Kavics vagy bányászati jog értékesítése

Kérdés: A kft. kavics kitermelésére vonatkozó bányászati joggal bír egy magántulajdonban lévő terület felett, fizeti a bányajáradékot. A bányászati tevékenységet nem a kft. végzi. A földben lévő kavicsot kitermelés nélkül, szerződésben eladja a kitermelést végző vállalkozásnak. A kitermelt kavics mennyisége alapján számlázza a kft. a kitermelést végző felé a kavicsot a piaci érték töredékéért, mivel a kitermelés költségei nem a kft.-nél jelennek meg. A szóban forgó esetben kavics vagy kibányászatlan kavics értékesítése történik, azaz termékértékesítés vagy a bányászati jog értékesítése valósul meg?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt fel kell oldani a kérdésben lévő ellentmondást. Egyrészt a földben lévő kavicsot kitermelés nélkül, szerződésben eladja a kitermelést végzőnek, másrészt a kitermelt kavics mennyisége alapján számláz. A két variáció valójában egyidejűleg nem teljesülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Lábon álló termék értékesítése

Kérdés: Milyen jogi fogalom a lábon álló termék, amikor a betakarítatlan terméket adják el, de az ingatlant nem? A lábon álló kukoricát hogyan kell hozamolni? Termék? Befejezetlen termék? Kérem a könyvelés levezetését, mind az eladói, mind a vevői oldalról, amennyiben el lehet adni a lábon álló terméket! Hogyan alakul az áfa?
Részlet a válaszából: […] Jogszabályban nevesítetten – ismereteink szerint – nem szerepel "a lábon álló termék" mint fogalom vagy értelmező rendelkezés. A gyakorlat viszont rendszeresen használja. Valójában miről van szó? Mint ahogyan a kérdés is utal rá, a még betakarításra váró terméket adják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Értékesített termékek önköltsége

Kérdés: Társaságunk költségnemre és költséghelyre is könyvel. Egyedi termelőgépeket, gyártóeszközöket állítunk elő. A 2011. évben indított munkaszámon van 50 db félkész termék költsége, amelyet 2011. 12. 31-én befejezetlen termelésként mutattunk ki. Ebből 20 db-ot 2012-ben eladtunk, de újabb munkaszámot indítottunk el, amelyre költségek kerültek. A megmaradt 30 db eladása 2013-ban esedékes, újabb munkaszámmal és költséggel. Az utókalkulációnál helyesen járok el, ha a 3 munkaszám összes költségét (a 2013. évit is) bearányosítom a 30 darab termékre? Ez lesz az, amit a mérlegbe beállítok befejezetlen termelésként a 2011-ben indított munkaszámon.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján túlzottan bonyolult a kérdező társaság munkaszámrendszere, és amellett nem is felel meg a számviteli követelményeknek. Éppen ezért nem is lehet annak a helyes vagy helytelen módjára egyértelmű választ adni.Egyedi termékek előállítása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

El nem ismert teljesítéshez kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: 2002. október 7-én a kft. vállalkozási szerződést kötött építési-szerelési munkára. A szerződésben foglalt vállalkozási díj számlázása a teljesítés arányában részszámlákkal, illetve végszámlákkal történik. A kivitelezés során pótmunkák is felmerültek, az átadás a megrendelő hibájából késedelmesen történt. Az átadás után 2003 szeptemberében kiállított végszámlát és a pótmunkák számláját a megrendelő visszaküldte. Ezeket a kivitelező a nyilvántartásból törölte, az áfabevallást is módosította, de a felmerült költségeket nem vette készletre. Ezt követően a két cég között egyezkedés kezdődött, ami 2007. június 21-én a bíróság előtt a két fél egyezségkötésével ért véget. A megrendelő 6 napon belül megfizet a kivitelezőnek egy meghatározott összeget, mindkét fél viseli a perrel kapcsolatos saját költségét. A bíróság által megítélt vállalkozói díj összegében került a számla kiállításra, és ennek alapján az árbevétel, illetve a fizetendő áfa 2007-ben elszámolásra. 2007-ben csak a perrel kapcsolatos illeték került költségként elszámolásra. Helyesen járt el a kft. 2003. évben, amikor bevételt nem, de a felmerült kivitelezési költségeket elszámolta? A bírósági ítélet jogerőre emelkedésekor helyesen történt a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A hosszan idézett kérdésre viszonylag rövid és egyértelmű aválasz, a kérdező kft. nem a számviteli előírások szerint járt el 2003-ban.A vállalkozási szerződésben rögzített, illetve a megrendelőigényeinek, a hatósági előírásoknak megfelelően felmerült munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Lábon álló fa értékesítése

Kérdés: Társaságunk lábon álló fát értékesít. A szerződésben megállapodtunk, hogy a kitermelt fa köbmétere után fizet a vállalkozó. Mi a helyes elszámolási mód. Hogyan kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbenleírtak ellentmondásosak, mert vagy a lábon álló fát értékesítik, vagy akitermelt fát. Így a leírtak szerződési feltételek lehetnek, amelyeketmindenképpen ki kell egészíteni legalább az árral, továbbá azzal, hogy mikortörténik a számlázás (naponta, hetenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Intervenciós vételárat módosító tételek elszámolása

Kérdés: A gabonafélék intervenciós elfogadásáról az MVH (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) határozatot hoz, ami tartalmazza: az áru intervenciós egységáron számított értékét + áfát; szállításiköltség-korrekciót (ami lehet növelő és csökkentő tétel is); egyszeri kitárolási díjat (negatív előjellel) és az átutalandó összeget. A bruttó vételárról a termelő számlát készít, a szállításiköltség-korrekció és az egyszeri kitárolási díj bizonylata a határozat. Kérdés, hogyan kell a határozat alapján könyvelni? Az árbevételt kell azokkal korrigálni? Vagy egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként vagy költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A gabona és rizs intervenciójáról szóló 66/2004. (IV. 29.)FVM rendeletben nem szabályozták sem a szállításiköltség-korrekció, sem azegyszeri kitárolási díj felszámításának a lehetőségét. Így a felszámításjogszerűsége, indokoltsága, célja – az általunk ismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban

Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 160. §-ának (4) bekezdése szerint a vállalkozó döntésének megfelelően használható a 6-7. számlaosztály.A 6. Költséghelyek, általános költségek számlaosztály – általában – a költséghelyen felmerült költségek, továbbá a közvetlen költségnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját boltba történő kiszállítás

Kérdés: Hogyan könyveljük a saját termelésű készlet saját boltba történő kiszállítását és készletre vételét, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] A saját termelésű készletet a saját boltba történt kiszállítás után is saját termelésű készletként kell kimutatni. A saját boltba kiszállított termékekről indokolt mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetni. Ehhez akkor is meg kell állapítani a saját boltba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.
1
2