Cégtelefon használata VI.

Kérdés: Szeptember 1-jétől a telefon magáncélú használata természetbeni juttatásnak minősül, amit tételes elkülönítéssel vagy a 20 százalékos vélelmezéssel lehet meghatározni. A természetbeni juttatásnak minősülő magánhasználat értéke a telefonköltségek, vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] Ha a magáncélú használat tételes kigyűjtéssel a magánszemélyfelé számlázásra kerül, akkor a továbbszámlázott tételek bekerülési értékétközvetített szolgáltatásként kell elszámolni. Ha a magáncélú használat avélelmezett 20 százalék, azt is számlázni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata VII.

Kérdés: A telefonadó alapja személyi jellegű költség, vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Nem pontos a kérdés, telefonadó nincs, csak a telefonmagáncélú használata minősül természetbeni juttatásnak, amennyiben a magáncélúhasználat ellenértékét a magánszemély nem téríti meg. A természetbeni juttatást,akár adóköteles, akár nem adóköteles, a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata IX.

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2768. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy nem kell szja-t fizetni, ha a magánszemély megfizeti a telefonszámla 20 százalékát. Az Szja-tv. úgy fogalmaz, hogy tételesen el kell különíteni a forgalomarányos kiadásokat, valamint a nem forgalomarányos kiadásokat arányosítani kell, és ha a dolgozó ezt megtéríti, nem kell szja-t fizetni. Ennek hiányában a kiadás 20 százaléka adóköteles bevétel. Mivel ilyen tételesen rögzíti, hogy mikor nem kell szja-t fizetni, ezért nem alkalmazható az a feltevés, hogy ha 20 százalék megtérítésre kerül, nem kell cégtelefonadót fizetni. Az egyik szaklap szerint: tételes elkülönítés hiányában mindenképpen természetbeni juttatásnak minősül a telefon magáncélú használata.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a Számviteli Levelek 136.számában a 2768. kérdésre adott válaszunkat nem kell újragondolni. Ezt alátámasztandóan elegendő az Szja-tv.69. §-ának (12) bekezdését pontosan idézni. A vitatott szöveg helyesen: "ehelyett" (azaz a tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata X.

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem pontosan került megfogalmazásra. Abban azesetben, ha a társaság telefonjainak magáncélú használata kizárt (acégtelefonról technikailag kizárt, hogy magánhívást kezdeményezzenek), akkor atelefonszámlában lévő előzetesen felszámított áfa 70 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata XI.

Kérdés: A telefonköltség 20 százalékát természetbeni juttatásként kell leadóznunk. A telefonszámlából 20 százalékot természetbeni juttatásként is szükséges könyvelni, vagy maradhat telefonköltség? Ugyanez lenne a kérdés az autópálya-matricára is.
Részlet a válaszából: […] A telefonköltség 20 százaléka akkor minősül természetbenijuttatásnak, ha azt a munkavállaló (vagy a telefont használó egyébmagánszemély) tételes kigyűjtés vagy a telefonszámla áfát is magában foglalóvégösszege alapján nem téríti meg. A meg nem térített, vélelmezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Szja-tv. módosításai az evás társaságoknál

Kérdés: Az Szja-tv. szeptember 1-jétől életbe lépő módosításai közül a 69. § (1) bekezdésének m) pontja, (4) és (12) bekezdése vonatkozik-e az evás társaságokra, amelyek kettős könyvvitelt vezetnek, így költséget számolnak el?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, nem az dönti el a hivatkozottakalkalmazásának kötelezettségét, hogy a számviteli törvény hatálya alátartoznak-e (kettős könyvvitelt vezetnek) vagy sem.Az Szja-tv. módosított előírása szerint: az úthasználatrajogosító bérlet, jegyjuttatás, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Cégtelefonadó járulékterhe

Kérdés: A cégtelefon használata után fizetett személyi jövedelemadón túlmenően milyen járulékfizetéssel kell a társaságnak még számolnia?
Részlet a válaszából: […] A magáncélú telefonhasználat miatt keletkező természetbenijuttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növeltösszege a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem.Így a kifizetőt terhelő adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Külföldi utazáshoz kapcsolódó áfa

Kérdés: Németországi tulajdonoshoz több esetben megbeszélésre kiutazunk, az üzemanyag- és reprezentációs jellegű költségekkel jár. Az utazás üzemanyagköltségét és áfáját üzemanyagköltségként számoljuk el a számla alapján. Az áfabevallásban Közösségen belüli kötelezettségként kimutatjuk, szállítóközösségen belüli kötelezettségeként nem, mert az áfa nem vonható le. Ebből adódóan a főkönyvi könyvelés és a bevallás áfája jelentősen eltér. Mi a helyes eljárás a számvitelben, illetve az áfabevallás készítésekor?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak nem egyértelműek, ezért előszöra kérdést pontosítjuk. A Németországba történő kiutazás során (feltételezve,hogy a kiutazás kiküldetésnek minősül!) az üzemanyag-vásárlás, illetve areprezentációs jellegű beszerzés történhet Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Cégtelefon adója (eva)

Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A természetbeni juttatásokra vonatkozó szja-szabályok alólaz evás cégek nincsenek mentesítve. A törvény alapján adóköteles bevételnekminősül a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból amagáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Tanulmányi szerződés felbontása

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
Részlet a válaszából: […] Ha a tanulmányi szerződést felbontják, és az átvállaltoktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezi a megbízó amegbízottat, akkor ezzel összefüggésben nem keletkezik jövedelme amegbízottnak. A vállalt időnél rövidebb ideig történő foglalkoztatás miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
1
15
16
17
41