747 talált cikk a terv szerinti kifejezésre

Kérdés: A cég a tulajdonában lévő irodaházát bérbeadás útján hasznosítja. Mivel az eladással kapcsolatos tárgyalások még 2024. év végén is folyamatban voltak, és a tranzakció nem volt fix, 2024. év végén még az irodaház a benne lévő eszközökkel együtt a tárgyi eszközök között szerepelt a főkönyvben és a beszámolótervezetben is. A társaság ezen épületet piaci értéken tartja nyilván a könyvekben, tehát értékhelyesbítés és értékelési tartalék is szerepelt a könyveiben. Ezen épületet a 2024. évi nyilvántartott piaci értékkel (a könyv szerinti érték és az értékhelyesbítés összegével együtt) át kell-e sorolni a készletek közé 2024. év végével, figyelembe véve, hogy a mérlegkészítés dátuma 2025. január 5-e, az eladás pedig ezt követően 2025. tavasszal történt meg? Esetleg a forgóeszközök közé történő átsorolást a bérbeadás ténye kizárhatja, hiszen a bérleti szerződések is hosszú távra köttettek? További amennyiben a készletek közé történő átsorolást végre kell hajtani, akkor az megtehető-e az ingatlan piaci értékén, vagy előtte az eddig elszámolt értékhelyesbítést vissza kell írni, és a készletek között csak könyv szerinti értéken kimutatott tárgyi eszköz szerepelhet? Az átsorolás tényét befolyásolhatja-e, hogy a beszámoló nem a vállalkozás folytatásának elve szerint készül?

Kérdés: Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett egy szervezettől. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy bérlőnek a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie a bérbeadó számára mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri? Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt. A támogatási szerződésben az szerepel, hogy a beruházással létrehozott, felújított vagyon a megvalósítási időszak végétől számított öt éven belül az általános szerződési feltételeknek megfelelően nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe, vagy más használatába, vagy hasznosítható a támogatási céltól eltérő módon.
A bérbe vevő egyesületnél egyelőre az első öt évre látszik a fenntarthatóság.
A kérdéseink:
1. A bérbe vevő egyesületnél hogyan könyveljük helyesen a fenti gazdasági eseményeket, a felújítást, aktiválást, a havi bérleti díjakat, továbbá a beszámításokat?
2. A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Ez helyes megoldás, vagy más szempontra is figyelnünk kellene?
3. Szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? Ha igen, melyik időpontban és milyen jogcímen kell a számlákat kiállítani?
4. Amennyiben a bérleti jogviszony a beszámítási összeg előtt véget érne, hogyan helyes a könyvelésben ezt kezelni?
5. A felújításon túl 1 M Ft értékben konyhabútort építettek be, mely szintén a támogatásból valósult meg. Ez a felújításhoz hasonlóan könyvelendő, és az értékcsökkenése is aszerint történhet?
6. A bérbeadónál hogyan kell helyesen könyvelni a fenti eseményeket: felújítás, bérleti díjak, beszámítások, bérleti jogviszony idő előtti megszűnése?

Kérdés: A zrt.-ből a kedvezményes átalakulás feltételeinek megfelelve kiválik egy kft. A kft.-be csak ingatlanok és pénzeszközök kerülnek, élnek az átértékelés lehetőségével. Az ingatlanok könyv szerinti értékének és a vagyonértékelés szerinti értékének különbözete a tőketartalékba kerül. A kft. mint jogutód vagyonleltárában az ingatlanokat a vagyonértékelés szerinti egyedi értéken kell-e szerepeltetni (könyv szerinti nettó + átértékelési különbözet), vagy a nyilvántartás szerinti nettó értéken eszközönként és külön soron az ingatlanok összevont átértékelési különbözetét? Kérdés az is, ha a vagyonmérleg-tervezet alapján a jogelőd eredménytartalékot ad át a jogutód kft.-nek, az a jogutód „nyitó” vagyonmérlegében kimutatható-e tőketartalékként?

