Fejlesztési tartalék – könyvelés devizában

Kérdés: Ha egy társaság a könyveit devizában (euróban) vezeti, és a Tao-tv. szerint fejlesztési tartalékot képez, akkor annak mi a helyes elszámolása? A képzés a 2022. üzleti év végén 5000 E Ft, 380 forint/euró árfolyamon 13.158 euró. A következő évben a felhasználást hogyan kell kezelni? Milyen euróárfolyamon kell csökkenteni a fejlesztési tartalék összegét, aktuális beszerzési értéken a tárgyi eszközök esetében, vagy külön analitika szerint forintban vezetjük a fejlesztési tartalékot, és az év végi árfolyamon számítjuk át a teljes évben beszerzett eszközök forintértékének megfelelő devizát? Ha igen, akkor el fog térni a 16-osra könyvelt tárgyévi érték ezen eszközök esetében és a felhasznált fejlesztési tartalék a könyvelés devizájában? Vagy esetleg át kellene év végén értékelni? De erre a számviteli törvény – úgy gondolom – nem ad lehetőséget. Viszont, ha vagy az adott eszköz bekerülési devizaértékét, vagy az év végén forintban felhasznált összeg átértékelt összegét használjuk, a végén lehet – ahogyan mozog az árfolyam –, hogy a felhasználás azt fogja okozni a könyvelésben, hogy forintban felhasználtuk a fejlesztési tartalékot, de devizában még nem, vagy még többet is. Egyedül az lehetne megoldás, ha amíg az adott fejlesztési tartalék nem fogy el, addig a képzéskori árfolyamot használjuk.
Részlet a válaszából: […] Az első mondatban feltett kérdésre a válasz az, ha a társaság devizában vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, akkor forintban vezetett számlája nincs. Csak euróban vezetett számlája lehet. Így az Eredménytartalék számlán is csak euró lehet, és a Lekötött tartalék számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Forgalomból kivont jármű újbóli forgalomba helyezése

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újból forgalomba helyezik. Feltételezem, hogy vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak a besorolását meg kell változtatni.A kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Gyártóüzem értékcsökkenése

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni egy gyártóüzem számviteli, illetve adó szerinti értékcsökkenése mértékének, módjának a meghatározásában. Az üzem palackozott vizet állít elő, bérelt ingatlanban található, a gyártósor és egyéb üzemi eszközök részben bele vannak építve az ingatlanba. Milyen értékcsökkenési módot (lineáris vagy teljesítményegység-alapú) javasolnak elszámolni az üzemre/gyártósorra? Amennyiben lineáris, milyen mértékkel kellene – mint bérelt ingatlan értékcsökkenése, vagy esetleg másként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra csak a helyi viszonyok ismeretében lehet válaszolni, így találgatásokba nem kezdtünk. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a kérdés egésze a számviteli törvény előírásai ismeretének hiányára utal.A gyártóüzem jellemzően épület, és így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Támogatott gépjármű terv szerinti értékcsökkenési leírása

Kérdés: Ügyfelem a HEE-támogatásból vissza nem térítendő támogatásra jogosult gépjárműbeszerzésre (a támogatói okirat alapján). A gépjármű üzembe helyezése idei év júliusában megtörtént. A záró kifizetésigénylés benyújtásának határideje: 2025. 01. 15. A gépjárműre elszámolható-e év végével az időarányos értékcsökkenés? Mivel a támogatási összeg kifizetése csak a jövő év elején várható, az idei évben már ki kell mutatnom a megítélt támogatási összeget?
Részlet a válaszából: […] Természetesen, a 2024 júliusában üzembe helyezett gépjármű terv szerinti értékcsökkenését 2024. évre el kell számolni a támogatott beszerzések esetén is.A megítélt támogatást viszont csak akkor lehet kimutatni, ha a támogatás felhasználását a támogató írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Készletek között lévő eszközök átsorolása és a fejlesztési tartalék

Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. § (4)–(5) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Mobilhálózat telepítésének minősítése

Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy sem a mobilhálózat kiépítése, sem a szervergép a kft. könyveiben nem szerepelhet, mivel privát (magán-) célokat fog szolgálni. A kft. természetesen a hálózat működtetéséért sem fizethet szolgáltatói díjat. Ha fizet, akkor azt a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Két tulajdonos által vásárolt ingatlan hasznosítása

