvelésére kétféle álláspontra jutottunk: a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai alkalmazásával, időbeli elhatárolással; elszámolási számla közbeiktatásával, majd a különbözet rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával. Esetleg valami más? Hogyan érinti ez a társasági adó alapját? Mit kell érteni azon, hogy a kötelezettség átvállalása jogszabály előírása alapján történt?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban feltételezzük, hogy az OEP-finanszírozás 3 hó,az vagy konkrét pénzeszközt jelent, vagy egy olyan követelést az OEP-pelszemben, amelyet az OEP nem az önkormányzattal, hanem a kft.-vel fogpénzügyileg rendezni.A válasznál abból kell kiindulni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Szállításra átvett áru hiánya miatti felelősség

Kérdés: Húsfeldolgozó cég vagyunk, disztribútor céggel szállíttatjuk az árut a vevőhöz. A szállító cég raktározza is az árut saját raktárában. Nemrégen leltároztak, és megállapították, hogy több termékből hiányuk van. Könyvvizsgálónk szerint áfás számlát kell kibocsátanunk, a szerződés erre vonatkozó pontjának értelmezése szerint. A szállító cég szerint kártérítés. A szerződés idevonatkozó része szerint: "A vállalkozó teljes anyagi felelősséggel tartozik az árunak saját raktárában történő átvételétől a vevők részére történő igazolt átadásáig. .... Teljes felelősséggel tartozik az áru elvesztése, megsemmisülése ... miatt a megrendelőt ért minden kárért...".
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a leltározás soránfelvett eltérésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, az adott esetben aszállítást, raktározást végző cég illetékes szakemberei bevonásával. Ajegyzőkönyvben rögzíteni kell – többek között – azokat a körülményeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint az adózó afejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyonihozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyantárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Víziközművagyonon végzett felújítás

Kérdés: Hogyan történjen az önkormányzat tulajdonában álló törzsvagyonon a víziközmű-társaság által végzett felújítás átadása az önkormányzat részére? Kell-e a gazdasági eseményről számlát kiállítani? Ha igen, milyen megnevezéssel történjen a gazdasági esemény megjelölése?
Részlet a válaszából: […] A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. §-ának(3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként– a külön törvények rendelkezése alapján – a helyi önkormányzatnak átadottvizek és vízi létesítmények (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban tisztázandó, hogy a végrehajtott beruházás sorána meglévő épületet bővítették, vagy új épületet hoztak létre a bérelt telken,illetve a bérelt épület mellett. Ez azért fontos, mert bérelt ingatlanonvégzett beruházásként csak a meglévő épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Díjmentes bérbeadás

Kérdés: Az autókereskedő díjmentesen ad bérbe személygépkocsit a kft.-nek. A bérleti szerződés nem lízingtípusú. A bérbeadót terheli a biztosítási díj. A kft. felé csak az autópálya-matrica kerül számlázásra. A használó útnyilvántartást vezet, és üzemanyagköltséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Kell-e továbbra is útnyilvántartást vezetni? Mit kell, illetve mit lehet tenni magáncélú használat esetén?
Részlet a válaszából: […] Díjmentes bérbeadás esetén is a bérbeadót terheli acégautóadó-fizetési kötelezettség. A díjmentes bérbeadás "díját" – mint atérítés nélkül nyújtott szolgáltatás ellenértékét – a személygépkocsibérlőjének az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Bérelt üzlethelyiség beruházásához kapcsolódó hitel elengedése

Kérdés: Társaságunk bevásárlóközpontban bérelt üzlethelyiséget, amelynek egy részén társhasználói szerződéssel másik partner termékeit is értékesíti. A partner az üzlethelyiség kialakítására, a beruházáshoz hitelt nyújtott társaságunknak, amelyet társaságunk az üzemeltetési szerződés ideje, 10 év alatt törleszt. A bérleti szerződés idő előtt megszűnt. A hitel futamidejéből még 8 év hátravan. A partner cég a hitel hátralévő részének a törlesztésétől eltekint, mivel a beruházás értéke elveszett. Hogyan kell az elengedett hitel összegét a kötelezettségek közül kivezetni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázandó néhány probléma.Feltételezzük, hogy a bevásárlóközpontban béreltüzlethelyiség kialakítása az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerintiberuházásnak, esetleg a 8. pontja szerinti felújításnak minősül, és így annak abekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Adomány

Kérdés: A kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy egy adott keretösszeg erejéig az idei évben társadalmi célú alapítványt, magánszemélyt, egyházat és sportegyesületet kíván támogatni. 1. Ha alapítványt támogat a társaság, akkor a bejegyzett alapítványnak milyen feltételeknek kell megfelelnie? 2. Rászoruló magánszemélyt (nem a társaság dolgozóit!) támogathat-e a kft.? Pénzösszeg és alapvető használati cikk támogatására gondoltak a tulajdonosok. Van-e az ilyen támogatásokra adókedvezmény, vagy minden támogatás után a szokásos ("természetbeni") adókat és járulékokat kell befizetni? 3. Egyház és/vagy sportegyesület támogatása esetén van-e valami speciális – adózási – megkülönböztetés? Az említett támogatásokat milyen maximális keretösszeg erejéig nyújthatja a kft.?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Tao-tv. adomány fogalmából kell kiindulni.Ennek alapján, – az összeférhetetlenségi feltételek mellett [Tao-tv. 4. §-a1/a. pontjának b) alpontja] – az alapítvány részére adott támogatás akkor jogosítadóalap-kedvezményre, ha az alapítvány közhasznú vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
1
36
37
38
60