Kérdés: Ha egy társaság a könyveit devizában (euróban) vezeti, és a Tao-tv. szerint fejlesztési tartalékot képez, akkor annak mi a helyes elszámolása? A képzés a 2022. üzleti év végén 5000 E Ft, 380 forint/euró árfolyamon 13.158 euró. A következő évben a felhasználást hogyan kell kezelni? Milyen euróárfolyamon kell csökkenteni a fejlesztési tartalék összegét, aktuális beszerzési értéken a tárgyi eszközök esetében, vagy külön analitika szerint forintban vezetjük a fejlesztési tartalékot, és az év végi árfolyamon számítjuk át a teljes évben beszerzett eszközök forintértékének megfelelő devizát? Ha igen, akkor el fog térni a 16-osra könyvelt tárgyévi érték ezen eszközök esetében és a felhasznált fejlesztési tartalék a könyvelés devizájában? Vagy esetleg át kellene év végén értékelni? De erre a számviteli törvény – úgy gondolom – nem ad lehetőséget. Viszont, ha vagy az adott eszköz bekerülési devizaértékét, vagy az év végén forintban felhasznált összeg átértékelt összegét használjuk, a végén lehet – ahogyan mozog az árfolyam –, hogy a felhasználás azt fogja okozni a könyvelésben, hogy forintban felhasználtuk a fejlesztési tartalékot, de devizában még nem, vagy még többet is. Egyedül az lehetne megoldás, ha amíg az adott fejlesztési tartalék nem fogy el, addig a képzéskori árfolyamot használjuk.

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újból forgalomba helyezik. Feltételezem, hogy vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni egy gyártóüzem számviteli, illetve adó szerinti értékcsökkenése mértékének, módjának a meghatározásában. Az üzem palackozott vizet állít elő, bérelt ingatlanban található, a gyártósor és egyéb üzemi eszközök részben bele vannak építve az ingatlanba. Milyen értékcsökkenési módot (lineáris vagy teljesítményegység-alapú) javasolnak elszámolni az üzemre/gyártósorra? Amennyiben lineáris, milyen mértékkel kellene – mint bérelt ingatlan értékcsökkenése, vagy esetleg másként?

Kérdés: Ügyfelem a HEE-támogatásból vissza nem térítendő támogatásra jogosult gépjárműbeszerzésre (a támogatói okirat alapján). A gépjármű üzembe helyezése idei év júliusában megtörtént. A záró kifizetésigénylés benyújtásának határideje: 2025. 01. 15. A gépjárműre elszámolható-e év végével az időarányos értékcsökkenés? Mivel a támogatási összeg kifizetése csak a jövő év elején várható, az idei évben már ki kell mutatnom a megítélt támogatási összeget?

Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?

Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?

Kérdés: Adott egy ingatlan, amelyet „A” kft., illetve „B” kft. 50-50%-os tulajdoni hányadban vásárolt meg. Adásvételkor egy külön szerződésben rögzítették, hogy az ingatlanban található ingóságok is 50-50%-ban képezik a cégek vagyonát. Az ingóságok egy listában tételesen levezetésre kerültek. Jelenlegi tervek szerint az „A” kft. fogja az ingatlant üzemeltetni, illetve használni is. A jövőben pedig felmerülhet, hogy az ingatlant egy harmadik fél részére adják bérbe. Hogyan szükséges az ingatlant, illetve a különböző ingóságokat egy-egy cég könyveiben szerepeltetni? Az egyes ingó tárgyak a vételár 50%-ával kerüljenek aktiválásra, majd annak megfelelően értékcsökkenésre mindkét cégben? Ha csak az „A” kft. fogja használni az ingatlant, úgy a „B” kft. a saját ingatlanrészét bérbe adja az „A” kft. részére? Hogyan szükséges számlázni azt az esetet, amikor egy harmadik fél részére kerül bérbeadásra az ingatlan? Elfogadható-e az, hogy a bérleti díjat 50-50%-ban számlázza ki a két cég a harmadik félnek?