614 talált állásfoglalás a térítés nélkül kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő zrt. üzemeltetési szerződés alapján kezeli az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás célú bérleményeket. A befolyt bérleti díjak a zrt.-nél maradnak. Ebből fedezik a bérlemények üzemeltetését és felújítását, az önkormányzatnak pedig üzemeltetési díjat fizetnek. A bérleményeken végzett, ún. "címjegyzékes felújítási munkák" bekerülési értékét beruházásként (felújításként) számolják el a zrt.-nél. Mivel az ingatlan vagyon az önkormányzat könyveiben szerepel, az üzemeltetési szerződésben is úgy állapodtak meg, az elvégzett felújítási munkák térítés nélkül átadásra kerülnek az önkormányzat részére. Ezen térítés nélküli átadás könyv szerinti értékével kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: Ingatlanépítéssel foglalkozó cég előszerződést kötött "A" céggel lakóingatlan adásvételéről. Az értékesítendő lakás az előszerződés időpontjában szerkezetkész állapotban volt. A felek megállapodtak az átadás időpontjában, és abban, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti ki. Az előszerződésben a vevő lehetőséget kapott arra, hogy a végleges adásvételi szerződésben maga helyett más személyt jelöljön ki. A vevő ("A" cég) bejelentette, hogy a szóban forgó ingatlant egy harmadik személy fogja megvásárolni. Az előszerződés szerint az eladó több előlegszámlát bocsátott ki, a végszámlát viszont az új vevőnek kell kiadnia. Hogyan számoljuk el a fenti ügyletet? Mi legyen az előlegszámlák sorsa? Kell valamilyen megállapodás a három részvevő fél között?

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában lévő rendezvényházat üzemeltet. Pályázati úton nyert pénzből a kft. az épületen belül uszodát épít, amelyet szintén a kft. fog üzemeltetni. Mivel a rendezvényház az önkormányzat tulajdona, úgy gondoljuk, hogy az uszodát is a megvalósítása után térítésmentesen át kell adni az önkormányzatnak. Helyesen gondoljuk? A beruházás áfája levonható? Az átadáskor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Mindez milyen hatással van a társasági adóra?

Kérdés: A szén-dioxid-kvóta visszaadásának könyvelésekor a ráfordításként történő elszámolása megosztható-e a rendkívüli, valamint az egyéb ráfordítások között annak arányában, ahogyan a visszaadott mennyiséget fedezi az államtól kapott kvóta, illetve a vásárolt kvóta?

Kérdés: A kiadó cég a nyomdai szolgáltatóval vállalkozási szerződést kötött, amelyből kiderül, hogy a kiadó milyen nyomdai terméket és hány példányszámot kér. A kiadó nem bocsátotta a nyomda rendelkezésére az előállításhoz szükséges anyagokat (papírt). A számlákból egyértelműen kiderül, hogy a nyomda milyen terméket, hány példányban állított elő. A számlákon a legtöbb esetben az SZJ 22.22.3 számot (nyomdai szolgáltatás), időnként a VTSZ 49.11 számot (nyomdai kivitelezés) tüntetik fel. Ezen számlák alapján a kiadó terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe? A kiadó SZJ 74.40.11 hirdetési tevékenységet és VTSZ 48.10 kiadványértékesítést végez. Ha a nyomda szolgáltatást nyújt, minősíthető-e az közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Ügyfelünk kereskedelmi és szolgáltató cég. Fő profilja elektronikai termékek forgalmazása, valamint távfelügyeleti szolgáltatás. Ügyfelünk elektronikai terméket értékesít partnerének. A partner ezen termékek felhasználásával távfelügyeleti szolgáltatás nyújtására alkalmas készüléket állít elő az ügyfél számára, amelyet az ügyfél megvásárol, és az 1. számlaosztályban tart nyilván. Ezen eszközök nem kerülnek értékesítésre, hanem szolgáltatási szerződés alapján kihelyezésre kerülnek a megrendelőhöz használatra. A megrendelő a cégnek mint szolgáltatásnyújtónak rendszeres szolgáltatási díjat fizet. Bérleti díjat nem számít fel, csak az eszköz használatát biztosítja. A szolgáltatási szerződés tartalmazza, ha a szerződéskötéstől eltelt idő kevesebb 3 évnél, akkor a készüléket vissza kell adni, ha 3-6 év, akkor a készülék a szerződésben rögzített áron megvásárolható, ha meghaladja a 6 évet, akkor a készülék átkerül a megrendelő tulajdonába. Helyesen járunk el, ha ezen eszközöket az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván? A szolgáltatási szerződés alapján bérbe adott eszköznek minősíthetők ezek az eszközök? Milyen mértékű értékcsökkenés számolható el? Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás a szerződések lejárata után?

Kérdés: Hogyan kell a tulajdonos ("A" cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedésnövekedést? Az "A" cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik "B" kft.-ben. A "B" kft. jelentős vagyonfelértékeléssel átalakul zrt.-vé (kedvezményezett átalakulás). Az átalakulás során a jegyzett tőkét jelentősen megemelte. Az átalakulás során a tulajdoni arányok nem változtak. Így az "A" cég részesedése jelentősen megnőtt. Hogyan kell ezt "A" cég nyilvántartásaiban megjeleníteni? A nyilvántartáson való keresztülvezetése jelentősen növeli "A" cég adózás előtti eredményét. Az adóalap csökkenthető? Ha nem csökkenthető, a rendkívüli bevétel halasztott bevételként elhatárolható? Lehetséges-e az a megoldás, hogy "A" cég az új részesedést változatlan bekerülési értéken mutatja ki, és csak a kiegészítő mellékletben utal a részesedés növekedésére?

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?