Kérdés: Adott egy ingatlan, amelyet „A” kft., illetve „B” kft. 50-50%-os tulajdoni hányadban vásárolt meg. Adásvételkor egy külön szerződésben rögzítették, hogy az ingatlanban található ingóságok is 50-50%-ban képezik a cégek vagyonát. Az ingóságok egy listában tételesen levezetésre kerültek. Jelenlegi tervek szerint az „A” kft. fogja az ingatlant üzemeltetni, illetve használni is. A jövőben pedig felmerülhet, hogy az ingatlant egy harmadik fél részére adják bérbe. Hogyan szükséges az ingatlant, illetve a különböző ingóságokat egy-egy cég könyveiben szerepeltetni? Az egyes ingó tárgyak a vételár 50%-ával kerüljenek aktiválásra, majd annak megfelelően értékcsökkenésre mindkét cégben? Ha csak az „A” kft. fogja használni az ingatlant, úgy a „B” kft. a saját ingatlanrészét bérbe adja az „A” kft. részére? Hogyan szükséges számlázni azt az esetet, amikor egy harmadik fél részére kerül bérbeadásra az ingatlan? Elfogadható-e az, hogy a bérleti díjat 50-50%-ban számlázza ki a két cég a harmadik félnek?
Részlet a válaszából: […] A közösen vásárolt ingatlant és ingóságokat is eszközönként kell a vételáron nyilvántartásba venni. Ehhez az szükséges, hogy az eladó az adásvételi szerződésben tulajdonosonként tüntesse fel (külön az „A” kft., illetve a „B” kft. által) megvásárolt ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Egyéves szolgáltatásnyújtáshoz beszerzett eszköz minősítése

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szerződést kötött egy évre szolgáltatásnyújtásra. A tevékenységhez szükség van egy számítástechnikai eszközre, amelynek értéke 1,5 millió forint. Az eszközt az ügyfél vásárolja meg, és a tulajdonában is marad, de ki lesz helyezve a megrendelőhöz. Mivel elvileg 1 évig lesz használatban, jól gondolom-e, hogy a 2. számlaosztályban, a készletek közé kell könyvelni? Ezzel egyidejűleg el lehet-e számolni költségként, mivel a szolgáltatás díját is egy összegben, előre kifizeti a megrendelő? Hogyan kell eljárni, ha a megrendelő jövőre a szolgáltatás igénybevételének a meghosszabbításáról dönt?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy sajnos többszörösen rosszul gondolja, amelyet a második kérdése vissza is igazol.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Kamatmentes hitellel beszerzett eszköz nyilvántartása

Kérdés: GINOP-os támogatás keretén belül kamatmentes hitelt kaptunk tárgyi eszköz vásárlására. A beruházás megvalósult, a tárgyieszköz-kartonon jelöljük a pályázat megnevezését. A bank felé havonta törlesztjük a hitel tőkeösszegét, kamat felszámítására nem kerül sor. Külön főkönyvi számon meg kell-e jelennie a tárgyi eszköznek az 1-es, az adott tárgyi eszközre elszámolt tárgyévi értékcsökkenésnek az 5-ös és a kamatmentes hitelnek a 4-es számlaosztályban? Vagy elegendő, ha csak az analitikus nyilvántartásban jelöljük külön, a főkönyvi kivonatban nem jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 161. §-ának (3) bekezdése szerint az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének a lehetőségét biztosítani kell.A számlarendnek kell tartalmaznia a főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Örökölt ingatlan egyszeres könyvvezetésnél

Kérdés: Egyszeres könyvvezetést alkalmazó nem közhasznú egyesület örökölt egy ingatlant (családi ház telekkel). Hogyan kell rögzíteni a naplófőkönyvben? Kell-e szerepeltetni az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésében? Ha kell, akkor mely sorban? Az ingatlan értékcsökkenését kell-e szerepeltetni a ráfordítást jelentő elszámolások között? Ha igen, akkor milyen érték alapján számolhatok? A hagyatéki végzésben egy összeg szerepel az ingatlanra, nincs külön meghatározva az épület és külön a telek értéke.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület is a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Ezért a rendelkezésre bocsátott eszközöket (így az örökölt családi házat és telket is) az egyszerűsített mérlegben és az azt alátámasztó leltárban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
1
2
3
75